A lengyel PAP hírügynökség készített interjút Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel, aki az Economx által szemlézett beszélgetésben elmondta, „látótávolságban sincs”, hogy a kormány megegyezzen az Európai Bizottsággal az Erasmus+ és a Horizont Európa további finanszírozásáról.
„Sajnos a tárgyalások késő ősszel megrekedtek. Még mindig várjuk az Európai Bizottság válaszát a legutóbbi álláspontunkra, amelyet írásban küldtünk el” – kezdte a miniszter, majd úgy folytatta:
Úgy látom, hogy tárgyalópartnereinknek az Európai Parlament politikai zsarolása miatt nincs bátorságuk további lépéseket tenni a probléma megoldása érdekében.
Az Erasmus-ügy még a tavalyi év elején pattant ki, amikor kiderült, hogy nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi felsőoktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amiket ilyen alapítványok tartanak fenn. Vagyis azon hallgatók estek el az erasmus lehetőségétől, akik olyan felsőoktatási intézménybe járnak, amit valamely kormányközeli alapítvány tart fenn és üzemeltet. Nem sokkal ezután egy sor, a kormányban pozíciót betöltő vagy hozzá kapcsolható személy mondott le kuratóriumi tagságáról, de azóta sem sikerült az ügy végére pontot tenni. Az ügyben a legutóbbi fejlemény az volt, hogy miután november 23-án lejárt az új Erasmus-szerződések megkötésének határideje, a kormány pedig nem kapott visszajelzést a bizottságtól a korábban leadott javaslataira a probléma feloldására, ezért a kabinet a határidő meghosszabbítását kérte – a jelek szerint megoldás azóta sem született.
A lengyel média az erasmus-ügy mellett a szuverenitásvédelmi törvényről is kérdezte Navracsicsot, egészen pontosan arról, tart-e attól, hogy az új jogszabály bármi módon befolyásolja majd az uniós források sorsát. Navracsics ugyanakkor nyugodt a kérdést illetően, mint mondta:
Más országokban is vannak olyan törvények, amelyek általában a választási kampányokba vagy az ország belpolitikájába való külső beavatkozás korlátozására és átláthatóságának biztosítására irányulnak.
A javaslatot ugyanakkor több helyről, így az Egyesült Államokból is érte bírálat, „drákói” eszköznek nevezve, ami alkalmas lehet a politikai ellenfelek büntetésére. A miniszter nem számít ehhez hasonló kritikákra a jövőben.
Végül szót ejtett arról a 10 milliárd eurónyi uniós forrásról is, amihez a tavaly év végi döntés értelmében Magyarország végre hozzájuthat. 21 milliárdot továbbra ugyanakokkor az EU blokkol, Navracsics azonban itt is optimista. Elmondta, az újjáépítési alappal kapcsolatban még csak most kapjuk az első előleget, „bízunk benne, hogy ezután folyamatosan áramlik majd a pénz az újjáépítési alap projektjeire”.
