Kultúra a világ egy fura hely

Új állatfajt fedeztek fel egy japán parkolóban

A most felfedezett medveállatkát nem a brummogása buktatta le, megtalálása csak a vakszerencsének köszönhető.
Korábban a témában:

Ha megkérdeznénk az utcán szembejövő első száz embert, hogy szerintük ki az állatvilág legnagyobb túlélője, akkor sokan biztosan a csótányokat emlegetnék, köszönhetően a hatvanas évek óta magát makacsan tartó hiedelemnek, miszerint az emberiség nem, de a lakásokban előszeretettel randalírozó rovarok bizony túlélnék az atomtámadást.

A történetnek sajnos nincs semmiféle alapja, hiszen a csótányokat messze lekörözik például a hirosimai robbanás után az epicentrumban jelentkező sugárzás (4,5-8,5 gray) közel százszorosát túlélni képes muslicák, az 1000 grayig életben maradó lisztbogarak, vagy épp az 1800 grayig vígan repkedő darázsfaj, a Habrobracon hebetor.

Egy mikroszkopikus méretű túlélőről azonban mindenki megfeledkezik:

az űr vákuumját, a kozmikus sugárzást, az akár éveken át tartó éhezést, illetve a szélsőséges hideget (az abszolút nulla fokot, azaz -273℃-ot) és a +150 fokos hőséget is túlélő medveállatkákról.

Az először közel kétszáz ötven évvel ezelőtt, 1773-ban még kis vízimedvékként leírt törzs képviselői a Himalája legmagasabb csúcsain, illetve az óceán fenekén is élnek, mára pedig már több mint ezerkétszáz fajukat fedezték fel.

Ez a lény túléli, ha megfőzik
A medveállatka kibírja a -273 fokot, de nevetve lubickol a forrásban lévő vízben is. NIncs egyedül: bemutatjuk a hő és fagytűrés bajnokait.

A szabad szemmel nem is látható, legtöbbször fél-másfél milliméteres testhosszúságú állatok leginkább zuzmók és mohák közt érzik jól magukat, táplálkozási módjuk azonban sokrétű: vannak köztük paraziták, növényi nedveken éldegélők, illetve baktériumokat zsákmányoló fajok is.

A legvadabb tény velük kapcsolatban azonban még csak most következik:

2015-ben a University of North Carolina munkatársai elkészítették a törzs géntérképét, majd meglepve tapasztalták, hogy

a teljes génállomány tizenhét százaléka idegen élőlényekéből – így gombákból, baktériumokból, vagy épp az ősbaktériumokként is ismert archeákból származik.

Idegen DNS-t találtak a medveállatkák genomjában
Az elpusztíthatatlan apróságok immár hivatalosan is a Föld legfurcsább élőlényei.

A törzsnek ma is rendszeresen akadnak rá újabb tagjaira, de a felülről leginkább egy rizsszemre hasonlító, más szögből azonban kifejezetten sci-fibe illő állatok frissen felfedezett tagját nem egy esőerdő mélyén, vagy épp a világ egyik legmagasabb hegyén, hanem egy japán parkolóház betonfalából kinőtt mohatelepen azonosították.

A kutatócsoportot vezető Daniel Stec, a krakkói Jagelló Egyetem biológusa a PLoS One hasábjain két nappal ezelőtt jelentette be a felfedezést, sőt, kimondottan szürreális képeket is mellékelt a tanulmányához – előbbin az állat látható több szögből, az utóbbin pedig a szájnyílást figyelhetjük meg:

A parkolóban gyűjtött mintákból a Macrobiotus shonaicus nevet kapott, két már ismert fajtól csak néhány apró részében eltérő állat tíz egyede került elő, ezzel a Japánban ismert medveállatkák száma 168-ra nőtt.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.