Dánia, Finnország, Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország, Németország és Svédország állam- és kormányfői a szélenergia kiaknázásáról állapodtak meg kedden koppenhágai csúcstalálkozójukon. A Balti-tenger országai közölték, hogy 2030-ra a tengeri szélerőművekből nyert energiát meghétszereznék csaknem 20 gigawatt kapacitásra. Mette Frederiksen dán kormányfő így fogalmazott:
Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverként használja az energiát, és ezzel Európát energiaválság szélére sodorta.
Az ukrajnai orosz hadművelet és a klímaváltozás elleni küzdelem miatt „ambiciózus döntésekre” van szükség – mondta. „Elszántak vagyunk energetikai együttműködésünk és ellenállóképességünk erősítésében” – olvasható a dokumentumban. A résztvevő országok ezért gyorsabb engedélyeztetési eljárásokra fognak törekedni a szélerőműprojektek ügyében. A tengeri szélerőművek potenciálját a Balti-tengeren összesen 93 gigawattra becsülik.
A csúcstalálkozón egyébként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is részt vett. A megbeszélések után úgy fogalmazott, hogy „a szél erejét használva távolodunk el az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól”. A balti-tengeri szélerőművek 2030-ra mintegy hatmillió háztartást láthatnának el energiával. Dánia májusban már tartott egy csúcstalálkozót az északi-tengeri szélenergia kiaknázásáról. Németország, Dánia, Belgium és Hollandia akkor a tengeri szélerőművek kapacitásának legalább 65 gigawattra történő emeléséről határoztak 2030-ig. A teljesítményt egyébként 2050-re 150 gigawattra tervezik növelni. (MTI)
