Nagyvilág

Mostantól július 11. a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapja

Selcuk Acar / ANADOLU / AFP
Selcuk Acar / ANADOLU / AFP

Az ENSZ Közgyűlése csütörtökön megszavazta az 1995-ös srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapját, amelyet ezentúl minden évben július 11-én fognak megtartani, írja az MTI. „Az elmélkedés és emlékezet napjáról” szóló határozattervezetet nagyrészt Németország és Ruanda dolgozta ki.

Kezdeményezésünk célja tiszteletben tartani az áldozatok emlékét és a túlélőket segíteni, akik továbbra is kénytelenek együttélni azon vészterhes idők sebeivel

– mondta Antje Leendertse német ENSZ-nagykövet. A határozat kivétel nélkül elítéli a srebrenicai népirtás mindenféle tagadását; azt történelmi tényként kezeli. Ezen felül elítéli azokat is, akik „a nemzetközi bíróságok által háborús bűncselekményekért, emberiesség elleni bűnökért és népirtásért elítélteket” dicsőítenek.

A srebrenicai népirtás első nemzetközi emléknapját 2025-ben fogják tartani.

Az előterjesztést az ENSZ Közgyűlésében 84 tag támogatta, köztük szinte mindegyik balkáni ország. A szavazási eredmény így is elmaradt a várakozásoktól. A voksoláson az emléknapok elfogadásánál rendszerint egyhangú határozatokhoz képest 19 ellenszavazat volt. A többi között Szerbia, Kína, Oroszország és Magyarország is nemmel szavazott, 68 ország pedig tartózkodott.

A szerb kormány elégedetlenségét fejezte ki a határozat szövegével kapcsolatban, amely szerinte kollektíve elítéli a szerb népet és hierarchiát teremt a háború áldozatai között.

Aleksandar Vucic szerb elnök a voksolást megelőző felszólalásában úgy fogalmazott:

Nehéz Németországhoz szólni, amely Európa leghatalmasabb országának számít, és felhatalmazva érzi magát arra, hogy mindenkinek, aki más véleményen van, erkölcsi leckéket adjon.

Azzal is megvádolta Berlint, hogy a határozat kidolgozását titokban tartotta.

Ezek az emberek miért nem arról a népirtásról kezdtek beszélni, amelyet az ő országuk követett el?

– vetette fel Vucic a holokausztra utalva.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban megöltek. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik