Az ukrán korrupcióellenes hatóság, a NABU az ország legmagasabb köreihez vezető bűnszervezetre derített fényt a napokban. Az ügy érinti az Energoatom nevű szervezetet, amely három atomerőművet üzemeltet, így az ország energiatermelő kapacitásának a fele fölött rendelkezik. A NABU 15 hónapos nyomozása kiderítette: bennfentesek 10–15 százalékos „megvesztegetési pénzt” kaphattak az Energoatom ügyfeleitől. Ha a partnerek nem fizettek, levették őket a jóváhagyott ügyfelek listájáról, sőt még azokat a szolgáltatásokat sem fizették ki nekik, melyeket elvégeztek az Energoatomnak. A NABU szerint a bűnszövetkezet tagjai – akik között miniszterek is akadtak a vád szerint – akár százmillió dolláros illegális jövedelemre is szert tehettek.
A mostani botrány külpolitikai hatása a lehető legrosszabb
– mondta Bendarzsevszkij Anton külpolitikai és biztonságpolitikai szakértő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója a 24.hu-nak. Szerinte Volodimir Zelenszkij elnök pozíciói meggyengültek, és „a katonai kudarcokkal együtt azt a benyomást keltik, hogy az ukrán hatalom az összeomlás szélén van”.
Kvartal 95
A bűnszervezet vezetője a gyanú szerint Timur Mindics volt, aki régi barátja és üzletfele Zelenszkijnek. Mindics társalapítója – más források szerint: „csak” társtulajdonosa – volt annak a tévés produkciós cégnek, melyet Zelenszkij hozott létre, mielőtt belefogott volna a politikába.
A 24.hu-n már 2019-ben írtunk arról, hogy Zelenszkij 1997-ben csatlakozott a népszerű orosz humorverseny, a KVN egyetemi csapatához, s gyors sikereket ért el. Ezután alapította a Kvartal 95 csoportot, és körbeturnézta a Szovjetunió utódállamait. A Kvartal 95 azóta szórakoztatóipari óriáscéggé nőtte ki magát, több tucat országban értékesít tévéműsorokat.
Zelenszkij később elkészítette A nép szolgája című vígjátéksorozatát, amelyben egy mai vetélytársát, Petro Porosenko exállamfőt sem tüntette fel jó színben. Ebben egy botcsinálta ukrán elnököt játszott, a sorozatot 2015 és 2019 között vetítették. A nép szolgája lett aztán annak a pártnak a neve, melynek segítségével Zelenszkijt 2019-ben tényleg Ukrajna elnökévé választották. Magát a pártot a Kvartal 95 ügyvédje jegyeztette be annak idején, és a mostani korrupciós botrány is összefügg ezzel: a cég társtulajdonosa Mindics, aki a letartóztatása elől elmenekült az országból. Vélhetően Izraelben tartózkodhat, hiszen izraeli állampolgársággal is rendelkezik, az apja is Izraelben halt meg 2006-ban.
Mindics egyes hírek szerint csak közvetítő volt Ihor Kolomojszkij ukrán oligarcha és Zelenszkij között, a Kvartal 95-ben is Kolomojszkij – Zelenszkij 2019-es elnökválasztási kampányát az oligarcha pénzelte – érdekeit képviselhette. Mindics mellett további illusztris személyiségek tűntek fel a botrányban. A volt ukrán miniszterelnök-helyettes, Olekszij Csernisov a gyanú szerint a vesztegetési pénzekből négy luxusingatlant vásárolhatott Kijev környékén. Őt kedden előzetes letartóztatásba helyezték.
Bőröndökben vitték a pénzt
A megvesztegetések igencsak régimódi módszerekkel zajlottak a nyomozók szerint. A pénzeket a korrupt vállalkozók és politikusok hatalmas táskákba pakolták, és Kijev-szerte körbehordozták, akár gyalog is. Egy alkalommal valaki a feleségét küldte, hogy szedjen fel egy dollárköteget, ő pedig az autójában rejtette el a készpénzt. Álneveket is használtak, Haluscsenko például a „Professzor” volt.
Az ukrán közvélemény felháborodottan reagált a botrányra. Miközben az oroszok támadják az ország energiaszektorát és gyakoriak az áramkimaradások, a lakosság döbbenten értesült például arról a lehallgatott beszélgetésről, amikor az egyik gyanúsított azt bizonygatta: kár az erőművek védelmi infrastruktúráját kiépíteni (az orosz bombázások ellen), hiszen ezt a pénzt el is lehetne lopni.
„A korrupciós botrány miatt a lakosság jóval kevésbé zárhat össze most Zelenszkij mögött, és az európai partnerek támogatása is mérsékeltebb lehet” – mondta Bendarzsevszkij Anton. Szerinte a korrupciós ügy nyilván érinti a pénzügyi támogatásokat is.
„Ukrajna az idén 70–75 milliárd dollárt költhet a hadseregére, miközben a gazdasági helyzet ezt nem tenné lehetővé, valójában a védelemre nincs pénz.
Eddig a költségvetés majdnem felét külföldi forrásokból pótolták, nagyrészt hitelekből
– magyarázta az Oeconomus igazgatója.
A háború negyedik évében ez a fajta finanszírozás egyre kevésbé lesz működőképes. „Egy ilyen nagy korrupciós botrány jelentősen csökkenti a külföldi támogatók bizalmát és csökkenti a nyugati lakosság támogatását is, amivel nehéz helyzetbe hozzák a nyugati döntéshozókat, mert, demokráciák lévén, az Ukrajnát támogató nyugati vezetőknek elsősorban a saját szavazóiknak kell megfelelniük” – jegyezte meg Bendarzsevszkij.
Bizonyos pénzek Moszkvában landolhattak
A Guardian szerint az egészben a legrosszabb, hogy az ügynek vannak Moszkváig nyúló szálai is. A vesztegetési pénzek egy része ugyanis átáramlott egy olyan kijevi irodán, amely Andrij Gyerkacs családjához kötődik. Ő egy korábbi ukrán politikus, aki most a Kremlt támogatja – orosz szenátorként. Bizonyos pénzek így végül Moszkvában kötöttek ki – legalábbis egyes lehallgatások ezt sugallják. Az Atlantic Council amerikai tanácsadó-szervezet elemzője, Suriya Evans-Pritchard Jayanti is az orosz szálat emeli ki. Gyerkacsot 2023-ban fosztották meg ukrán állampolgárságától, és most pénzmosásban találták érintettnek a családjához köthető irodát Jayanti szerint.
A korrupciós ügyletek könyvelése a Gyerkacs család tulajdonában lévő iroda helyiségeiben zajlott. A gyanú szerint a családi irodában „fekete könyvelés” folyt: feljegyezték a beszedett és továbbküldött pénzeket, részben „nem-rezidens cégek hálózata révén”. Azaz a pénzmosás egy része Ukrajnán kívül valósult meg.
Gyerkacs már öt éve bekerült a világsajtóba. Az FBI 2020-ban nyomozni kezdett annak megállapítására, hogy a New York Postban megjelent, Joe Bident korrupcióval vádoló cikk vajon egy külföldi hatalom dezinformációs kampányának a része-e. A lap Rudy Giulianit, Donald Trump ügyvédjét nevezte meg forrásaként. „Giuliani Andrij Gyerkacs ukrán képviselővel áll kapcsolatban, aki folyamatosan adagolja neki a feltehetően Moszkvában kikotyvasztott kompromatot, azaz a kompromittálónak szánt leleplezéseket” – írta 2020-ban a Népszava, amely szerint akkor Szijjártó Péter is a Postban megjelentekre utalva utasította vissza, hogy Biden hazánkat bírálja, mondván, „előbb válaszolja meg az ukrajnai ügyeire vonatkozó kérdéseket”.
Szijjártó a friss botránnyal kapcsolatban is megszólalt, de nem Gyerkacsról: „Ukrajnában az európai politikatörténet egyik legsúlyosabb korrupciós botránya zajlik”, de „Brüsszelben azt kezdeményezték, hogy küldjünk még több pénzt és még több fegyvert és vessünk ki újabb szankciókat az energiaszállításokra”. Ezt őrületnek nevezte a külügyminiszter. Orbán Viktor keményebben fogalmazott: „állítsuk le a megnyerhetetlen háború és a korrupt ukrán háborús maffia finanszírozását” – követelte a Facebookon.
A 24.hu-nak nyilatkozó Bendarzsevszkij szerint annyi bizonyos:
Kijev manőverezési lehetőségei nagyban csökkennek a mostani botrány kipattanása után, és sokkal kevésbé tudnak ellenállni a külső nyomásnak.
Ennek példája a szerdán kiszivárgott amerikai „titkos terv”. Ez tehát a legrosszabb pillanatban érte az ukrán vezetést, és nehéz lesz szembemenni Trumppal, mert most jóval kevesebb ütőkártya van Zelenszkij kezében – folytatta az Oeconomus igazgatója.
Amerikai és orosz tisztviselők ugyanis új tervet írtak az ukrajnai háború lezárására, amely arra kényszerítené Kijevet, hogy területeket adjon fel. Ez gyakorlatilag Kijev kapitulációját jelentené, és még az ukrán katonai erőt is a felére kellene csökkenteniük Zelenszkijéknek. Az ehhez hasonló feltételeket Zelenszkij korábban elutasította.
A Guardian pénteki cikke szerint Zelenszkij már nem utasítja el olyan határozottan az amerikai–orosz hátterű béketervet, mint korábban, hanem óvatosan csak azt mondja: meg fogja vitatni a tervet Trumppal. Szerinte „méltó békét” kell hoznia egy megállapodásnak, tekintettel az ukrán függetlenségre és szuverenitásra.
„Egy háborúban álló ország elnökének nem lehetnek barátai”
Ami pedig az ukrán elnök sorsát illeti, az Oeconomus elemzője úgy véli, hogy
Bendarzsevszkij kifejtette, hogy az ukrán elnöki hatalom kérdése nemzetbiztonsági kérdés. Ha Zelenszkij és vele együtt az ukrán kormány bukik, akkor háborús helyzetben ez olyan anarchiát és káoszt eredményezhet, ami egyetlen ottani politikai erőnek sem lenne érdeke, nem beszélve Kijev nyugati partnereiről. Ezért a belpolitikában a különböző politikai szereplőknek ugyan érdeke Zelenszkij meggyengítése – mivel egyébként Zelenszkij maga is az elmúlt időszakban a saját hatalma központosításán és megerősítésén dolgozott –, de a megbuktatása egyáltalán nem. Ezért például a Zelenszkij mögötti, gyakorlatilag második embernek számító Andrij Jermaknak az esetleges bukása pontosan ezekről a folyamatokról árulkodik majd – vélekedett a szakértő.
A korrupciós botrány valóban komolyan érinti az ukrán elnököt, aki maga is elítélte az esetet. Zelenszkij azonnal szankciókat vetett ki Mindicsre, és megvonta az ügy főszereplőjének ukrán állampolgárságát is. „Egy háborúban álló ország elnökének nem lehetnek barátai” – mondta Zelenszkij, hozzátéve: aki bűnösnek találtatik, azt meg is kell majd büntetni és rács mögé kell juttatni.
A Guardian emlékeztet rá: Zelenszkij júliusban aláírt egy rendeletet, amely megszüntette volna a NABU és a speciális ügyészi hivatal függetlenségét. Akkor olyan erejű tiltakozási hullám indult Ukrajnában, amilyenre a háború 2022-es kitörése óta nem volt példa, ezért Zelenszkij visszakozott, és visszavonta az elnöki rendeletet. A mostani megvesztegetési botrány kitörése pedig Zelenszkij hat és fél éves kormányzásának legsúlyosabb korrupciós ügye.
Szovjet kleptokrácia helyett az európai úton
A volt ukrán elnök, Petro Porosenko máris a teljes kabinet menesztésére szólított fel, és egy nemzeti egységkormány megalakítását követelte. Bár ez nem tűnik reális forgatókönyvnek, már Zelenszkij pártján belül, „A nép szolgája” frakcióban is akad harminc képviselő, aki a nemzeti stabilitás kormányát látná szívesebben, egyfajta pártokon felüli nemzeti egység érdekében. A frakcióvezető, David Arahamija szerint azonban ez nem felel meg a párt hivatalos irányvonalának.
Elemzők szerint a hadiállapot miatt Ukrajnában a korrupció melegágya lett, hogy Zelenszkij mindent elsöprő hatalommal rendelkezik: nincsenek választások, miközben a harcok folytatódnak az oroszokkal.
A kínos ügy napvilágra kerülése mindazonáltal annak a bizonyítéka, hogy Ukrajna legalább a jó irányba mozdult el, ahogy a Guardian megjegyzi: a „komor szovjet típusú kleptokrácia felől az európai normák irányába”. Olekszandr Abakumov, a NABU nyomozócsoportjának vezetője elismerte, hogy számos akadályba ütköztek, amikor Mindics után kutakodtak, de hangsúlyozta:
Ez nem egy ukrajnai korrupcióról szóló sztori, hanem arról szól, hogy az ország küzd a korrupció ellen.
