Kultúra ismeretlen budapest

A zuglói vasalóház, ami egy elfeledett magyar Nobel-díjast indított útjára

Sőt, az első pillantásra teljes érdektelennek tűnő házra pillantva az egykori Nemzeti Színház tucatnyi szeme néz vissza ránk.
Korábban a témában:

A Városliget kialakulásával egy időben, a XIX. század derekán gombamód szaporodni kezdő zuglói villák közé a századforduló körül pottyantak le a Thököly út, illetve az Erzsébet királyné útja első többemeletes bérházai, melyek közelében a Rákosi- és Kádár-éra is nyomott hagyott (előbb három-négy emeletes téglaépületekkel, majd paneltelepekkel), így elmondhatjuk, hogy a városrész az elmúlt másfél évszázad városfejlődésének minden egyes vonulatát máig híven őrzi.

Ha azonban valaki arra kérne minket, hogy említsünk néhány helyet, amit mindenképp érdemes lenne megnézni Zuglóban, jó eséllyel egyet sem tudnánk mondani – pedig a kerület többek közt egy romantikus várkastélynak, főépítészi villának és épp egy városi legendák övezte, kővé vált menyasszonynak is otthont nyújt – sőt, itt találhatjuk a híres New York-i Flatiron Building mintájára egyszerűen csak zuglói vasalóháznak nevezett Bosnyák utca 1/a-t is.


Ez amerikai párjával ellentétben nem háromszög alakú, noha két szárnya a Flatironhoz hasonlóan egy lekerekített élben fut össze – kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de legalább a miénk:

fotó: Vincze Miklós/24.hu

Az épületnek otthont adó telket a századfordulóig számos tulajdonos birtokolta, minden bizonnyal egyszerű ingatlanspekulációs okból: hiszen az ebbe az irányba terjedő városban saját villára vagy bérházra vágyó tehetős rétegnek azt jókora haszonnal adhatták tovább. Erre azonban egészen az 1910-es évek hajnaláig kellett várni, amikor az építész Benedek (szül.: Berger) Dezső vásárolta meg a jórészt még mezőgazdasági területek és bolgárkertészek földjei közt fekvő, a Thököly útra néző földdarabot, és némi gondolkodás után (az első terveket sutba vágta, a másodikon már a teljes földszintet kihasználó üzlethelyiségek, valamint lift is szerepelt) megálmodta rá a Róna utca felől négy, (143.), illetve a Bosnyák utca (1/a.) felől pedig háromemeletes bérházat, mely ugyan két külön épület, mégis egészen a kilencvenes évek végéig létezett köztük átjárási lehetőség.

Benedek (Berger) Dezső (1869-1932)

A Műegyetem padjait viszonylag későn, csak harminchat évesen (1905) elhagyó Benedek épületeiről sajnos nem tudunk sokat, de néhány megvalósult terve ma is érdekes pontjai a város építészeti szövetének – így például a későszecessziós elemekkel tarkított modernista VI. Szív utca 42., a Bajor Gizinek 1926-1929 közt otthont adó XIV. Ida utca 2., a Karády Katalin egykori lakását is rejtő V. Nyáry Pál utca 9., vagy épp a zuglói Amerikai út 50., melyet ma az Uzsoki Utcai Kórház Tüdőszűrő Állomásaként ismerhetünk.

A Róna utcai oldal:

fotó: Vincze Miklós/24.hu
fotó: Vincze Miklós/24.hu

A belső udvar:

fotó: Vincze Miklós/24.hu
fotó: Vincze Miklós/24.hu

A házhoz egy furcsa városi legenda kapcsolódik: az itt élők szerint

az épület legfelső szintjéhez az Astoriánál egykor állt Nemzeti Színház bontásából megmentett ablakokat használták fel, hiszen az első világháború végén az építtetőnek már elfogyott a pénze, a bérház munkálatainak befejezése azonban nem várhatott, így költséghatékony megoldásként bontott építőanyagokból kellett dolgoznia.
A sztoriban azonban van egy óriási hiba: a ház használatba vételi engedélyén 1914. július 28., azaz a háborút elindító, Monarchia által Szerbiának küldött hadüzenet dátuma áll, ez pedig egy csapásra lehetetlenné teszi a pénz elfogyásának meséjét.

fotó: Vincze Miklós/24.hu

Az azonban egyáltalán nem zárható ki, hogy a Róna utcai épület negyedik emeletén az egykori Színház ablakai kaptak helyet, hiszen a Múzeum körút és a Rákóczi út találkozásánál lévő jókora telken (az épület történetével korábban már foglalkoztunk, ezt a cikket itt érheti el) 1913 szeptembere és decembere közt folyt az öt évvel korábban nemes egyszerűséggel csak tűz- és életveszélyesnek bélyegzett épület, illetve bérház bontása, így elvben igenis volt lehetőség a nyílászárók átmentésére.

3 Fotó megtekintése

A zuglói vasalóház, ami egy elfeledett magyar Nobel-díjast indított útjára

Biztos választ  további kutatások elvégzéséig természetesen nem kaphatunk a kérdésre, de a történet ezen fele helytállónak tűnik.

Tényleg hasonlítanak az ablakok (fotó: Vincze Miklós/24.hu)

Az épületben működött a jobboldali, két világháború közt külöböző neveken végig kormányon lévő Nemzeti Egység Pártja (egy építészként is ismert politikusuk népviseletbe öltözött párral díszített kapujú épületét korábban már bemutattuk) XIV. kerületi párthelyisége: az 1936. március 11-i Fővárosi Hírlapból például azt is megtudhattuk, hogy 24-én, este fél 8 órakor Sőregi Dezső nyugalmazott főhadnagy Budapest gáztámadás idején címmel tartott itt előadást, fél évvel korábban pedig a neves orientalista, Baktay Ervin (1890-1963) a nagy előd, Kőrösi Csoma Sándor útjának újrabejárásán szerzett tapasztalatairól és élményeiről beszélt.

Nem ők voltak azonban a ház legérdekesebb vendégei, hiszen épp nyolcvan évvel ezelőtt, 1937-ben költözött a ház sarkára az Őrangyal Patika, melynek tulajdonosa Harsányi Károly volt. Ez a név talán semmit sem mond, de fiáé, Harsányi Jánosé (1920-2000) talán sokkal inkább.

Friss Nobel-díjasként (Fotó: Jan Collsioo/Sweden Out/Europress)

Harsányiról röviden

A századelőn legendás színvonalú, Neumann Jánost és Wigner Jenőt is a világnak adó Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanult, majd négy évvel később, 1942-ben szerezte meg a gyógyszerészi oklevelet.

 

Hat éven át apja jobbkezeként működött, majd az államosítások szele miatt Ausztriába menekült. Huszonnégy évesen, zsidósága miatt a fővárosban lett munkaszolgálatos, Szálasi hatalomátvétele után viszont megpróbálták Ausztriába deportálni. Szerencsére sikerült megszöknie a pályaudvarról, és a Mária utcai jezsuita kolostorban bújt meg a szovjetek érkezéséig. A háború után filozófiát hallgatott és doktorált, majd szociológus tanársegédként kezdett dolgozni.

 

Időben megérezte azonban az államosítások szelét, így 1948-ban Ausztriába szökött, ahonnan két évvel később Ausztráliába emigrált. Itt három éven át egyszerű gyári munkásként kereste kenyerét, 1954-ben viszont már a Brisbane-i Egyetemen tanított közgazdaságtant. Két évvel később már a Stanford Egyetem Rockefeller-ösztöndíjasaként kutatott, 1958-ban pedig itt szerezte meg közgazdasági doktorátusát. Néhány évre még visszatért Ausztráliába, 1961-től haláláig viszont újra az Egyesült Államokban élt, és előbb a Detroiti Egyetemen, majd a Berkeley-n tanított.

 

1994-ben Reinhard Seltennel és John Forbes Nashsel megosztva, a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzés terén végzett úttörő munkásságáért – immár John C. Harsanyiként – közgazdasági Nobel-díjat kapott. 2000-ben hunyt el.

fotó: Vincze Miklós/24.hu

1929-ben a gyermekhalandóság csökkentését célul kitűző, a magyar védőnői hálózat elődjének tekinthető Országos Stefánia Szövetség is ebben az épületben nyitott egy rendelőt, néhány évvel később pedig Rohonczy Vendel és neje alapította meg jó hírű tánciskoláját az egyik első emeleti lakásban.

Működésük két évtizede alatt ezreknek adták át a tánc szeretetét, az államosítások azonban őket sem kímélték: a zenével és cipők ütemes koppanásával teli szobák 1949-ben alakultak át a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egyik fiókkönyvtárának – Zugló első könyvtárának – tereivé, az egykori otthon pedig ma is ugyanezt a célt szolgálja.

Bejárat a Bosnyák utcai oldalon (fotó: Vincze Miklós/24.hu)

A Dárdás

A Budapest100 2015-ös programjában is szereplő házról Rátonyi Gábor Tamás rengeteg érdekes és értékes információt gereblyézett össze, lássuk a legbizarrabbat:

 

Balogh Imre visszaemlékezése szerint az első emeleti sarki nagy lakásban dr. Gárdonyi Alfréd háziorvos lakott. Ez levéltári adatokból is kiderül, egy 1954-es lakásmegosztás „áldozataként” szerepel a neve. Gárdonyi a Fiumei úti OTI-ban is dolgozott felülvizsgáló orvosként, ahol a legenda szerint egy dühös beteg egy tollal kiszúrta az egyik szemét. Egyebekben „dárdásnak” hívták a betegei, mert igen vastag injekciós tűvel szúrta meg őket gyógyszerbeadáskor.

A patikát azóta átalakították, de még ma is működik, Harsányi Jánosnak pedig egy szép márványtábla állít emléket, a teljes történetet, illetve a házhoz fűződő legendát Zuglón kívül jó eséllyel csak igen kevesen ismerik. Pedig megérdemelné a figyelmet.

______________

Ismeretlen Budapest címet viselő, immár jóval századik epizódján túl járó sorozatunkban a főváros kevésbé ismert, de kivételes épületeit, illetve a várostörténet elfeledett csodáit mutatjuk be. Az epizódok térképes nézetben is elérhetők.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.