Kultúra

Új állatfajt fedeztek fel egy japán parkolóban

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 03. 05. 14:20

A most felfedezett medveállatkát nem a brummogása buktatta le, megtalálása csak a vakszerencsének köszönhető.
Korábban a témában:

Ha megkérdeznénk az utcán szembejövő első száz embert, hogy szerintük ki az állatvilág legnagyobb túlélője, akkor sokan biztosan a csótányokat emlegetnék, köszönhetően a hatvanas évek óta magát makacsan tartó hiedelemnek, miszerint az emberiség nem, de a lakásokban előszeretettel randalírozó rovarok bizony túlélnék az atomtámadást.

A történetnek sajnos nincs semmiféle alapja, hiszen a csótányokat messze lekörözik például a hirosimai robbanás után az epicentrumban jelentkező sugárzás (4,5-8,5 gray) közel százszorosát túlélni képes muslicák, az 1000 grayig életben maradó lisztbogarak, vagy épp az 1800 grayig vígan repkedő darázsfaj, a Habrobracon hebetor.

Egy mikroszkopikus méretű túlélőről azonban mindenki megfeledkezik:

az űr vákuumját, a kozmikus sugárzást, az akár éveken át tartó éhezést, illetve a szélsőséges hideget (az abszolút nulla fokot, azaz -273℃-ot) és a +150 fokos hőséget is túlélő medveállatkákról.

Az először közel kétszáz ötven évvel ezelőtt, 1773-ban még kis vízimedvékként leírt törzs képviselői a Himalája legmagasabb csúcsain, illetve az óceán fenekén is élnek, mára pedig már több mint ezerkétszáz fajukat fedezték fel.

Ez a lény túléli, ha megfőzik
A medveállatka kibírja a -273 fokot, de nevetve lubickol a forrásban lévő vízben is. NIncs egyedül: bemutatjuk a hő és fagytűrés bajnokait.

A szabad szemmel nem is látható, legtöbbször fél-másfél milliméteres testhosszúságú állatok leginkább zuzmók és mohák közt érzik jól magukat, táplálkozási módjuk azonban sokrétű: vannak köztük paraziták, növényi nedveken éldegélők, illetve baktériumokat zsákmányoló fajok is.

Water bear. Coloured scanning electron micrograph (SEM) of a water bear (Paramacrobiotus craterlaki) in moss. Water bears (or tardigrades) are tiny invertebrates that live in aquatic and semi-aquatic habitats such as lichen and damp moss. Paramacrobiotus craterlaki is a carnivorous species that feeds on nematodes and rotifers. Water bears are found throughout the world, including regions of extreme temperature, such as hot springs, and extreme pressure, such as deep underwater. They can also survive the high levels of radiation and vacuum of space. Magnification: x330 when printed at 10 centimetres wide.

A legvadabb tény velük kapcsolatban azonban még csak most következik:

2015-ben a University of North Carolina munkatársai elkészítették a törzs géntérképét, majd meglepve tapasztalták, hogy

a teljes génállomány tizenhét százaléka idegen élőlényekéből – így gombákból, baktériumokból, vagy épp az ősbaktériumokként is ismert archeákból származik.

This image obtained November 23, 2015 courtesy of Sinclair Stammers/University of North Carolina at Chapel Hill shows a light micrograph of a tardigrade. Researchers from the University of North Carolina at Chapel Hill have sequenced the genome of the nearly indestructible tardigrade, the only animal known to survive the extreme environment of outer space, and found something they never expected, that they get a huge chunk of their genome - nearly one-sixth or 17.5 percent - from foreign DNA. AFP PHOTO/SINCLAIR STAMMERS/UNIVERSITY OF NORTH CAROLINA AT CHAPEL HILL = RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO /SINCLAIR STAMMERS/UNIVERSITY OF NORTH CAROLINA AT CHAPEL HILL " - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS = 
 / AFP / UNIVERSITY OF NORTH CAROLINA / Sinclair Stammers
Idegen DNS-t találtak a medveállatkák genomjában
Az elpusztíthatatlan apróságok immár hivatalosan is a Föld legfurcsább élőlényei.

A törzsnek ma is rendszeresen akadnak rá újabb tagjaira, de a felülről leginkább egy rizsszemre hasonlító, más szögből azonban kifejezetten sci-fibe illő állatok frissen felfedezett tagját nem egy esőerdő mélyén, vagy épp a világ egyik legmagasabb hegyén, hanem egy japán parkolóház betonfalából kinőtt mohatelepen azonosították.

A kutatócsoportot vezető Daniel Stec, a krakkói Jagelló Egyetem biológusa a PLoS One hasábjain két nappal ezelőtt jelentette be a felfedezést, sőt, kimondottan szürreális képeket is mellékelt a tanulmányához – előbbin az állat látható több szögből, az utóbbin pedig a szájnyílást figyelhetjük meg:

A parkolóban gyűjtött mintákból a Macrobiotus shonaicus nevet kapott, két már ismert fajtól csak néhány apró részében eltérő állat tíz egyede került elő, ezzel a Japánban ismert medveállatkák száma 168-ra nőtt.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Plastic debris floating on the ocean surface, shot underwater.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.