Nagyvilág

Ötvennégy évig irányították Szíriát az Aszadok, a bukás közelében a szovjet-oroszbarát „dinasztia”

Lázadók rombolják le Baszel el-Aszadnak, Bassár el-Aszad szíriai elnök néhai bátyjának szobrát, miközben a főváros Damaszkusz elfoglalását ünneplik Qamishli városában 2024. december 8-án.
Lázadók rombolják le Baszel el-Aszadnak, Bassár el-Aszad szíriai elnök néhai bátyjának szobrát, miközben a főváros Damaszkusz elfoglalását ünneplik Qamishli városában 2024. december 8-án.
Megbukni látszik a több mint fél évszázada Szíriát uraló Aszad-dinasztia a hétvégi hírek szerint. A felkelők a fővárosba is bejutottak, és közölték, az ország elnöke, Bassár al-Aszad ismeretlen helyre távozott. Mindez a Közel-Kelet egyik legfontosabb orosz szövetségesénél rendezheti át a belpolitikai viszonyokat. A szíriai orosz haditengerészeti bázist állítólag már elkezdték elhagyni a Kreml hadihajói.

Bassár el-Aszad szíriai elnök ismeretlen helyre távozott Damaszkuszból – állítják a fővárosba bejutott felkelők. Aszad rendszere megbukni látszik a vasárnapi információk alapján, az elnök hollétéről egyelőre nincsenek megbízható információk.

A szíriai felkelők a hét végén elérték a főváros, Damaszkusz külső kerületeit, az elnök pedig nagy valószínűséggel elhagyta a rezidenciáját. Ezzel alighanem véget ért az „Aszad dinasztia” 1970 óta tartó uralma a közel-keleti országban, amelyet hosszú évek óta sújt polgárháború. A Szíriát vaskézzel irányító, pontosabban irányítani próbáló Bassár al-Aszad már a második generációja az Aszad családnak, amely több mint öt évtizede autokratikus uralmat épített ki a Közel-Kelet stratégiai fontosságú országában.

Abdulaziz Ketaz / AFP Iszlamista vezetésű szíriai lázadók ünnepelnek Homsz utcáin 2024. december 8-án.

Bassár al-Aszad uralmát brutális intézkedések garantálták Szíriában, ahol 2011 óta zajlik polgárháború. Ezek az összecsapások óriási károkat okoztak az elmúlt években, és olyan szélsőséges szervezeteknek adtak táptalajt, mint az ISIS. Menekültek milliói keltek útra a fegyveres összecsapások miatt, miközben az Aszad-rezsim nem engedett az Arab Tavasz idején a demokrácia-párti követeléseknek. Ehelyett Bassár vezetésével kíméletlenül leszámolt az (akkor még) békés ellenzéki mozgalmakkal.

Aszad rezsimjét nemcsak gyilkosságok és tömeges bebörtönzések jellemezték, hanem az emberi jogok súlyos megsértése és a civil lakosság elleni brutális támadások is. A polgárháború kezdetén az USA, Jordánia, Törökország és az Európai Unió is Aszad lemondását követelte.

Bassár mostani bukása átrendezheti a politikai erőviszonyokat Damaszkuszban, ahol a miniszterelnök, Mohammed Gázi al-Dzsaláli szíriai miniszterelnök máris bejelentette, hogy kész támogatni a kormányzat fenntartását, és kész haladéktalanul átadni a hatalmat „egy megválasztott vezetésnek”.

Bassár bukása után nem tudni mi lesz, de ez Moszkvának aligha jó hír

Hogy ez a vezetés milyen lesz, és valóban választások után alakul-e majd meg az új hatalmi centrum, az teljesen bizonytalan. Az „Arab Tavasz” mozgalmait látva, az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján nem lehetünk biztosak abban, hogy Szíriában most hirtelen a „demokrácia fog majd kitörni”. Egy viszont biztos: Oroszország egyik legfontosabb közel-keleti szövetségese, Szíria vezetése omlott össze a hétvégén, és ez a Moszkvával kialakított szövetség nemcsak Bassárhoz, hanem apjához, Hafez Al-Aszad nevéhez is kötődik.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik