“A világgazdasági válság idején születni, a második világháború alatt gyerekeskedni, 1956-ban diplomázni, majd a szakmát a szocializmus alatt gyakorolni mozgalmas életet jelentett. Szerencsém volt, mert mesteriskolásként 1958-ban a Szendrői Jenő vezette Ipartervbe kerültem. Az Ipartervben megtanult racionális gondolkodás végigkísérte egész pályámat, megóvott a szakmai divatoktól és az építészet tiszteletére és szolgálatára nevelt.”
– idézi a Magyar Építész Kamara a február 8-án, nyolcvanöt évesen elhunyt Tokár Györgyöt.
Az ottawai Carleton University és a Pécsi Tudományegyetem tanáraként a következő generáció tervezőit oktató Tokár évtizedeken át volt a modern magyar építészet egyik legfontosabb alakja.
A pályáját röviddel a szocreál leáldozása előtt a VEGYTERV-nél (1956-1958) kezdő, majd az IPARTERV (1958-1970) és a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (BVTV) munkatársaiként lakótelepeket, kommunális épületeket és kereskedelmi egységek egész sorát, számos esetben belsőépítészeti megoldásaikkal együtt megálmodó építészt 1970-ben a magyar építészet legfontosabb díjával, az Ybl-díjjal tüntették ki.
A következő években azon kevesek egyike volt, akik számos alkalommal vettek részt külföldi tanulmányutakon (1964-1965-ben pedig a londoni Chamberlin, Power and Bonn irodánál is eltöltött egy évet), hogy az ott látott megoldásokat a magyar viszonyok közt is adaptálják, biztosítva a hazai építészet állandó fejlődését.
Tokár 1978-ban vált az ottawai Carleton Egyetem vendégprofesszorává, ugyanebben az évben pedig a Milánói Triennálén is bemutatkozott. Megvalósult tervei – így a Központi Fizikai Kutató Intézet önkiszolgáló étterme (1962-1964), a Budapest Főváros Elektromos Művek Munkásszállója (1963-1965), Láng Gépgyár tavaly restaurált kultúrháza (1967-1969), a foghíjbeépítések egyik mintapéldájaként emlegetett XII. Hajnóczy utca 4. (Emődy Attilával, 1959-1964), a Semmelweis utca 11. alatti iroda- és társasház (1963-1965, ma albérletház) , a XII. Hertelendy utca 4/A., és a bajai Eötvös József Főiskola Kollégiuma (1969-1973) mellett a büki templom belső tere, a Széll Kálmán térnél álló Sellő-díszkút (Makrisz Agamemnon és Makrisz Zizi, 1980) medencéi, sashalmi és kőbányai iskolák (1991), illetve a Fővám téri Vásárcsarnok rekonstrukciója (Hidasi Györgyivel és Nagy Gergellyel, 1991-1994) – mellett tervpályázatokon is szép sikereket ért el: a Blaha Lujza téren állt, évtizedeken át Nemzeti Színházként használt Népszínház Városligetbe szánt utódjának tervezésére kiírt pályázatra Molnár Péterrel együtt beadott munkája III. díjat kapott.
Tokár György utolsó kitüntetéseként tavaly vehette át a Prima díjat.
Az artportal és az Építészfórum nyomán
