Kultúra
orosz könyvek (orosz, könyvek, irodalom)

Összeillünk – írók a múltból

Putyin látogatását ürügyként használjuk egy rögtönzött irodalomórára, pontosabban olyan idézetekre orosz kedvenceinktől, melyeknek zöme nem került bele az alaptantervbe.

Korábban a témában:

Gimnázium alatt kevés figyelmet szenteltem az oroszoknak, a kötelezőn túli félelmetesen jó könyvek később kerültek a kezembe, de talán éppen ezért, mert nem muszájból ismerkedtem velük, örök szerelem lett.

Fjodor Mihaljovics Dosztojekvszkij rabolta el először a szívem, pontosabban a Karamazov-testvérek. A trilógia, amit még a mozgólépcsőn is olvastam, annyira nehéz volt letenni. Ezt a hatást A félkegyelművel csak fokozta, ezért is elsőként ebből idéznék.

Nekem állandóan úgy rémlik, hogy a világon sokkal több a tolvaj, mint a nem tolvaj, és hogy nincs olyan becsületes ember, aki legalább életében egyszer ne lopott volna valamit.

Iide kívánkozik egy tolsztoji bölcs gondolat, mely szerint „A rossz munka rosszabb a lopásnál”. Itt és most beismernénk, hogy az úr Háború és békéjébe anno beletört a bicskánk, viszont Anna Kareninával duplán vezekeltünk, valamint az író még egy megszívelelendő jó tanácsát is idéznénk: “Mindenki arra gondol, hogy megváltoztatja a világot, de arra senki sem gondol, hogy magát változtassa meg“.

Nem tudjuk, hogy Michael Jackson osztotta-e rajongásunkat az orosz írókért, mindenesetre Man in the Mirror című számában kísértetiesen hasonló tanácsot öntött dalba (ő valahogy úgy fogalmazta meg, hogy ha jobbá szeretnéd tenni a világot, nézz magadra, és változtass!)

Mivel közben elindultunk az önismeret ösvényén, és még egy tükröt is belekevertünk a képbe, meg kell osztanunk Nyikolaj Vasziljevics Gogol gondolatát is a témából, ő azt írta „Ne a tükröd okold, ha a képed ferde.

Minket sem kíméltek

A különbség a mérgező anyag és a szellemi méreg között az, hogy a legtöbb mérgező anyag undorító ízű, míg a szellemi mérgek újságok és buta könyvek formájában gyakran csábítók. (Tolsztoj)

A közvéleményt meg lehet mérgezni, de csak olyan méreggel, amelyik ízlik neki. (Dosztojevszkij)

Innen már csak egy kisebb gondolati ugrás, hogy vajon ki irányítja az ember életét, és általában a földi eseményeket. Erről beszélget két irodalmár egy ördögien titokzatos idegennel Bulgakov Mester és Margarita című regényének elején egy meleg tavaszi estén. A rejtélyes úr okfejtését idéznénk a kérdésben: “Ahhoz, hogy valaki irányítson, szükséges, hogy pontos tervekkel rendelkezzék valamelyes nem túlságosan rövid időszakra. Engedje meg mármost, hogy megkérdezzem: hogyan irányíthatja az ember a földi dolgokat, ha még nevetségesen rövid időre, nos mondjuk, egy ezredévre sem készíthet tervet… de ez még semmi: hiszen a saját holnapjáért sem kezeskedhet!

Most, hogy így elkanyarodtunk a párbeszéd felé, drámáznánk is egy csöppet. Elsőként Anton Pavlovics Csehov első színdarabjából választottunk egy nem hétköznapi áradozást a család fontosságától a főhős Platonovtól. Így szól: “Ő a családom, testvér… Ha elvennék tőlem, akkor valószínűleg végleg elvesznék… A családi fészek! Ha megtapasztalod, megtudod. Csak kár, hogy még keveset züllöttél, nem tudod úgy megbecsülni a családot. Az én Szásámat egy millióért sem adnám. Úgy összeillünk, hogy jobban nem is lehetne… Ő buta, én meg semmirekellő vagyok…

Mondjuk a mi Csehovval ismerkedésünk amúgy is viccesen indult, hiszen először a fenti, Márkus László, Haumann Péter, Körmendi János nevével fémjelzett Három nővér paródiát láttuk még gyerekként. De az orosz írótól sem állt távol a humor, ékes bizonyíték erre az alábbi párbeszéd is.

TRILECKIJ: (vizsgálgatja Oszipot) Mivel foglalkozol, igen tisztelt?

OSZIP: Tolvajlással.

TRILECKIJ: Hm… Szép foglalkozás… De milyen egy cinikus vagy te!

OSZIP: Mi az, hogy cinikus?

TRILECKIJ: A cinikus, görög szó, a te nyelvedre lefordítva annyit tesz: olyan disznó, aki direkt örül, ha a világ is megtudja, hogy disznó.

Végezetül pedig egy kis, google-használat mentes játékra invitálnék mindenkit, itt van egy-egy idézet, a fentebb már említett úriemberek közül háromtól. Tippeljék meg, vagy találják ki, hogy melyiket ki írta! (Megfejtéseket kommentben várjuk)

“Ha nincs erőd égni, fényt sugározni, legalább ne álld el mások elől!”

“Valóban nagy embernek kell lennie valakinek ahhoz, hogy ellen tudjon állni még a józan észnek is.”

“Ha valaki kilenctized részben csupa jó tulajdonságokból áll, s csak egytized részben ostoba, az már elég ahhoz, hogy szamárnak nevezzék.”

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.