Noha a “legnagyobb magyar” szellemi hagyatéka 2014 óta a Hungarikumok Gyűjteményét gazdagítja, a magyar gazdasági szakirodalom egyik első képviselőjeként számon tartott Hitelt nagyon kevesen olvassák. Ez annak köszönhető, hogy a – Széchenyi későbbi műveihez képest is – nagyon régies, szótár nélkül alig értelmezhető, nehézkes szöveggel csupán kevesek képesek megbirkózni – mutatott rá Buday Miklós, az alapítvány elnöke.
Az átírás szempontjairól szólva Buday elmondta: törekedtek megőrizni a szöveg pontos tartalmát és Széchenyi István mondatainak “ízeit”, ugyanakkor sokat változtattak az eredeti mondatszerkezeteken és a szavakon is. Széchenyi hosszú, olykor másfél oldalas “elkalandozásait” tagolták, a somogyi tájszavakat mai magyar megfelelőjükkel helyettesítették, a ragozást pedig a korszerű nyelvtani szabályokhoz igazították. Emellett kiirtottak a szövegből több, mint hétezer aposztrófot is.
Az eredeti szöveg átírásán egy éven keresztül hat munkatárs – Buday Miklós mellett Dudás Márta, Horváth Attila, Velkey Ferenc, Kovács Anna és Rigó Mihály – dolgozott. A Széchenyi Alapítvány vezetője szerint a Hitel ma is érvényes mű, aktualitásából semmit nem von le a megjelenése óta eltelt csaknem 200 év, annak ellenére, hogy a Széchenyi István által tárgyalt gazdasági problémák eltértek a maiaktól, és az akkori feltételek, körülmények is különböztek.
A Hitel nem csupán a gazdasági értelemben vett kreditről szól, hanem sokkal inkább arról, hogy higgyünk és tudjunk hinni egymásnak.
– fogalmazott Buday, aki szerint az önismeret fontosságától a másik meghallgatásának jelentőségéig komoly erkölcsi kérdések és alapvető emberi mondanivaló szövi át az először 1830-ban megjelent művet. A Hitel emellett kiemelt figyelmet fordít a nemzeti sajátosságok megőrzésére is, mivel Széchenyi hiszi, hogy “nem lehet egy az egyben átvenni angol, német vagy francia példákat”.
Mindenkinek tudom ajánlani a Hitelt, aki szeretne javítani a sorsán.
– hangsúlyozta, kiemelve: a gazdag jegyzetapparátussal és kísérő tanulmányokkal ellátott kötet segíthet eligazodni abban is, hogy mit kell tenni, ha sikeresebbek akarunk lenni vagy jó döntéseket szeretnénk hozni egyéni és közösségi szinten egyaránt.
Buday Miklós arról is beszélt, hogy bár jó volna, ha Széchenyi többi művét is meg tudnák jelentetni mai magyar nyelven, de ezt fontosságban megelőzi, hogy a Hitel pontos német fordításban, valamint angolul és franciául is olvasható legyen.
