Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta azt a jogszabályt, amely biztosítja, hogy megalapozatlan vádakkal ne lehessen perbe fogni és elhallgattatni kritikát megfogalmazó újságírókat, aktivistákat, jogvédőket, tudósokat és szervezeteket.
Az 546 szavazattal, 47 ellenében és 31 tartózkodás mellett kedden jóváhagyott jogszabály uniós védelmet biztosít a megalapozatlan és visszaélésszerű perekkel szemben a közérdekű ügyekkel foglalkozó magánszemélyek és szervezetek számára, különösen abban az esetben, ha munkájuk az alapjogok érvényesülését, a korrupciós ügyek feltárását, a demokrácia védelmét vagy a dezinformáció elleni küzdelmet szolgálja – tájékozatott az uniós parlament.
A jogszabály gondoskodik az áldozatok védelméről is: a bíróságok már korai szakaszban elutasíthatják a megalapozatlan pereket. Ha megállapítást nyer a visszaélés ténye, a felperesnek kell állnia a teljes perköltséget, ezen belül az alperes jogi képviseletének költségeit és kárainak megtérítését. Amennyiben az alperes az eljárás korai megszüntetését kéri, a felperesnek kell bizonyítania, hogy a vád nem megalapozatlan. A bíróság akár bírságot is kiszabhat, illetve kártérítésre kötelezheti a felpereseket.
Mivel az ügyek számukra kedvezőbb elbírálásában bízva a felperesek gyakran saját érdekeik mentén választják meg, hogy melyik bíróságnak legyen joghatósága, az EU a továbbiakban nem fogja elismerni azokat az unión kívüli országokban hozott ítéleteket, melyeket megalapozatlan vagy visszaélésszerű perekben hoznak magánszemélyek vagy intézmények ellen.
A tagországoknak egyablakos információs rendszert kell létrehozniuk, ahol a stratégiai perek esetleges áldozatai tájékozódni tudnak a jogorvoslati lehetőségekről, az eljárási biztosítékokról, valamint az elérhető jogi, pénzügyi és pszichológiai segítségről. Az is a tagországok felelőssége, hogy a határokon átnyúló polgári eljárásokban költségmentességet biztosítsanak. Nyilvánosságra kell hozniuk továbbá a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel kapcsolatos minden jogerős bírósági ítéletet, és azokról részletes adatokat kötelesek gyűjteni.
A jogszabály a kihirdetését követően húsz nappal lép hatályba. Ezután a tagállamoknak két év áll rendelkezésre a szabályok átültetésére.
Átláthatóbbá teszik a politikai hirdetéseket is
Az EP új szabályt fogadott el a politikai hirdetések átláthatóságáról is, ennek célja, hogy segítse a hamis információk és a külföldi beavatkozás elleni küzdelmet.
Az uniós parlament közleménye szerint a politikai reklámok átláthatóságáról és céljairól szóló, 470 igen szavazattal, 50 ellenében és 105 tartózkodással elfogadott jogszabály a beavatkozással szemben ellenállóbbá kívánja tenni a választási és népszavazási kampányokat. Szabályozni fogja a politikai hirdetéseket, különösen az online hirdetéseket, ugyanakkor keretet biztosít a politikai szereplők számára, hogy könnyebben hirdethessenek az EU egész területén.
Az európai demokratikus folyamatokba való külföldi beavatkozás korlátozása érdekében a választásokat vagy népszavazásokat megelőző három hónapos időszakban tilos lesz hirdetéseket az EU-n kívülről finanszírozni. Annak érdekében, hogy megvédjék a választókat a manipulációtól, az online politikai hirdetések célzottabbá tételéhez csak akkor lehet majd a személyekről gyűjtött személyes adatokat használni, ha ehhez kifejezetten és külön hozzájárulásukat adták a felhasználók. A személyes adatok különleges kategóriái, például az etnikai hovatartozás, vallás, a szexuális irányultság vagy kiskorúak adatai nem használhatók fel.
A szabály csak a fizetett politikai hirdetésekre vonatkozik. Nem érinti a politikai hirdetések tartalmát, sem a politikai kampányok lebonyolítására és finanszírozására vonatkozó szabályokat. Nem vonatkozik továbbá a személyes nézetekre, politikai véleményekre, illetve a választások szervezésével kapcsolatos kommunikációra.
A jogszabályt még az Európai Unió Tanácsának is hivatalosan el kell fogadnia. A kihirdetésétől számított 18 hónap elteltével lép érvénybe, de a határokon átívelő politikai reklámok megkülönböztetésmentes nyújtására vonatkozó fogalommeghatározásokat és intézkedéseket már a kihirdetést követő húsz nappal alkalmazni kell.
(MTI)
