Az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának (CONT) delegációja a közelmúltban háromnapos látogatást tett Magyarországon, hogy információkat gyűjtsön a magyar kormány uniós költségvetés védelmében tett lépéseiről és a folyamatban levő jogállamisági eljárással kapcsolatos ügyekről. Fidelitas-aktivisták egy csoportja euró bankjegyekkel kitömött bőröndökkel várta a delegáció érkezését, amivel a jelenleg is zajló „Qatargate” botrányra utaltak. A több EP-képviselőt is érintő korrupciós botrányt az aktivisták „bizonyítékként” hozták fel arra, hogy az Európai Parlamentnek nem volna joga korrupciós ügyekben vizsgálódnia.
Az EP-delegáció egyik tagja, Daniel Freund (Zöldek/EFA) a magyar kormány rendszeres kritikusa – különösen korrupciós és jogállamisági kérdésekben. A látogatással kapcsolatban aktívan tweetelő képviselőre jelentős figyelem összpontosult mind (állítólag) magyar, mind pedig külföldi felhasználók részéről, akik közül néhány közösségi aktivitása és a profiljaik is a „trollfiókok” ismertetőjegyeit hordozzák magukon.
Bizonyítékként vethetünk egy pillantást Freund egy 2023. május 16-i, Dömötör Csabának, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárának kijelentésére reagáló bejegyzésére. A tweetre érkező reakciók között több is a magyar kormánypárt aktuális, a látogatással kapcsolatos narratíváit ismételte meg (például az EP korrupciós ügyéről és az állítólagosan előre megírt ítéletről). A kommentáradatból különösen kitűnik két hozzászóló. Mindketten 2021 novemberében csatlakoztak a platformra, és állítólag mindketten 2003-ban születtek, egyikük a leírás szerint ózdi, másikuk szegedi. A kitűzött bejegyzésükben mindketten a Fideszre szavazásra buzdítanak egy látszólag a témával kapcsolatban irreleváns, vélhetően telefonnal rögzített videó mellett. Mindketten azt állítják magukról, hogy „nemzeti” gondolkodásúak.
A Twitonomy nevű Twitter-elemző platform szerint az egyik gyanús felhasználó 16 176 bejegyzést tett közzé 548 nap alatt (2021. november 15. és 2023. május 17. között), ami napi 29,5 bejegyzést, vagyis óránként körülbelül 1,2 tweetet tesz ki. Ezek az adatok természetesen akkor érvényesek, ha az adott felhasználó egyetlen órát sem pihent ez idő alatt. A második felhasználó „lustább” volt, „csak” 13 442 bejegyzést tett közzé (ez csupán 24,5 tweetet jelent naponta, nagyjából egyet óránként, pihenés nélkül).
Az általuk használt profilképek is gyanúsnak nevezhetők. Mindkét önjelölt magyar nacionalista vélhetően ázsiai származású nők képeit használja, akik a magyar népesség meglehetősen kis hányadát alkotják. A Yandex fordított képkeresője segítségével megállapítható, hogy az egyik profilkép valójában egy japán felnőtt modellhez tartozik.
A két profil Twitter-bejegyzéseiben támad minden, a magyar kormánypártot kritizáló hangot, beleértve a diáktüntetőket, az EP-képviselőket vagy éppen Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. 2023. május 14-én 18 perc eltéréssel kritizálták az ukrán elnököt, amiért az állítólag fel akarta robbantani a Barátság-kőolajvezetéket.
Az extrém példákon felül is vannak még érdekes profilok Daniel Freundnak a delegáció látogatásával kapcsolatos Twitter-bejegyzései alatt. Néhányuknak felismerhetetlen profilképük van, vagy egyáltalán nincs is. Egyesek vegyesen követnek Donald Trumphoz vagy a magyar kormányhoz köthető felhasználókat. Egy állítólagos brit felhasználó, aki Freund fentebb említett bejegyzése alá kétszer is kommentelt, elismételte az „előre megírt ítélet” narratíváját annak ellenére, hogy az vélhetően inkább a magyar médiatérben lehet ismert.
Ez az esettanulmány több problémára is rávilágít, legfőképpen arra,
Ez kifejezetten súlyos probléma lehet a kisebb nyelveket, például a magyart használó álprofilok esetében. Másodszor ki kell emelni, hogy létezik valamiféle „együttműködés” a magyar kormánypárti, külföldi EU-ellenes és amerikai Trump-párti profilok között a Twitteren azzal a céllal, hogy a többség percepcióját teremtsék meg a nézeteik mögött. Ez egyértelműen sikerül Daniel Freund említett bejegyzése alatt, a kommentek többsége ugyanis negatív, hitelteleníti a képviselőt, az Európai Parlamentet vagy az EU Magyarországgal szembeni eljárásait.
Összességében a közösségi média platformjainak többet kell tenniük a hamis felhasználókkal szemben. Ez végképp igaz a Twitterre, amely semmilyen adatot nem szolgáltatott a hamis felhasználók eltávolításával kapcsolatban az első, 2023. januári jelentésében, amit az Európai Unió dezinformáció visszaszorításáért létrejött önkéntes kódexe nyomán publikáltak.
A szerző Szicherle Patrik, a GLOBSEC kutatója.
