Meghalt a Wagner csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin, miután Oroszországban lezuhant a repülőgépe – közölte a BBC szerda kora este. A lap szerint kilenc további áldozata van a Moszkvától északra történt szerencsétlenségnek. Az AP és a Reuters is megerősítette a hírt, majd késő este az esetet vizsgáló Roszaviacija orosz légiügyi hatóság is bejelentette, hogy a Wagner zsoldoscsoport alapítója rajta volt a tveri régióban lezuhant repülőn.
A gép a moszkvai Seremetyjevó repülőtérről tartott Szentpétervárra. A fedélzeten háromtagú személyzet és hét utas tartózkodott. Mindenki meghalt.
A lezuhant gép egy olyan magánrepülő volt, amit a Wagner-vezér sűrűn használt, az első hírek alapján azonban csak az volt biztos, hogy Prigozsin szerepelt az utaslistán.
A Wagner-közeli Telegram-csatornákon olyan pletykák terjednek, hogy Prigozsin gépét az orosz légierő lőhette le.
A lezuhant gép egy Embraer Legacy 600 volt, a hívójele RA-02795. Több orosz cikk is utalt arra, nem biztos, hogy Prigozsin a gépen volt, annak ellenére, hogy szerepelt az utaslistán. A lapok szerint a Wagner-vezér sűrűn alkalmazta összezavarásra azt a technikát, hogy másik géppel repült, mint aminek az utaslistáján a neve szerepelt.
A Wagner viszont eközben elismerte, hogy nemcsak Prigozsin, de a Wagner másik alapítója, a náci-szimpatizáns Dmitrij Utkin is a gépen volt, és szintén meghalt. Utkinnak több oroszországi kitüntetése is van, több SS-tetoválás mellé. Korábban a GRU ügynöke volt.
Prigozsin alig két hónapja kísérelt meg puccsot az orosz vezetés ellen, akkor portrét is írtunk róla, amelyet itt tud elolvasni. Vlagyimir Putyin elnök bizalmasának számított, mígnem egy katonai lázadásra emlékeztető akció élére állt.
A mai Szentpéterváron, az egykori Leningrádban 1961-ben született férfi bűnözőként kezdte pályafutását. Apja korán meghalt, anyja és nevelőapja gondoskodott róla, de ezt aligha hálálta meg: először lopásért ítélték el 1979-ben (tehát 18 éves korában), bár azt a kétéves büntetést felfüggesztették. Nevelőapja, Szamuil Zsarkoj, sífutóedző volt, és Jevgenyijt is próbálta erre a szakágra felkészíteni, de a gyerek sportpályafutása nem volt sikeres, inkább a „bűnözői karriert” választotta. Hamarosan kapott is 12 évet, és bár a teljes büntetését nem kellett letöltenie, de kilenc évig „forgott” a Szovjetunió börtöneiben, a birodalom összeomlása előtti utolsó években, 1981 és 1990 között. Ezt a verdiktet már súlyosabb bűncselekményekért – csalásért és rablásért – mondták ki rá.
Amikor a Szovjetunió összeomlása előtt egy évvel, 1990-ben kiszabadult a börtönéből, hotdogot árult anyjával és nevelőapjával együtt egy leningrádi bolhapiacon. Ez viszonylag jól jövedelmezett, így hamarosan újabb vállalkozásokba fogott bele.
A Szovjetunió bukásának évében, 1991-ben egy élelmiszerüzlet-lánc kiépítését kezdte el a Szentpétervárra visszakeresztelt szülővárosában. 15 százaléka volt a Kontraszt nevű hálózatban, amelyet Borisz Szpektor, a volt osztálytársa alapított, és ahol Prigozsin igazgató lett. 1997-ig vett részt az élelmiszerkereskedelmi cég felfuttatásában a börtönből szabadult férfi, majd a szerencsejátékiparra váltott: az első kaszinókat is Szpektorral és Igor Gorbenkóval együtt alapították Szentpéterváron. Prigozsin itt már vezérigazgató lett.
Ők hárman számtalan más vállalkozásba is belekezdtek a zavaros jelcini érában – építőipar, marketing és piackutatás, külkereskedelem is az érdeklődési körükbe tartozott. A ma már Oroszországban ellehetetlenített Novaja Gazeta című lap szerint Prigozsin a szerencsejátékipar révén ismerhette meg Putyint, miután a jelenlegi orosz elnök szintén Leningrádban kezdte politikai és közigazgatási karrierjét. A helyi szerencsejáték-felügyelet vezetője volt ugyanis a KGB-ből a civil életre váltó Putyin, aki a kilencvenes elején Szentpétervárt irányító polgármester, Anatolij Szobcsak egyik „felfedezettje” és bizalmasa volt.
A Kontraszt cég igazgatójával, Kiril Ziminovval együtt nyitotta meg az első vendéglőt, a másodikat pedig két évvel később, 1997-ben. Ez a négyszázezer dollárból kialakított „Új Sziget” névre hallgató étterem volt az, ahol állítólag Prigozsin személyesen szolgálta fel az ételeket Putyinnak, aki ekkor már orosz elnök volt, és Jacques Chirac francia államfőnek. De vendégül látta itt George W. Bush amerikai elnököt is 2002-ben, egy évvel később pedig itt ünnepelte a születésnapját Putyin.
Ekkor már kezdett az elnök legszűkebb köreibe is bekerülni Prigozsin. Egyre zsírosabb és egyre „államibb” üzleteket kötött a vállalkozó 2003-tól. Önálló éttermeket nyitott, és hamarosan egy cateringgel, azaz étkeztetéssel foglalkozó cégcsoportot is kialakított.
Amint ezt Alekszej Navalnij, a Putyin börtöneiben sínylődő korábbi ellenzéki vezető Youtube-csatornáján bemutatta, Prigozsin dollármilliárdos nagyságrendű közétkeztetési projektekbe fogott. Nemcsak moszkvai kisiskolások étkeztetését, hanem hamarosan az orosz hadsereg élelmezését, illetve a hadsereg katonai városainak ellátását és azok közüzemi szolgáltatásait is kezdte átvenni. Cégei közül, amelyek ezeket a megbízásokat elnyerték, a legismertebb a Concord Catering. Ezzel a dollármilliárdos állami megrendeléseit sokszorozta meg – az orosz ellenzéki politikus videója szerint, amit még szabadlábon készített el.
Prigozsin legismertebb „vállalkozása” azonban a Wagner Csoport, egy több kontinensen tevékenykedő zsoldoshadsereg, amely Afrikától Ázsián át az Ukrajna elleni orosz invázióiig a legkegyetlenebb harcokban vesz részt számos országban. Hírek szerint az afrikai – például líbiai – ásványkincsek kiaknázásért folytatott harcokból is finanszírozza magát a Wagner Group, amelynek sokáig „titokban” volt a vezére Prigozsin. Még pert is indított korábban azok ellen, akik azt állították, hogy ő a főnöke a zsoldosoknak, de az Ukrajna ellen indított orosz támadás után maga ismerte el ezt, a csoport tagjai szerepet is vállaltak a háborúban.
Útközben elfoglaltak több várost, így Rosztov na Donút, valamint több repülőgépet és helikoptert is lelőttek.
A konvoj végül a belarusz elnök, Aljakszandr Lukasenka közvetítésére fordult vissza, amikor a hírek szerint a korábban hazaárulásról beszélő Putyin szabad elvonulást engedett a puccs befejezéséért cserébe. A Wagner katonáit vagy besorozták, vagy Belaruszba menekülhettek. Arról, hogy Prigozsin előtt milyen jövő állt, nem esett szó.