Háromszáz éve született, s most emléktáblát kapott Washingtonban, a Kossuth Háznál Fabriczy Kováts Mihály huszárezredes.
Fabriczy Kováts Mihály karcagi, az amerikai függetlenségi háborúban esett el, és most egy másik karcagi, Varga Mihály pénzügyminiszter avatta Amerikában a néhai huszár emléktábláját a Kováts 300 emlékév keretében.
Idézünk egy aktuálpolitikai felhangtól sem menteset Varga Mihálytól:
A magyarság egyik legfőbb karakterjegye a szabadságvágy.
Idézünk Takács Szabolcstól, Magyarország nagykövetétől:
Fabriczy Kováts Mihály az amerikai magyar diaszpóra identitásának, önmeghatározásának egyik alapja, személye pedig tanúbizonysága az amerikai-magyar kapcsolatoknak, amelyek hátterében az húzódik, hogy mindkét népet erős szabadságszeretet jellemzi.
S idézünk a Kossuth Házat működtető Kossuth Alapítvány elnökétől, Végh Sándortól:
Az új dombormű szimbolikus erővel bír, hiszen emléket állít annak a tagadhatatlan történelmi ténynek, hogy a magyarok már Amerika születésénél is kiemelkedően fontos szerepet játszottak. Ha Kossuth volt az amerikai és magyar szabadság iránti vágy közös nevezője, akkor Fabriczy Kováts Mihály volt az amerikai-magyar kapcsolatok origója, az első és egyedüli magyar, aki George Washingtonnal találkozott.
A Washington központjában működő Kossuth Ház falán, a Kossuth Lajos emléktábla mellett elhelyezett, Fabriczy Kováts Mihályt lóháton ábrázoló dombormű Györfi Sándor karcagi szobrászművész alkotása.
Fabriczy Kováts Mihályra az Egyesült Államokban, Kazimierz Pulaskival közösen, az amerikai könnyűlovasság megalapítójaként emlékeznek.
A magyar katonatiszt születésének 300. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév Karcagon kezdődött, és vasárnap a dél-karolinai Charleston városában zárul, ahol 1779-ben az amerikai függetlenségi háború egyik ütközetében lőtt sebtől vesztette életét ötvenöt évesen.
Vasvári Ödöntől idézünk a csatáról, a Wikipédiáról:
Az angoloknál 45 dragonyosból álló szakasz ment elől, élükön a híres Tawes kapitánnyal, utánuk egy lovascsapat Moncrief kapitány által vezetve, őket követte 400 skót Highlander-gyalogos Gardner őrnagy vezetése alatt, majd következtek az indiánok, végül egy újabb lovascsapat zárta le a sort. Az angolok hamar szétszórták a Pułaski-légiót. Kováts ezredes, aki Pułaski oldalán harcolt, lövést kapott, megsebesült, még a lován ült, amikor a kis sereg meghátrált, de erejét elveszítve lezuhant a rohanó lóról. Az angol csapat birtokba véve a területet, Kováts Mihály ezredest is már holtan találta, az angolok ott temették el, ahol találták. Joseph Johnson charlestoni orvos, aki az ütközet idején még fiatal gyerek volt, pontosan meg tudta jelölni azt a helyet, ahol Kováts Mihály ezredes elesett, John Margart birtokán, a későbbi Huger Street sarkán. Joseph Johnson elsőnek írta meg 1850-ben megjelent könyvében, hogy Kováts Mihály ezredes magyar ember volt, aki Nagy Frigyes seregében szolgált. Idézi Vasváry Ödön szó szerint a Johnson által írtakat: „He was an officer of great merit and experience”, magyarul: Nagy érdemekkel és tapasztalatokkal rendelkező tiszt volt… Kováts Mihály halálát, majd egy későbbi ütközetben Pułaski halálát is abban az időben az angolok birtokában levő először alkalmazott hátultöltő puska okozta. Ezzel a puskával percenként négy célzott lövést lehetett leadni, ugyanekkor még az amerikaiak a nehézkesebben kezelhető elöltő muskétákat használták az amerikai függetlenségi háborúban.
