Cikkünk frissül!
Hivatalossá vált kedd délelőtt a lengyel parlamenti választás végeredménye. Az országos választási bizottság (PKW) honlapján közzétették, hogyan alakultak az eredményekA lényeg, hogy a már korábban megjósolt eredmények érdemben nem változtak, eldőltek a legfontosabb kérdések.
Így például az, hogy a Jaroslaw Kaczynski által vezetett kormányzópárt, a Jog és Igazságoság (PiS) megnyerte a választásokat, ám nem szerzett abszolút többséget, és a szóba jöhető egyetlen koalíciós partnerével, a Konföderációval összefogva sem szerezheti meg a kormányzáshoz szükséges többséget, mert arra csak a Donald Tusk által irányított ellenzéki összefogásnak van esélye.
A parlamentbe jutott pártok a következő eredményt érték el:
- Jog és Igazságosság (PiS): 35,38 százalék
- Polgári Koalíció (KO): 30,70 százalék
- Harmadik Út: 14,40 százalék
- Baloldal: 8,61 százalék
- Konföderáció: 7,16 százalék
A végleges eredmények alapján a 460 fős lengyel alsóházban várhatóan a következőképpen alakulnak majd a mandátumarányok:
- Jog és Igazságosság (PiS): 194 mandátum
- Polgári Koalíció (KO): 157 mandátum
- Harmadik Út: 65 mandátum
- Baloldal: 26 mandátum
- Konföderáció: 18 mandátum.
Ezek az eredmények azt jelentik, hogy minden bizonnyal kormányváltás jöhet Lengyelországban. Bár Andrzej Duda köztársasági elnök várhatóan a győztes párt miniszterelnök-jelöltjét kéri fel elsőként a kormányalakításra, ám ez a PiS-nek aligha fog sikerülni. (Duda a múlt héten kijelentette, hogy a szokásjognak megfelelően, a választások után a győztes pártot bízza meg kormányalakítással, hétfő délutáni, Rómában megtartott sajtóértekezletén pedig úgy fogalmazott: „nyugodtan kell kivárni” a választási eredményeket, de „a lengyelországi demokrácia stabil”.)
A 460 tagú képviselőházban 231 székre van szükség a többséghez, ám ennek megszerzésére csak az egymással összefogó három ellenzéki pártnak, a Polgári Koalíciónak, a Harmadik útnak és a Baloldalnak van esélye, mivel az eddig kormányzó Jog és Igazságosságnak a szélsőjobboldali Konföderációval közösen is ennél kevesebb hely jut.
Donald Tusk volt lengyel miniszterelnök már vasárnap este be is jelentette az ellenzék győzelmét az exit pollokra hivatkozva. Varsóban szimpatizánsai előtt úgy fogalmazott,
a gonosz időknek vége. A PiS uralmának vége, megcsináltuk. Megnyertük a demokráciát, megnyertük a szabadságot, megnyertük a szeretett és szabad Lengyelországunkat. Fényes napként vonul be a mai a lengyel történelembe, mint Lengyelország újjászületése.
A kampányról és a pártok pozíciójáról korábban itt írtunk bővebben.
A választáson egyébként rekordmagas, 73 százalékos volt a részvétel. Az már biztos, hogy a kormány által kezdeményezett népszavazáson az ellenzék akarata érvényesült, a referendum eredménytelen lett.
Rengetegen szavaztak külföldről: előzetesen 600 ezer szavazót regisztráltak, ami rekordnak számít. Budapesten is másfél órát kellett sorban állni a követségnél.
Idehaza kedd délelőttig egyetlen kormánypárti politikus sem reagált a közösségimédia-csatornáin a lengyel választások eredményére, és a Külgazdasági és Külügyminisztérium sem tett közzé közleményt a voksolással kapcsolatban. Ehhez képest a magyar ellenzéki politikusok közül mások mellett Karácsony Gergely főpolgármester, Dobrev Klára, a DK árnyékkormányfője, valamint Hadházy Ákos független parlamenti képviselő is üdvözölte a várható kormányváltást.
Karácsony Gergely a keddi posztjában három dolgot emelt ki a választással kapcsolatban: „Lengyelországban kiderült, hogy a magyarhoz hasonló választási trükközést, lejárató kampányokat, propagandahadjáratot felvonultató populisták legnagyobb szövetségese a beletörődés, a fásultság, legnagyobb ellenfele pedig a beleállás, a közös értékeink fáradhatatlan képviselete. A demokratikus, Európa-párti fordulathoz ismét sokat tettek hozzá a városok, azt például, hogy Varsóban 85 százalék (!) körüli volt a választási részvétel. Látszik az is, hogy a fiatalabb generációknak végképp elegük lett az orbánizmus lengyel változatából, de nemcsak elegük lett, hanem tettek is ellene a szavazatukkal.”
Hadházy a Facebookon azt írta:
A Kaczynski-korszak vége azért jöhetett el, mert még nem épült ki a Kaczynski-rendszer. A lengyelek IDŐBEN megértették, hogy MOST még vissza tudnak fordulni választásokon. (…) A mi szempontunkból nézve is fontos a lengyel választás eredménye: Orbán Viktor elvesztette legfontosabb európai szövetségesét, amit csak részben tud pótolni a sokkal kisebb jelentőségű Fico-kormánnyal. Neki egy kicsit nehezebb lesz ezentúl, nekünk pedig egy kicsit könnyebb – feltéve, hogy megtanuljuk a leckét!
Ungár Péter, az LMP társelnöke árnyaltabban fogalmazott a lengyel választások hatásaival kapcsolatban. Leszögezi például, hogy „nem tudott olyan eredménnyel végződni az idei lengyel kampány, aminek következtében Lengyelország visszatér Európába. Hiszen ahogy látjuk nincs most európaibb, mint olyan választásokat tartani, amelyben jól szerepelnek a populista erők. (…) Ami pedig azokat illeti, akik most a relatív siker miatt dicsérik a lengyel ellenzéket, és a saját pártjukra nézve következtetéseket vonnak le, jelezném, hogy azt is le lehet vonni, hogy a lengyel ellenzék nem indult teljes összefogásban, és jobb intellektuális teljesítményt nyújtott, mint a magyar tavaly. Talán ez is a tanulságok között szerepelhet.”
Kiemelt kép: Donald Tusk, a fő lengyel ellenzéki erő, a Civil Platform (PO) párt elnöke integet a lengyel parlamenti választások eredményváróján Varsóban 2023. október 15-én. MTI/EPA/PAP/Piotr Nowak
