Kultúra

Meghalt Gabriel Axel, Oscar-díjas rendező

Ő volt az első dán filmes, aki elnyerte a legjobb nem angol nyelvű filmnek járó akadémiai elismerést 1988-ban.

Meghalt Gabriel Axel, a Babette lakomája című film Oscar-díjas dán rendezője – jelentette be hétfőn a filmművész családja.

Gabriel Axelt életének 95. évében, szombaton érte a halál. Ő volt az első dán rendező, aki elnyerte a legjobb nem angol nyelvű filmnek járó Oscar-díjat 1988-ban. A film az Isak Dinesen néven publikáló Karen Blixen dán írónő azonos című regényét dolgozza fel.

A rendező Gabriel Axel Morch néven született a dániai Aarhausban 1918-ban. Gyermekkorát Franciaországban töltötte, felnőttként hazatért Dániába, ahol színjátszást tanult a fővárosi Királyi Színházban.

Filmrendezőként 1955-ben mutatkozott be az Altid ballade (Örökké a gondok) című művel, korábban tévéműsorokat készített. Filmes életműve mintegy 20 alkotásból áll, legutolsó a 2001-ben bemutatott Leila.

Leghíresebb filmje a Babette lakomája, amelynek vázlata már 1973-ban készen állt, ám a megvalósítással több mint egy évtizedet kellett várnia.

Babette lakomája

Ez a film (itt meg is tekinthető magyar szinkronnal) indította be a dán filmkultúrában, filmiparban a nagy változásokat, a sikere után egyre tehetségesebb rendezők kerültek ki a dán filmfőiskoláról. Lars von Trier filmjei átütő sikereket aratnak (Európa, Hullámtörés, Idióták, Táncos a sötétben), s 1995-ben létrejön a Dogma 95 egyesülés. Ez egy kiáltvány formáját öltötte: a dogmás rendezők vállalták, hogy filmjeikben nem használnak öncélúan erőszakos képeket, nem játszanak zenét a képsorok alá, a lehető legkevésbé manipulálják a nézőket, valamiféle tisztaságeszményt akartak elérni. Az első Dogma-film (bár mindig nagy vita tárgya volt, melyik film mennyire tisztán Dogma-film) Vinterberg Születésnapja rögtön hatalmas sikert aratott. Lars von Trier filmgyártó vállalata, a Zentropa pedig komoly filmgyártó cégként a filmtörténetben először állított elő elsősorban szexuális jellege miatt létező filmet – a bonyolult megfogalmazás a pornó szó használatát akarja elkerülni, hisz ezek a filmek alapvetően történetalapúak voltak, nőknek készültek, tehát nem mondható, hogy a szexualitás öncélú ábrázolása és a nők kizsákmányolása céljával jöttek volna létre, ahogy egy pornófilmtől ez „elvárható volna”. A filmek sikeresek voltak, sőt 2006-ban épp két ilyen film miatt legalizálták a pornót Norvégiában.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik