Ifjú s tehetséges kollégánkat azzal engedte a hajnali/reggeli műszakba nagymamája, hogy ma azért lesz jó dolgoznunk, mert kontentgyártás közben átjár minket a Szentlélek. Cudar az, ki ilyen trambulin után nem készít rapid összeállítást arról, mi is az a Pünkösd.
Magyarpolány
Szóval.
Röviden: Pünkösdkor a Szentlélek eljövetelét ünneplik a keresztények, misét, istentiszteletet tartanak országszerte. A Szentlélek (görögül pneuma, latinul Spiritus Sanctus) ezen a napon áradt Jézus tanítványaira, az apostolokra. Egyúttal ez az egyház születésnapja.
Ötven, ejtsd: Pünkösd
Mindannyiunk épülésére idézünk az Apostolok cselekedeteiből (ebben segít nekünk barátunk, a Wikipédia): Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.
Pünkösd görög nevének (πεντηκοστή, pentékoszté) jelentése 50, a magyar pünkösd szó ebből származik. Ötven nappal Húsvét után köszönt ránk, így dátuma, miként a Húsvété, változó: pünkösdvasárnap legkorábbi lehetséges időpontja május tizedike, a legkésőbbi június tizenharmadika. Hasonlóan a Húsvéthoz, egész héten át tart, de ebből csak két nap nyilvános ünnep.
Ünneplése egyidős az egyházzal, tehát az apostolok idejéből való. A bérmálás szentségét hagyományosan pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni, az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.
A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát, amit sokfelé pünkösdkor, táncmulatsággal kísérve bontottak le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is. Pünkösd a tavaszköszöntésnek is ünnepe: már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdirózsát, jázmint), hogy ne csapjon a házba a villám.
Álló hétig ingyenpia
Tudják, mi az a pünkösdi király? A középkor óta ismert szokás, hogy ilyenkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztottak egy legényt, aki később a többieket vezethette, sőt minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. E tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ekkor avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.
Van olyan is, hogy pünkösdi királynéjárás: négy nagylány körbevisz a faluban egy ötödik, náluk kisebbet, udvarokon megállva énekelnek, jókívánságokat ismételgetnek, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítenek, esetleg letakarják fátyollal, termékenységvarázsló mondókákat ismételnek, végül a házaktól ajándékot kapnak.
A Pünkösdhöz kötődik a XV. század óta létező csíksomlyói búcsú is. A hívek pünkösdszombatra érkeznek a kegytemplomhoz, majd mise után felvonulnak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is él, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.
