A Hamász október 7-i mészárlása után a háború első szakaszát az izraeli légierő széles körű, hatalmas pusztítást okozó bombázásai határozták meg. A szárazföldi csapatok Gázai övezetbe való behatolásával október végén indult második szakasz decemberre új szintet ért el:
- a világ egyik legütőképesebb hadereje, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) gyalogos és gépesített egységei az övezet több pontján egyszerre számolják fel a Hamász lakossági infrastruktúrába ágyazott központjait és fegyveres csapatait, közben a palesztin milíciák legjobban megerősített területein haladva az eddigi legkeményebb ellenállásba ütköznek, és sok helyen kaotikus városi hadviselésre kényszerülnek.
- A Hamász és a szövetséges palesztin csoportok erői elsősorban lesállásokból, épületek zugaiból, romok mögül, alagutakból végrehajtott rajtaütésekkel és robbanószeres csapdákkal próbálják feltartóztatni az izraeli csapatokat.
Ha nemzetközi párhuzamot akarnánk keresni, a felek közötti szélsőségesen eltérő erőviszonyok, a rajtaütésekre épülő gerilla-hadviselés és az alagútrendszer jelentősége miatt a vietnámi-, vagy a ’80-as évekbeli libanoni háborúhoz hasonlítható az, ami Gázában zajlik
– mondta a konfliktusról Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő a 24.hu-nak.
Szerinte Izrael tulajdonképpen teljes körű hadműveletet folytat, a szárazföldi erők mellett a légierő, a haditengerészet, és a különleges erők álcázott, terrorista-ellenes és egyéb egységei is folyamatosan hajtanak végre akciókat Gázában. Az IDF a legfejlettebbekhez sorolható katonai járműveket, köztük a saját fejlesztésű Merkava-tankokat, új Eitan páncélozott csapatszállítókat és D-9-es katonai buldózereket alkalmaz a terepen.
Ellenük a Hamász harcosai elsősorban géppuskákat, leginkább Ak-47-eseket és ennek verzióit, valamint improvizált robbanóeszközöket használnak, a gépesített egységeket pedig a rendelkezésükre álló, általában egyszerűbb rakéta- és aknavetőkkel próbálják megállítani, köztük a közel-keleti konfliktusokból jól ismert RPG-változatokkal. A palesztin milíciáknak a gerillaharchoz egy szinte egész Gáza alatt húzódó alagútrendszer áll rendelkezésére. Ezek egyrészt a támadásokhoz is használhatók, másrészt az utóbbi 40 év alatt hatalmas mennyiségű lőszert és fegyvereket halmoztak fel bennük, illetve például vizet, generátorokat is raktároznak bennük, vagy embereknek nyújt védelmet.
A városi hadviselés káosza
A háború elején az izraeli hadsereg kettéosztotta, majd ketté is vágta északi és déli részre a Gázai övezetet. Az izraeli hadműveletek először az északi területek megtisztítására összpontosultak, különös tekintettel Gázavárosra. Eközben viszont december elején az IDF, miközben északon a harcok éppen felforrósodtak, már a délebbi területeken is elindított magas intenzitású szárazföldi műveleteket.
Mint arról a 24.hu-n beszámoltunk, az északi hadművelet a végéhez közeledik, Izrael csütörtökre felszámolta a Hamász észak-gázai dandárját. December 19-éig három zászlóaljat pusztítottak el, amelyek a Gáza városától északra fekvő Dzsabalíában, az egyik erődített gócpontban tevékenykedtek, illetve a héten közölték, hogy teljes „műveleti ellenőrzést” gyakorolnak Gázaváros Shejaiya negyede felett, ahol a leghevesebb harcok folytak.
A Hamásznak a két városban, Gázavárosban és az övezet közepén fekvő Hán Júniszban összpontosulnak erődített központjai és fegyveres egységei, az izraeli szárazföldi csapatokat a legsúlyosabb veszteségek a városok belterületein érik. Itt a palesztin fegyveresek ideiglenesen meg is tudják akasztani az izraeli egységek előrenyomulását, és ilyenkor kaotikus utcai harcok kezdődnek a romok vagy még állva maradt épületek közt.
– fogalmazott Kis-Benedek.
A városi hadviselésben a civilek jelenléte, az összetett, kis méretű terek és az ellenfél rejtekhelyeinek sokasága mind bonyolítja a támadók haladását, ami ezért általában nagymértékű pusztítással, sok áldozattal, a katonák számára pedig súlyos pszichológiai nyomással jár. Izraelnek a bombázásokkal többek között az is a célja, hogy egyszerűbbé, és ezzel biztonságosabbá is tegye a terepet a szárazföldi egységek előtt, de a városi harcok mutatják, hogy ebben korlátozott sikereket értek csak el. A káoszt tovább fokozza, hogy a palesztin gerillaharcosokon nincs semmiféle megkülönböztető jelzés, így elvegyülnek a lakosságban, és nem lehet tudni, hogy honnan, mikor támadnak.
E körülmények között a palesztin fegyveresek minden általuk betolakodónak tekintettre lőnek, és gyakran az izraeli katonák is mindenre tüzelnek, ami mozog – mondta Kis-Benedek József, aki felhívta a figyelmet arra, hogy számos videó és cikk jelenik meg akciókról, amelyek bemutatják a gázai városi hadviselés pokoliságát. Az egyik palesztin csoport által nyilvánosságra hozott videón például egy lerombolt belvárosi területen végrehajtott rajtaütés látható. A videóban egy városközponti területen egy izraeli Merkava harckocsi közlekedik, amit a személyzet tudta nélkül három civil ruhába öltözött palesztin fegyveres vesz körül több irányból. A tank tüzet nyit egyikük irányába, mire a fegyveres férfiak három különböző rejtekhelyről lőnek vállról indítható rakétákat felé, amivel túlterhelik a tank lézeres elhárító rendszerét, így a rakéták becsapódnak és megsemmisítik azt.
Az Institute for The Study of War jelentésében leírt esetek egyikében Gázaváros Sejk Radván negyedében izraeli katonák tudtukon kívül egy aláaknázott alagútban haladtak, amikor az beomlott, aknatüzet zúdítottak rájuk a milicisták. A városi harcoknál a terroristák elkezdtek kifinomultabb módszereket is alkalmazni, például úgy aknáznak alá házakat, hogy akkor robbanjanak fel, amikor valaki belép.
A gázai városi hadviselés bizonytalan, paranoid körülményei között gyakran megtörténik az is, hogy a katonákat saját társaik lövik le tévedésből. Az IDF korábban közölte, hogy a háborúban elesett első 105 izraeli katonából hússzal baráti tűz végzett, ami közel húsz százalékos arány.
A hónap közepén nagy nemzetközi visszhangja volt annak az esetnek, ami során IDF katonák Gázában fogvatartott izraeli túszokat lőttek le. Egy városi helyszínen az izraeli egységtől több tíz méterre váratlanul három, láthatóan fegyvertelen, meztelen felsőtestű férfi tűnt fel egy épületből, amint rögtönzött fehér zászlót lengettek. Az izraeli mesterlövész ennek ellenére tüzet nyitott rájuk, mert elmondása szerint nem látta a zászlót. A mesterlövész által leadott lövések két férfival végeztek, a harmadik megsérült, fedezékbe rohant majd héberül segítségért kiáltott. A szakaszparancsnok arra utasította a sérült férfi után induló katonákat, hogy ne tüzeljenek rá, de egyikük a parancs ellenére is lelőtte, amikor az felszólításukra előjött, mert azt hitte, hogy „egy Hamász fegyveres, aki csapdába akarja csalni őket.”
A hadijog szerint a katonáknak le kellett volna tartóztatnia a három önmagát megadó férfit, és aztán azonosítani, hogy kik ők egyáltalán, de ezt nem voltak képesek megtenni – magyarázta Kis-Benedek.
Az izraeli hadsereg folyamatosan beszámol az elesett katonáiról, fotókat közölnek róluk és a nevüket, rangjukat is megosztják. Az IDF december 21-i jelentése szerint a szárazföldi hadművelet kezdete óta 137 izraeli katona halt meg, a sérültek száma pedig már december első felében is meghaladta az 500-at.
Azt viszont lehetetlen tudni, hogy a Gázában meghalt több mint 20 ezer ember – köztük 6000-nél is több gyerek – közül mennyi lehetett a Hamász harcosa. Az izraeli hadsereg szerint 8000 ezer harcost sikerült megölniük a háború kitörése óta, ebből 2000-et csak decemberben, és 1000-et még október 7-én, a terroristák mészárlására reagáló művelet közben Izrael területén.
Megoldás még láthatáron sincs
Az izraeli szárazföldi csapatok Gázában való megjelenésétől kezdve a védelmi minisztérium azt kommunikálja, hogy a háború második szakasza hónapokig fog tartani. Joáv Gallant védelmi miniszter közlései szerint a háború követő fázisai várhatóan a kisebb ellenállási zónák felszámolásáról, és végül a Gázai övezetből való kivonulásról szólnak majd. Az Egyesült Államok a teljes körű invázió helyett „sebészeti” műveletek végrehajtására sürgette Izraelt, a tömeges civil áldozatok és a regionális eszkaláció elkerülése érdekében, azonban csak részsikereket ért el.
Izrael a hadműveletek céljaként a Hamász elpusztítását és a túszok kiszabadítását nevezte meg, amelyek elérésével fejeződhet majd be a háború a kormány álláspontja szerint.
Kis-Benedek szerint nem reális cél a Hamász elpusztítása, de mint fogalmazott, „a háborúban valamilyen célt ki kell tűzni”. A célkitűzés azért lehetetlen, mert ha sikerülne is felszámolni a szervezet döntő többségét, akkor jönnek más csoportok helyettük. Jelenleg is mellettük harcolnak a Palesztin Iszlám Dzsihád, az Al Aksza Mártírjainak Brigádja, vagy a Népi Front Palesztina Felszabadításáért és a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért szervezetekhez köthető fegyveres csapatok.
Kis-Benedek József szerint a háború eddigi tanulsága az, hogy a Hamásszal együtt a Gázai övezet teljes megsemmisítése sem vezethet el a konfliktus rendezéséhez.
Katonai úton akarják megoldani azt, amit katonailag lehetetlen. Egyedül politikai megoldás rendezhetné a helyzetet, ilyennek azonban még a körvonalai sem láthatóak.
– fogalmazott a szakértő, aki szerint amíg az izraeli vezetés nem dönt úgy, hogy tárgyalásos megoldást kell választani, addig marad a hadművelet.
Egyedül az Egyesült Államok tud érdemben nyomást gyakorolni Izraelre, de láthatjuk, hogy vannak kérdések, amikbe az amerikaiaknak sem engedik, hogy beleszóljanak, a Hamásszal kapcsolatos tervek pedig ilyenek. Persze a nyomás fokozható, és az USA-nak lennének erre eszközei, de jelenleg nincs szó erről. Az amerikai álláspont az, hogy tudomásul veszi Izrael jogát az önvédelemhez, még ha közben kritizálja is több dolog miatt – fogalmazott Kis-Benedek.
Mint mondta, a politikai megoldás pillanatnyilag nagyon-nagyon messze áll a valóságtól. Hiába kötöttek egyszer már tűzszünetet a harcoló felek, többek közt nemzetközi nyomás hatására, még ha lesznek is továbbiak, azt egy ponton meg fogják sérteni, állandó fegyverszünet pedig biztos, hogy nem lesz a közeljövőben.
