Kultúra

Csak a régészeknek okoz örömöt a hosszan tartó kánikula

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 08. 05. 10:00

A száraz időjárás régészeti lelőhelyek százait mutatja meg a légirégészeknek – sokszor alig néhány lépésnyire a már ismert emlékektől.
Korábban a témában:

Az elmúlt hónapokban egymást követték az időjárás furcsaságairól szóló hírek: a csontsovány jegesmedvék a klímaváltozás szomorú mementójává váltak, Japánban sosem tapasztalt hőmérsékletet mértek, néhány héttel ezelőtt pedig nemes egyszerűséggel megolvadt útba szorultak az ausztrál autók. Minden idők második legforróbb júniusán vagyunk túl, de a július sem bánt épp kesztyűs kézzel a magyarokkal, a hőség pedig ezen a héten is tovább folytatódik.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Narancssárga figyelmeztetés a tikkasztó hőség miatt
A kánikulát csak kisebb viharok szakítják meg. Egész héten brutális meleg lesz.

Minden jel arra mutat, hogy az elképesztő hőségnek egyáltalán nincs pozitív hozadéka, az ismeretlen múltat feltáró régészek azonban mégiscsak nyernek vele:

a szárazság megkönnyíti ugyanis az új régészeti lelőhelyek megtalálását.

A levegőből jól látszanak ugyanis az egykori épületek és az emberi kéz egykor kőből vagy fából emelt, évszázadokkal, vagy épp évezredekkel ezelőtt már elpusztult nyomainak körvonalai.

Fotó: J. Dassié / Wikimedia Commons

 

A jelenség oka egyszerű: a föld alatt megbúvó kőfalak felett ugyanis jóval kevesebb talaj húzódik, ezáltal az abból kinövő növények is kevesebb tápanyaghoz jutnak. Az egykori árkok esetén ennek persze épp a fordítottja igaz: a vastagabb felső talajréteg természetes vízgyűjtőként működik, az azt rejtő növényzet pedig jóval erősebb lesz, sőt, gyorsabban is nő.

A leginkább a gabonafélék mutatta különbség a földeken sétálva, vagy épp átlagos időjárási körülmények esetén, a levegőből nézve nem látszik, a tartós szárazság, vagy a túl csapadékos idő azonban segít, hogy az ideális körülmények közt élő, elegendő mennyiségű nedvességhez és tápanyagokhoz jutó növényektől tökéletesen elkülönülhessenek a kevésbé szerencsés társaik.

Az Amusing Planet és a BBC szuper anyaga a közelmúlt szigetországi találatait gyűjtötte össze, melyeken tökéletesen látszanak a rég eltűnt kúriák, kertek, illetve a Stonehenge-hez hasonló őskori építmények nyomai.

A kr. e. 3100 körül épült newgrange-i kamrasírtól mindössze hétszázötven méterre például egy eddig ismeretlen, a késő neolitikumból származó, a Stonehenge-nél ezer évvel idősebb, kétszáz méteres átmérőjű körben elrendezett kőtömbsor és bejáratának körvonalai látszanak. A feltárásra  közeljövőben biztosan nem kerül majd sor, tekintve, hogy az egy éppen működő farm közepén fekszik:

A nottinghamshire-i Clumber Parkban a XVIII. században épült, többszöri leégése után nyolcvan évvel ezelőtt lebontott Clumber House körvonalai kerültek elő, köszönhetően annak, hogy az épület alapja a földben maradt, az ezeket fedő talajréteg pedig jóval gyorsabban felmelegedett, mint az azt körülvevő terek. A felfedezés természetesen nem új, a kép jobb oldalán lévő napóra eddig azonban ismeretlen volt a kutatók előtt.

A lancashire-i Gawthorpe Hall rég eltűnt viktoriánus kori kertje is újra megmutatta magát:

És ugyanígy járt a Wales-ben egykor állt, harminchárom méter átmérőjű Castell Llwyn Gwinau is, mely egykor erős falú kastélyként emelkedett ki a dombok közül:

Légirégészeti kutatásokra, illetve feltérképezésre természetesen Magyarországon is szép számmal van példa: a hatvanas-hetvenes évek fordulóján így kutatták például az Alföldet körbevevő, a rómaiak irányítása alatt épült Csörsz árkát, aminek vonala a XIX. századig kitűnően látszot, a modern talajrendezések nyomán jó része azonban mára már eltűnt. A nem régészeti célú légifotók tanulmányozása is rengeteget segített a kutatóknak, az igazi áttörést azonban a rendszerváltás hozta, hiszen azután indultak meg a légifotós képzések, illetve nyílt lehetőség a szabad repülésekre, melyek nyomán évszázadokkal ezelőtt eltűnt kolostorokat, templomokat és erődítményeket ismerhetünk meg – így például a IV. században épült, négyszög alakú alsóhetényi vár körvonalait, amit közel ezerhétszáz évvel ezelőtt negyvenkilenc bástya tett bevehetetlenné:

Fotó: Civertan
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Magyarországról szertegurulnak az uniós támogatások Delaware-től Tallinig

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.