Kultúra

A húszas években még szellemes versekkel is csábította az embereket a Corvin Mozi

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 02. 06. 16:40

A négysorosok ma már inkább komikusnak hatnak, mint hasznosnak, de a két világháború közti időszakban emberek százait vonzhatták a moziterembe.

“Babonás és csoda / tündéri palota, / mely sorsokat remekbe mintáz, / az álmainknak várfoka: a színház…” – köszöntötte Kosztolányi Dezső 1922-ben a Gschwindt szesz-, élesztő-, likőr-, ecet- és rumgyár, illetve annak közfürdője helyén megszületett Corvin Mozit – teljes születési nevén a Corvin Mozgóképszínházat –, a vers, mint műfaj pedig a következő hónapokban sem maradt távol az azóta legendássá vált, idén 96. születésnapját ünneplő mozitól.

Szeszgyár? Közfürdő?

Igen! A Gschwindt Mihály által 1856-ban alapított gyár a szeszlepárlás után keletkező forró vizet is hasznosította: 1869-ben létrehozta Józsefváros első közfürdőjét, benne medencék egész sorával, hidegvizes részleggel, illetve fenyőfürdővel, melyek akár évi hetvenezer embert is vonzottak.

A tengerentúlon 1921-ben ugyanis megszületett a világ első igazi háborúellenes filmje, az év legsikeresebb mozijának járó trónról Chaplin legendás A kölyökjét is letaszító Az Apokalipszis négy lovasa.

Az alig ismert Rudolph Valentinóból egy csapásra szupersztárt, illetve az első latin szerető-figurát faragó, Amerikában tangólázat eredményező filmet itthon is bemutatták, az azonban jó eséllyel nem teljesítette az elvárásokat – a mozinak így a kor egyik legnépszerűbb reklámfelületét, a minden boltban használt számolócédulákat kellett bevetnie.

A pénztárosok ekkoriban ugyanis számológépek helyett egy darab fecnin számolták ki a végösszeget. A számításhoz nyilvánvalóan csak az egyik oldalra volt szükség, így a másikon elegendő hely jutott egy reklámnak – legyen az cigaretta, szalámi, vagy épp egy film. A nikotincsökkentett cigarettákat itthon elsőként gyártó Nikotex ugyanerre a feladatra az ország legkitűnőbb grafikusait kérte fel, a Corvin azonban egy mindent elmondó kép és szlogen helyett inkább egy rímfaragóban bízott.

Így születtek meg a vicces négysorosok, melyek jó eséllyel emberek ezreit csődítették a Corvinba:

CORVIN SZÕNH¡Z 4 LOVAS cÌmű darabj·nak fekete nyomat˙ rekl·m sz·molÛcÈdul·ja, egy jelenet ·br·zol·s·val a pÈnzt·rn·l, hozz·illő rekl·mszˆveggel.

CORVIN SZÕNH¡Z fekete nyomat˙ rekl·m sz·molÛcÈdul·ja, egym·s mellett ¸lő nő-fÈrfi ·br·zol·s·val, hozz· illő versikÈvel. A kiadv·nyt a Grafikai MűintÈzet kÈszÌtette.

CORVIN SZÕNH¡Z 4 LOVAS cÌmű filmjÈt rekl·mozÛ sz·molÛcÈdula, a Corvin SzÌnh·zba siető fÈrfi ·br·zol·s·val.

A magántőke helyett elsőként banki háttérrel – az alapítók a Magyar Város és Községfejlesztési Bank, illetve a Magyar Városi Bank által alapított Uránia Mozgóképszínház Rt., a Mozgóképotthon Rt., illetve a Corvin Filmgyár – megszületett épület (ép.: Bauer Emil, 1921-1922) egyébként kora csúcstechnológiáját képviselte, de eddigi közel egy évszázados élete során többször is első volt: 1957-ben itt működött először Cinemascope rendszer, majd itt volt az első 70 mm-es vetítés. 1994-1996 közt végbement átalakítása (ép.: Rajk László és Töreky Dezső) után az első magyar multiplexként nyitott újra, és ma is jókora népszerűségnek örvend.

A Színházi Élet 1922/48. számát az Arcanum Digitális Tudománytárból, a számolócédulákat pedig a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Museum Digitalra  feltöltött adatbázisából értük el. A kiemelt kép forrása a Semmelweis Egyetem Levéltára/Fortepan.
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.