A főváros épületei tele vannak rejtett, lakókat és a járókelőket fürkésző, vagy épp rájuk vigyázó szobrokkal: megtalálhatjuk itt Szabó Magda csodatévő Abigéljét, az eldugott óvoda előtt rollerező mackót, a lakótelepen álldogáló pingvinpárt, a sokat látott kéményseprőt, sőt, még Michelangelo Dávidjának mását is.
Léteznek azonban ezeknél jóval rejtettebb, az előttük elsétálóknak jó eséllyel fel sem tűnő példák is – így például a hatvanöt éve, hosszú tervezés és álmodozás után Népstadionként megszületett, most épp modern formában újjáépülő Puskás Ferenc Stadionra néző Stefánia utcai házak nőalakjai.
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu
A Szobránc köz nyitányánál magasodó sarokház (ma Stefánia utca 19., korábban 11/a.) az előtte álló fáknak köszönhetően az év jó részében szinte észrevehetetlen, pedig két szomszédjával, a 21. és 23. számú házzal együtt a magyar Art Deco-építészet kitüntetett figyelmet érdemlő darabjai.
A jobbára feltáratlan életművű zuglói építőmester, Lázár Géza által tervezett, 1931-ra megszületett házak nyitott és zárterkélyei mind szépen visszhangozzák a kor európai építészetének trendjeit: a 21. és 23. számú épületet míves erkélykorlátjai, illetve a zárterkélyén a szintek közt húzódó virágos és geometrikus domborművek, a 19-et pedig kapuzata, valamint rizalitok franciaerkélyei közt végigfutó, a meditáló nőknek mintegy támaszt nyújtó falak és persze maguk a nők teszik különlegessé.
A Stefánia út 19.
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu
A néhány apró kivételtől eltekintve teljesen megegyező Stefánia út 21. és 23. díszei
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu
A kissé talán az óegyiptomi írnokszobrokra hasonlító, törökülésben ülő, félmeztelen, Kleopátra-frizurás nőalakok a kezüket furcsa módon válluk előtt felfelé tartják, mintha éppen meditálnának, vagy épp a béke üzenetét szeretnék hirdetni a városlakók felé.
Balra: a Louvre-ban őrzött, festett műkőből faragott, négyezerhatszáz éves óegyiptomi írnokszobor (fotó: Louvre), jobbra: a Stefánia úti nők egyike (fotó: Vincze Miklós / 24.hu)
De miért épp ilyen szobrokra esett az építtető, vagy az építész választása? Erre a kérdésre jó eséllyel sosem tudjuk meg a választ, de a döntés jó eséllyel csak pusztán esztétikai okokból született meg, lezárandó az ablakok közt felfelé törő, akár túlnyújtott talapzatnak is beillő tömeget. Alkotójának nevét sem ismerjük, de nem kizárt, hogy azok a szomszédban, Steiner Ernő szobrász- és műkőüzemében készültek.
in: Tér és Forma, 1929
Az épületnek élete közel kilencven éve alatt híres lakói ugyan nem voltak, meglepetésekre azonban itt is lehet akadni, hiszen az 1946-os lakónévsorban találkozhatunk a Magyar-Szovjet Hajózási Rt. több munkatársával, így Konsztantinovics Puskin Borisszal, a Magyar-Szovjet Nyersolaj Rt. elnökhelyettesével, Mihajlovics Djakov Vladimirrel, valamint munkatársaival, Nikolajevics Sztroczkij Konstantinnal, a közgazdász doktor Vaszilijevics Hozin Szergejjel, illetve Tyihonovics Oplacsko Nikolajjal – egyikük talán épp az 1943-as lakónévsorban feltűnt, a Fischer Imre Kalap és Kalaptompgyár Rt.-t alapító és igazgató Fischer Imre, vagy az 1945-ig ott élt, Budapest ostroma alatt halálos sérülést szerzett nyugalmazott tábori lelkész, Sikray-Kollmár Imre lakásában talált otthonra…
A környék műholdas képe, az éppen újjáépülő Puskás Ferenc Stadionnal, a Papp László Budapest Sportarénával, illetve a fehér nyíllal jelzett Stefánia úti háztömbbel
A Lázár-féle épülethármas állapota ma némi túlzással akár kielégítőnek is nevezhető, egy nagyobb lélegzetű felújítást azonban a környék számos értékes lakóházával együtt ezek a bérházak is megérdemelnének, főleg, hogy – a nyilvánvalóan mindössze gesztusértékű – kerületi, fővárosi, vagy országos védettségi, vagy műemléki listán sem szerepelnek.
A Tér és Forma vonatkozó számát az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével értük el.
