A gyöngyök a kagylók belsejében nőhetnek, a puhatestűek gyöngyházzal védekeznek a sérülések és a szervezetükbe kerülő idegen anyagok ellen. Színük és alakjuk változó, a világos törtfehértől kezdve egészen sötét, mélybarna példányokat is találhatunk. Általában néhány milliméteres méretet érnek el. Fontos tisztázni, hogy az igazgyöngy a természetes módon kialakult gyöngy, amelyet a gyöngyhalászok hoznak a felszínre. Nagyon ritka, hogy egy-egy kagylóban ilyen, aprócska gyöngyöt találtak, így egy hasonló méretű és formájú, esetleg megközelítően kerek igazgyöngyökből álló sor megfizethetetlen értéket képvisel.
A gyöngy luxusa tehát a szépsége mellett a ritkaságában rejlik, annak ellenére, hogy már több évtizede nem szorul az ékszeripar a gyöngyhalászok tevékenységére. Mindez a japán Mikimoto Kokichinak (1858-1954) köszönhető, aki az 1950-es években fejlesztette ki a gyöngyök tenyésztésének módszerét.
A tenyésztett gyöngyök azonban nem versenyezhetnek a természet alkotta igazgyöngyökkel, a gömb, csepp vagy amorf alakú, ékszerbe foglalt csodákkal. Éppen most árverezte el a Sotheby’s Aukciós ház Genfben XVI. Lajos francia király felesége, Marie Antoinette ékszereit. A királynő gyöngyös függője 32 millió dollárért (~9 milliárd forint) kelt el, ami abszolút rekordnak számít a kategóriájában.
Kiemelt kép: Tobias Hase/dpa
