Élő Nagyvilág

Oroszország „beláthatatlan következményekre” figyelmeztet, az ukrán elnök atomcsapástól tart

Ozge Elif Kizil / Anadolu Agency / Getty Images
Ozge Elif Kizil / Anadolu Agency / Getty Images
Élő közvetítésünk a háború legfontosabb eseményeiről.
  • Oroszország diplomáciai jegyzékben figyelmeztette Ukrajna szövetségeseit, hogy hagyják abba az ország felfegyverzését, mert ennek elmulasztása „beláthatatlan következményekkel járhat”.
  • Ukrajna elnöke a CNN-nek adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy a világnak fel kell készülnie arra a lehetőségre, hogy Oroszország atomcsapást csapást mérhet Ukrajnára.
  • A kijevi régió rendőrfőnöke szerint az ukrán rendőrség 900 civil holttestét találta meg a főváros környékén, több mint egy héttel azután, hogy az orosz csapatok kivonultak a térségből. A jelentések szerint a legtöbb halottat – 350 holtestet – Bucsában találták.
  • Az ukrán elnök szerint háromezer ukrán katona halt meg.
  • Kitiltották Boris Johnsont Oroszországból.
  • Kijevben egy halottja és több sebesültje volt az újabb rakétatámadásnak, míg Lvivben a légvédelmi rendszer sikeresen semlegesítette a támadást.
  • Pénteki élő közvetítésünket itt olvashatja vissza.

Az osztrák kancellár szerint Putyin úgy hiszi, nyerésre áll a háborúban

Karl Nehammer április 11-én Moszkvában járt és ezzel ő lett az első olyan nyugati államfő, aki az ukrajnai háború kitörése óta személyesen tárgyalt Vlagyimir Putyinnal. Ezzel kapcsolatban készített interjút az NBC az osztrák kancellárral, akinek az volt a benyomása, hogy az orosz elnök úgy hiszi, nyerésre áll a háborúban.

Úgy gondolom, Putyin most a saját háborús logikájában él. (…) Azt mondta, egyrészt együttműködik a nemzetközi vizsgálatokban, másrészt – mondta nekem – nem bízik a nyugati világban. Ez a jövőben is probléma lesz.

Nehammer saját bevallása szerint a találkozó során szembesítette Putyint azzal, hogy erkölcsileg ő áll a vesztes oldalon és hogy mindenkit, aki felelős a háborús bűnök elkövetéséért, el kell számoltatni.

Az interjú vasárnap kerül adásba.

(Guardian)

Egy kelet-ukrajnai kőolajfinomítót is támadás ért szombaton

Az orosz erők tüzérségi támadást intéztek a frontvonal közelében fekvő kelet-ukrajnai Liszicsanszkban működő kőolajfinomító ellen – közölték szombaton a helyi hatóságok.

A tüzérségi támadás következtében a finomítóban tűz ütött ki, jelenleg is folyik az oltás – közölte Telegram-csatornáján Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye állami közigazgatási hivatalának a vezetője.

Az oroszok rendszeresen támadják az intézményt, hogy lefárasszák a mentőszolgálatokat. Itt nincsen üzemanyag, csak kőolajszármazékok égnek,

tette hozzá Hajdaj. Az olajfinomító Liszicsanszktól mintegy négy kilométerre nyugatra fekszik.

Liszicsanszkot és a Donyec folyó túlsó partján fekvő Szeverodonyecket naponta támadják az orosz erők – jelentették az AFP francia hírügynökség tudósítói az utóbbi napokban a helyszínről.

A megyei közigazgatási vezető kedden közölte, hogy mintegy 400 civilt temettek el Szeverodonyeckben egyéni sírokba a háború kezdete óta.

(MTI)

Megjelent az első felvétel a Moszkva cirkáló megmentett legénységéről

Pjotr Sauer, a Guardian újságírója közzétett egy felvételt a Twitteren, amelyen – írta – az elsüllyedt Moszkva cirkáló megmentett legénysége látható Szevasztopolban.

Bár az orosz hadsereg korábban már tagadta, hogy elsüllyedt volna a fekete-tengeri flottájának zászlóshajója, szombaton már elismerte azt, arról azonban nem tettek közzé adatokat, hogy volt-e sebesültje vagy halálos áldozata az incidensnek.

A most közzétett felvételen két sorban állnak a tengerészek, de a vágások és a perspektíva miatt nehéz megmondani, hogy hányan vannak ott a Moszkva 510 fős legénységéből. A szemlén részt vett Nyikolaj Jevmenov admirális, az orosz haditengerészet főparancsnoka.

Az ukrán és az amerikai kormány szerint ukrán rakéták találták el a hajót és emiatt süllyedt el, az oroszok szerint „robbanás” történt a fedélzeten.

Szovjet gyártmányú fegyverek miatt figyelmeztette Oroszország Csehországot

Oroszország diplomáciai jegyzékben figyelmeztette Csehországot, hogy szovjet gyártmányú fegyvert a beleegyezése nélkül nem adhatnak át más országoknak – közölte újságírókkal szombaton Ján Lipavsky cseh külügyminiszter. Lipavsky közölte: nem reagálnak a jegyzékre, mert képtelenség, és nincs olyan rendelkezés, amely megtiltaná a fegyverek exportálását.

Oroszország fenyegetésekkel, zsarolással és dezinformációval próbálja meg elrettenteni a nyugati országokat az Ukrajnának való segítségnyújtástól,

mondta Jana Cernohová védelmi miniszter.

Ebben az esetben Moszkva azt állítja, hogy Oroszország beleegyezése nélkül a Cseh Köztársaság nem exportálthat szovjet felszerelést. Ez képtelenség, ez egy újabb arrogáns és kínos kísérlet,

tette hozzá Cernohová.

Oroszország a héten hivatalosan figyelmeztette az Egyesült Államokat és más nyugati országokat, hogy az Ukrajna számára történő fegyverszállítás szítja a helyi konfliktust és „beláthatatlan következményei” lehetnek.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője pénteken közölte, hogy Moszkva hasonló üzenetet küldött valamennyi országnak – feltehetően a NATO-tagállamokra utalva – az Ukrajnának történő fegyverszállítással kapcsolatban. Csehország 1999 óta a NATO tagja.

Lipavsky szerint az orosz diplomáciai jegyzék egy újabb mód, ahogyan Oroszország hazugsággal akarja megakadályozni az Ukrajnának nyújtott cseh támogatást. Az Ukrajnának nyújtott katonai és egyéb segítség egyértelműen Csehország stratégiai érdeke – hangsúlyozta a külügyminiszter.

Március elején az orosz nagykövet közölte a cseh külügyminiszter-helyettessel, hogy Oroszország szerint terrortámadások várhatók az Ukrajnába küldött nyugati fegyverszállítmányok ellen. Értelmezésünk szerint világos, hogy Oroszország azzal fenyeget, saját maga készít elő szabotázst,

mondta Lipavsky. „Az orosz fél bejelentette, hogy nem fog tudni megakadályozni egy ilyen szabotázst, amely szerintünk egy újabb fenyegetéssorozat Oroszország részéről” – tette hozzá.

Az MTI megjegyzi, hogy Csehország fegyvereket és más katonai felszereléseket szállított Ukrajnának. Április 6-ig az Ukrajnának adományozott felszerelés ára 1,1 milliárd cseh korona (17 milliárd forint) volt. A védelmi tárca biztonsági okokból nem részletezte, milyen felszerelésről volt szó.

Olaszország lezárja kikötőit az orosz hajók előtt

Vasárnaptól kitiltják az olasz kikötőkből az orosz hajókat – írja az MTI, hozzátéve, hogy az intézkedést a kikötői kapitányságok főparancsnoksága körlevélben közölte. Olaszország az Ukrajna elleni agresszió miatt Oroszországgal szemben április 8-án további szankciókat bevezető európai uniós döntés értelmében jelentette be a tilalmat.

A jelenleg olasz kikötőkben tartózkodó hajóknak „kereskedelmi tevékenységük befejezése után” azonnal távozniuk kell – áll a körlevélben. Az intézkedés azokra a hajókra is vonatkozik, amelyeken 2022. február 24. után az orosz zászlót más nemzet lobogójára cserélték.

A tilalom – az uniós döntés értelmében – nem vonatkozik azokra a hajókra, melyek segítségre vagy menedékre szorulnak, és amelyeknek biztonsági okokból van szükségük a kikötőkbe való bejutásra, vagy amelyek a tengeren életeket mentettek.

Lvivben sikerült semlegesíteni a szombati orosz légitámadást

Korábban beszámoltunk róla, hogy szombaton reggel Kijevet és Lvivet is rakétatámadást érte. Azonban míg az ukrán fővárosban egy halálos áldozata és több sebesültje is volt a támadásnak, a Lvivben hallható robbanások a rakétaelhárító rendszer sikeres működését jelezték – közölte a város polgármestere. Makszim Kozickij tájékoztatása szerint négy rakétát sikerült semlegesíteniük. Kozickik hozzátette: az orosz rakétákat SZU-35-ös gépekről lőttek ki és a repülők Fehéroroszországban, Baranovicsi repülőterén szálltak fel.

(BBC)

Újabb hamisított Zelenszkij-videó megjelenésére figyelmeztet az ukrán parlament

Az ukrán Nemzetbiztonsági Központ értesülései alapján az orosz hírszerzés újabb hamisított videó kiadását tervezi, hogy félretájékoztassa a közvéleményt – olvasható az ukrán parlament szombati Twitter-üzenetében.

Az úgynevezett deepfake technológiával készülő videóban a tájékoztatás szerint az fog látszani, ahogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök negatív hangnemben beszél egyes ukrán városokról, például Mariupolról.

A deepfake a fotómanipuláció egy továbbfejlesztett változata, csak itt gépi tanulást és mesterséges intelligenciát használó programok dolgoznak azon, hogy egy adott videóban bárki arcát kicserélhessék egy másik emberére.

Ukrajna leggazdagabb embere megígérte, hogy újjáépíti Mariupolt

Ukrajna leggazdagabb embere, Rinat Ahmetov bejelentette, hogy újjáépíti az oroszok által ostromlott Mariupol városát, írja a Guardian. Ahmetov elmondta, biztos abban, hogy az ukrán harcosok sikeresen meg tudják védeni az immár szinte porig rombolt várost.

Ahmetov egyik cége, a Metinvest az ország legnagyobb acélgyártó vállalata, de már korábban bejelentette, hogy nem tudja teljesíteni a megrendeléseit.

A Forbes összesítése szerint Ahmetov vagyona 2013-ban még 15,4 milliárd dollár volt, ez mára 3,9 milliárd dollárra csökkent. Az üzletember jelezte, hogy „számunkra ez a háború 2014-ben tört ki, akkor veszítettük el minden érdekeltségünket a Krím-fészigeten és a Donbasz-régióban is”.

Danil Shamkin / NurPhoto / AFP

Legalább egy ember meghalt Kijevben a szombati légi támadás következtében

Legalább egy ember meghalt, többen pedig megsérültek, amikor szombaton reggel újabb légitámadás érte Kijevet, pontosabban annak Darnyickij nevű negyedét, közölte Vitalij Klicsko polgármester.

A CNN emlékeztet, hogy szerdán az orosz hadsereg azzal fenyegetőzött, hogy hogy az ukrán „döntéshozó központokra” – köztük az ukrán fővárosban lévőkre – fognak csapást mérni, válaszul a szerintük orosz földön végrehajtott „szabotázs- és támadási kísérletekre”.

Szombaton Kijev mellett Lvivet is támadás érte.

Német igazságügyi miniszter: A nehézfegyverek szállítása nem jelentene belépést a háborúba

A német igazságügyi miniszter szerint az olyan nehézfegyverek, mint például a harckocsik szállítása Ukrajnának, nem jelentene belépést az Oroszország elleni háborúba, idézte a dpa szombaton Marco Buschmann Welt am Sonntag című német lapnak adott, vasárnap megjelenő nyilatkozatát.

Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár nem hajlandó elkötelezni magát a nehézfegyverek, például harckocsik, helikopterek és repülőgépek küldése mellett, noha balközép koalícióján belül egyre hangosabbak azok a hangok, amelyek erősebb katonai támogatást sürgetnek.

Az MTI tudósítása szerint Marco Buschmann igazságügyi miniszter, a liberális Szabad Demokraták, a koalíció legkisebb pártja részéről a Welt am Sonntagnak azt mondta, hogy a nemzetközi jog nem minősíti a fegyverszállítást hadba lépésnek.

Ha tehát Ukrajna él önvédelmi jogával, akkor támogatása fegyverszállításokkal nem vezethet ahhoz, hogy a háború részesévé váljunk

– jelentette ki a lapban, amelyet előzetesen szemlézett a dpa német hírügynökség. Elmondta, hogy ez nemcsak az ő személyes véleménye, hanem a német kormányé is.

Fabian Sommer / DPA / dpa Picture-Alliance / AFP Marco Buschmann

Kitiltották Boris Johnsont Oroszországból

Oroszország megtiltotta Boris Johnson brit miniszterelnöknek és más magas rangú minisztereknek, hogy belépjenek Oroszországba az Egyesült Királyság ukrajnai háborúval kapcsolatos „ellenséges” magatartása miatt – írta meg a BBC.

A Reuters szerint a kitiltottak listáján van Liz Truss külügyminiszter, Ben Wallace védelmi miniszter, és további 10 brit kormánytag.

Oroszország közleménye hozzátette, hogy hamarosan bővíti a listát.

ENSZ: 1982 civil halt meg Ukrajnában, de a tényleges szám sokkal magasabb lehet

Az ENSZ több mint 1900 civil meggyilkolását rögzítette az ukrajnai orosz invázió kezdete óta, de figyelmeztetett, hogy „a tényleges szám sokkal magasabb lehet”.

A február 24. és április 14. között megölt 1982 civil közül 162 gyermek volt – közölte az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) – olvasható a BBC cikkében. Miközben ukrán tisztviselők szerint 200 gyerek halt meg, és legalább 360 kiskorú megsérült.

Az OHCHR szerint a legtöbb halálesetet és sérülést ágyúzások és légicsapások okozták .

Michelle Bachelet emberi jogi főbiztos korábban rémületét fejezte ki a főváros Kijev melletti Bucsa városában meggyilkolt civilekről szóló jelentések miatt, mondván, hogy „komoly és nyugtalanító kérdéseket vetnek fel az esetleges háborús bűnökkel kapcsolatban”, és a bizonyítékok megőrzését kérte.

Ukrán rakétagyárat bombázott Oroszország

Az AFP jelentése szerint a kijevi nemzetközi repülőtér közelében lévő Vizar gyár súlyosan megsérült az éjszakai bombázás során.

Az ukrán állami fegyvergyártó szerint az üzemben Neptun típusú cirkálórakétákat gyártottak, amelyek közül Ukrajna szerint legalább egyet a Moszkva nevű orosz hadihajó elsüllyesztésére használtak.

Oroszország közölte, nagy hatótávolságú rakétákat használt az erőmű eltalálására.

Andrej Sizov, egy közeli faműhely 47 éves tulajdonosa elmondta az AFP-nek:

Öt találat volt. Az alkalmazottam az irodában volt, és a robbanás ledönötte a lábáról.

Több mint 12 ezren érkeztek pénteken Ukrajnából Magyarországra

Magyarország területére pénteken az ukrán-magyar határszakaszon 7045 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 5251-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 561 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tudatta az ORFK.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte a police.hu oldalon, hogy pénteken 768 menekültet, köztük 287 gyermeket fogadtak a fővárosban. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba – tették hozzá. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 36 ember, köztük 25 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

A BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr képzésben résztvevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is – írták.

A rendőrök folyamatos kapcsolatot tartanak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Mohos Márton / 24.hu Ukrán menekültek a Nyugati Pályaudvaron 2022. február 28-án.

Légicsapások érték Kijevet és Lvivet

Kijev polgármestere szerint robbanások értek Ukrajna fővárosát. Vitalij Klicsko Telegram csatornáján közölte, hogy robbanások értek a város szélén lévő Darnickij negyedet. Hozzátette, hogy az áldozatok száma nem ismert, a mentősök a helyszínen vannak.

Kijev mellett ma reggel a nyugat-ukrajnai Lviv városában is hallatszottak robbanások. A Telegramon Makszim Kozickij polgármester elmondta, hogy helyi idő szerint 05:46 és 07:02 között légitámadás történt. Elmondta, hogy az ukrán légvédelem működik, de nem adott további információt arról, hogy mit találtak el, és hogy vannak-e áldozatok.

Az ukrán elnök szerint háromezer ukrán katona halt meg

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy az invázió kezdete óta háromezer ukrán katona halt meg, és több mint 10 ezren sebesültek meg.

A CNN-nek adott interjújában 2500 és 3000 halálos áldozatról adott hírt. Egy hónappal ezelőtt Zelenszkij becslése szerint körülbelül 1300 ukrán katona halt meg. De mindkét alkalommal azt állította, hogy sokkal több orosz katonát öltek meg.

A sajtó nem tudta önállóan ellenőrizni ezeket a számokat, amelyekben nem szerepelnek civilek.

A konfliktusban részt vevő mindkét fél gyakran állította az egymásnak okozott áldozatokat – általában sokkal magasabb, mint az ellenfél hivatalos száma – írta a szemlét készítő BBC.

A kijevi rendőrség szerint 900 civil holtestét találták meg

Több mint 900 civil holttestet fedeztek fel a Kijevet körülvevő térségben az orosz erők kivonása után – szinte mindegyiküket agyonlőtték – idézi az Associated Press a helyi rendőrség közleményét.

A szám kétszerese annak, amit az ukrán hatóságok csaknem két héttel ezelőtt bejelentettek, és a lőtt sebek jelenléte arra utal, hogy sok embert „egyszerűen kivégeztek” – áll a közleményben.

Andrij Nebytov , a kijevi regionális rendőrség vezetője elmondta, hogy a holttesteket az utcán hagyták, vagy ideiglenesen eltemették. Idézte a rendőrségi adatokat, amelyek szerint 95 százalékuk lőtt sérülések következtében halt meg – írja az AP.

Naponta több holttestet találnak romok alatt és tömegsírokban – tette hozzá. A legtöbb áldozatot Bucsában találták, több mint 350 holttestet.

Nebytov szerint a bucsai közművek dolgozói holttesteket gyűjtöttek össze és temették el Kijev külvárosában, miközben az orosz ellenőrzés alatt maradt. Hozzátette, az orosz csapatok „nyomozzák” azokat az embereket, akik erős Ukrajna-barát nézeteiket fejezték ki.

Az ukrán elnök potenciális orosz atomcsapásra figyelmeztet

A világnak fel kell készülnie arra a lehetőségre, hogy Oroszország nukleáris csapást ér Ukrajnára – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a CNN-nek adott interjújában.

Zelenszkijt arról kérdezték, hogy aggasztják-e a CIA igazgatójának legutóbbi megjegyzése, aki csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket alkalmazhat inváziójában.

Nem csak nekem kell aggódnom emiatt, hanem az egész világnak, az összes országnak, mert lehet, hogy nem valós információ, de lehet, hogy az

– mondta Zelenszkij, és röviden átváltott angolra a hangsúlyozáshoz.

Azt kell mondanom, hogy félelem helyett készen kell állnunk – tette hozzá.

A múlt hónapban a Kreml szóvivője azt mondta, Oroszország csak akkor folyamodik nukleáris fegyverekhez, ha az orosz állam léte lenne veszélyben.

Zelenszkijt megkérdezték Oroszország nagyra becsült hadihajója, a Moszkva elsüllyesztéséről is, amit a hírek szerint két ukrán rakéta talált el. Azt mondta, „minél kevesebb fegyvere van az országunkat megtámadó Orosz Föderációnak, annál jobb nekünk.”

Oroszország figyelmeztette Ukrajna szövetségeseit, hogy hagyják abba a fegyverszállítást, mert ez „beláthatatlan következményekkel járhat”.

Oroszország hivatalosan figyelmeztette az Egyesült Államokat – és más szövetséges nemzeteket –, hogy fejezze be Ukrajna felfegyverzését, mert ennek „beláthatatlan következményei” lehetnek.

A figyelmeztetés hivatalos diplomáciai jegyzékben érkezett Moszkvából, amit a BBC szerint a washingtoni orosz nagykövetség juttatott el az Egyesült Államok külügyminisztériumához. A dokumentum rögzíti, hogy az Egyesült Államok és a NATO fegyverszállítmányai „olajat öntenek a tűzre” az ukrajnai konfliktusban, és az orosz diplomaták kiszámíthatatlannak nevezték ennek következményeit.

A jegyzéket kedden küldték el, amikor elkezdett kiszivárogni az Ukrajnának szánt új amerikai katonai segélycsomag híre. Csupán néhány órával később Biden elnök jóváhagyta egy 800 millió dolláros katonai segély szállítását, beleértve a nagy hatótávolságú tüzérségi fegyvereket.

Egy magas rangú amerikai tisztviselő azt mondta, hogy a figyelmeztetés alátámasztja, hogy az Egyesült Államok és a NATO Ukrajnának nyújtott katonai segítsége hatékonynak bizonyult.

Az új fegyverszállítmány első része várhatóan a következő napokban érkezik meg Ukrajnába.

A háború kezdete óta az Egyesült Államok több mint 3 milliárd dollárnyi katonai segítséget nyújtott Ukrajnának.

Olvasói sztorik