Kultúra

A Rákosi-kor derekán kultúrbuszokkal is próbálták nevelni a lakosságot

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2017. 12. 21. 16:37

Film- és diavetítés, hanglemezek, bábszínház és propaganda – ez várta a magyar vidéket az ötvenes évek hajnalán az országot járó Ikarusokban.
Korábban a témában:

A második világháború után Magyarország öles léptekkel kezdett el haladni a szovjet minta felé: új alkotmány és címer született, Rákosi megkezdte saját személyi kultuszának kiépítését, indokolatlan méretekben fejlesztették a hadiipart, erőszakkal születtek meg az első termelőszövetkezetek, egyre nagyobb méreteket öltött a terror, az emberek pedig már egy ártatlan kapucsengőt meghallva is összerezzentek a nappaliban ülve. A lakosság mindemellett egyre nagyobb nyomorban élt, de a szent célok érdekében mindez nem igazán foglalkoztatta az ország vezetőit.

„Magyarország gazdasági és szellemi felemelkedésének meggyorsítása, valamint demokratikus rendjének megszilárdítása céljából és a lakosság életszínvonalának javítására” (1947/XVII. tv) átvettük a Szovjetuniótól a gazdasági terveket is: 1947. augusztus 1-én megkezdődött az első hároméves terv, aminek középpontjában a kolhozosítás (TSZ-ek alkítása), illetve a Magyar Kommunista Párt fő célját jelentő újjáépítés állt.

Újlipótváros egyik utcáján még ma is érezhető a kommunizmus utolsó lehelete
A Magyar Kommunista Párt vezet az újjáépítésben, sőt, harcol is – hirdetik a legalább hetven éves falfirkák.

A rádión át mindenkihez eljutó beszédek és nevelő célzatú szövegek mellett a rendszer merőben új módszerekkel is megpróbálta minél több szálon eljuttatni az emberekhez a propagandát, így 1949-ben az immár állami vállalatként működő, az 1895-ben alapított Uhri-üzem, illetve a repülőgép- és autóalkatrészeket gyártó Ikarus Gép- és Fémgyár Rt. egybeolvasztásából megszületett Ikarus Karosszéria- és Járműgyár a Közoktatási Minisztérium felkérésére öt, az egy évvel később, 1951-ben bemutatott Ikarus 30-asokra feltűnően hasonlító kultúrbuszt készített, melyek közül kettő már tavasszal, a további három pedig a nyár első napjaiban hagyta el a mátyásföldi gyárat.

Az Ikarus 30 (fenn) és a kultúrbusz (lenn)

A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének segítségével berendezett és irányított buszokat filmvetítővel, rádióval, bábszínházzal, lemezjátszóval, sőt, reflektorokkal és áramfejlesztővel is felszerelték, hogy a legelmaradottabb falvakban is biztonsággal tudják hirdetni a kutúrát, és bemutassák az 1950-ben induló első ötéves terv céljait, az 1948. március 15-i megemlékezés képeit is magában foglaló Új Magyarország (r.: Sztepanova Lidija, 1949), valamint a paraszti lét szokszínűségét gyönyörűen bemutató, de a változó kor elvárásainak is megfelelő Talpalatnyi föld című (r.: Bán Frigyes, 1948) filmeket.

A Talpalatnyi földről röviden

“Az 1930-ban játszódó paraszti történet hősei, Góz Jóska és Juhos Marika akik szeretik egymást. Szülei adóssága miatt Marika kénytelen mégis Zsíros Tóth Ferke felesége lenni. Jóska a lakodalomból szökteti meg a lányt. Ahhoz, hogy összeházasodhassanak, Jóska először kubikol, majd mindketten látástól vakulásig dolgoznak parányi földjükön, kutat ásnak, öntöznek. Tóthék bosszúálló keze azonban utoléri őket, kútjukat tönkre teszik. Az igazságot és a barátját védelmező Jóska akaratlanul gyilkosságba keveredik…”  – írja a port.hu.

 

A buszokról az Autó című magazin 1949. május elsején megjelent száma számol be részletesebben:

“A hároméves terv keretében öt kultúrautót indít az ország legkülönbözőbb részeibe a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium szabadművelődési főosztálya. A kultúrautók közül kettő már el is hagyta a IKARUSZ NV műhelyét, a másik három autón pedig az utolsó simitásokat végzik. Az automobilizmus ezzel az öt autóval bebizonyította, hogy milyen hatalmas területen végez feladatot, mert túl a gazdasági és a sportélet területén a kultúra vonalán is bekapcsolódik az ország fejlesztésébe.”

“De hogyan is néz ki egy ilyen kultúrautó? Külsőre autobusznak gondolná az ember. Befogadóképessége 15 személy. A személyszállítás mellett azonban hangos filmvetítő berendezést, mikrofont, hangszórót, hanglemezjátszó készülékeket, bábjáték színpadot és felszerelést, rádiót és a reflektorokhoz szükséges akkumulátorokat, áramátalakítókat és áramfejlesztő aggregátorokat is magával visz. A kultúrautók az MNDSz kezelésében a minisztérium támogatásával járnak majd az ország legkülönbözőbb területeire, hogy terjesszék a kultúrát. Egy-egy autó, ha a terveket pontosan betartják, naponta két-három helyen is látogatást tehet s viheti a falvak népének a haladó szellemű kultúrát.”

“Az első két kultúrautó április 21-én indult el Baranya és Somogy megyébe s az MNDSz irányítása mellett indítja meg e két vármegye lakói közt azt a szórakoztató és kulturális munkát, amelyben a magyar falunak eddig olyan nagy hiánya volt. A falvak népe természetesen nagy érdeklődéssel fordult a kultúrautók felé s különösen nagy volt a lelkesedés, amikor a kultúrautón vitt Talpalatnyi Föld és Újmagyarország című filmek keskenyfilm kópiáját vetítették le az érdeklődő közönség előtt. Bemutatták ezenkívül azt a diapozitív filmet is, amely az ötéves terv nagy távlatait ismertette meg a falu népével. Nem kétséges, hogy ezek a kultúrautók az MNDSz asszonyainak lelkes munkája nyomán hatalmas feladatot teljesítenek a szocializmus felé haladó ország életében.”

A buszok az azóta eltelt hét évtizedet természetesen nem élték túl – ellentétben a General Motors zseniális kezű tervezője, Harley Earl tervei szerint szűk egy évtizeddel korábban tervezett GM Futurlinerekkel.

Fotó: Binelli2011

 

A tizenkét darabos, Art Decót tükröző, áramvonalas széria eredetileg a gyártó a jövő technológiáit és járműveit bemutató utazó kiállítást, a Parade of Progress-t rejtette, a belső térben pedig egy apró színpad, valamint számos érdekes tárgy is helyet kapott.

Fotó: Bransonevans

 

A látogatók mindezeknek köszönhetően megismerhették a mikrohullámú sütőket, a televíziót, a sztereó hanzást, a sugárhajtóműveket, sőt, az egyik Futurlinerben még egy apró autógyártósorral is találkozhattak.

Fotó: Bransonevans

 

A buszok közül kettő végül a Michigani Rendőrséghez került (ők az utakon való biztonságos közlekedésre figyelmet irányító kiállításukat költöztették a belső térbe), egy harmadik darab pedig egy teleevangélistához került, aki Közép-, illetve Dél-Amerikát járta be vele, hogy hirdesse Isten igéjét.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nikola Gruevski, Macedonia's prime minister, speaks during the 10th Bloomberg BusinessWeek European Leadership Forum, in London, U.K., on Tuesday, Nov. 23, 2010. The one day conference brings together key speakers from Government, Finance and International companies at City Hall, in London. Photographer: Chris Ratcliffe/Bloomberg via Getty Images
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.