Csak az utcákról 1207 holttestet gyűjtöttek össze Mariupolban, minden második lakos elhagyta Kijevet

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szólt még érdekeset a törökországi Antalyában, ahol találkozott ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával. Azt mondta, a Belaruszban zajló kétoldalú fegyverszüneti tárgyalások mellett nem akarnak párhuzamos tárgyalásokat, szóval senki se várja, hogy majd Törökországban megkötik a megállapodást. Hozzátette, minden fontos részletet Belaruszban beszélnek meg a hadviselő felek, itt kell eldőlnie a „demilitarizáció, denácifikáció” kérdésének, no meg hogy Ukrajna semleges állammá válik-e. Szóval végső soron csak a humanitárius kérdésekről ejtettek szót a külügyérek. (CNN)

A CNN arra igyekezett megtalálni a választ, miért kerültek közel vezető európai politikusok – köztük Orbán Viktor is – Vlagyimir Putyinhoz, illetve Ukrajna lerohanása után hogy igyekeztek tisztára mosni a nevüket. Kattintson bátran a linkre, ha érdekli mindez:

Kapcsolódó

Évekig Putyinhoz dörgölőztek, most magyarázkodni kényszerülnek

Le Pen, Salvini, Orbán, mind igyekeznek agressziónak nevezni az oroszok háborúját, miközben nemrég még Putyin kegyét keresték.

Csütörtökön televíziós beszédet mondott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelyben a háború több vetületére is kitért. Beszélt egyrészt arról, hogy az orosz tévében ugyan beszámoltak a mariupoli szülészetet és gyermekkórházat ért rakétatámadásról, de az oroszok szerint a támadás idején nem voltak sem nők, sem gyerekek az épületben. Az ukrán hatóságok szerint a bombázásban három ember, köztük egy gyerek meghalt.

Zelenszkij tájékoztatása szerint az ukrán hadsereg minden kulcsfontosságú irányban folytatja a harcot az oroszok ellen. Egyben köszönetet mondott nem csak a katonáknak, hanem a nemzeti gárdának, a határőröknek, a rendőrségnek és a védelmi erőknek – szerinte miattuk nem váltak rabszolgává az ukránok.

Az ukrán elnök kijelentette, hogy mindent meg fognak tenni azért, hogy „az orosz propagandisták” külföldön tartott vagyonát megtalálják és lefoglalják.

Ugye szeretitek a luxust és az európai országokat? Akkor köszönjetek el tőlük!

– üzente Zelenszkij az orosz oligarcháknak.

A politikus kiemelte azt is, hogy a háború után mindent nagyon gyorsan és nagyon szépen újjá fognak építeni, és kialakítanak egy speciális programot minden érintett város számára.

(Kyiv Independent)

Csaknem duplájára nőtt a szerb légitársaság utasainak száma, miután Moszkvából induló járataival a szerb főváros érintésével el lehet jutni az EU-ba. Az Euronews tudósítója Belgrádból azt jelentette, a cég további gépeket bérel, hogy a megnövekedett keresletet ki tudja szolgálni. Oroszországba az európai légitársaságok közül csak az Air Serbia és a Turkish Airlines indít járatokat.

Megérkezett Lengyelországba az a két amerikai Patriot-rakétaüteg, amelynek továbbítását előző nap hagyta jóvá az amerikai védelmi tárca, a Pentagon – közölte csütörtöki varsói sajtóértekezletén Kamala Harris amerikai alelnök.

Az Andrzej Duda elnökkel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten Harris kétségbevonhatatlannak nevezte az Egyesült Államok elkötelezettségét az észak-atlanti szövetség alapszerződése ötödik, a kollektív védelemről szóló cikke melletti kiállását. Megerősítette: az ukrajnai háború kitörése óta 5 ezer katonával bővítették a Lengyelországban állomásozó katonai kontingenst.

Harris bejelentette, hogy Lengyelországba szállítottak két amerikai Patriot-rakétaüteget. Ezek eladásáról Varsó és Washington 2018 márciusában  állapodott meg, a szerződést korábbi lengyel bejelentések szerint 2022 végén, 2023 elején valósították volna meg. A Pentagon csütörtökön jelentette be a rakétaütegek lengyelországi szállítását anélkül, hogy konkrét időpontot közöltek volna.

(MTI)

Kijevi tisztviselők szerint a fővárosból kivezető utak közül több is veszélyesnek minősül ezekben az órákban a heves harcok miatt, írja a CNN.

Az északi területek, köztük Bucsa, Irpiny és Hostomel számítanak a legveszélyesebbnek, valamint a valamivel kijjebb eső Vishorod városában is súlyos a helyzet. Közölték azt is, hogy ismételten harcok csaptak ki az ellenséges csapatok között Brovai településénél, a fővárostól keletre.

A humanitárius folyosókon keresztül ma is folytatják a civilek evakuálását, ami szerdán annyira nem jött össze.

Vitalij Klicsko polgármester ettől teljesen függetlenül arról beszélt az ukrán tévében, hogy az oroszok számára kulcsfontosságú Kijev megszerzése.

A háború első napjától az az elsődleges céljuk, hogy bekerítsék Kijevet és folytassák a támadást, megbuktassák a kormányt. A terveiket viszont nem sikerül megvalósítaniuk, köszönhetően a srácoknak Bucsában, Vorzelben, Irpinyben, Hosztomelben, ahol heves harcok dúlnak. Az embereink meghiúsítanak minden arra irányuló tervet, hogy körbevehessék Kijevet

– fogalmazott.

Arról is tájékoztatott, mostanra minden második kijevi lakos elhagyta a várost, ahol kétmillióan maradtak még. Megjegyezte,

Kijev erőddé változott.

A Novotel és az Ibis szállodalánc francia tulajdonosa közölte, hogy felfüggesztette az összes tervezett oroszországi szállodanyitást és -fejlesztést, valamint az orosz cégekkel való együttműködést, bár továbbra is működteti több mint 50 szállodáját az országban, hogy 3500 orosz alkalmazottját támogassa.

Az Accor volt az első nemzetközi szállodalánc, amely bejelentette, hogy felhagy terjeszkedési terveivel Oroszországban, amit a Hilton (egyebek között az LXR Hotels & Resorts, Waldorf Astoria, Hilton márkák) és a Hyatt is követett. A Marriott és az IHG még nem nyilatkozott.

Döntöttünk arról, hogy felfüggesztjük fejlesztési tevékenységünket és új oroszországi beruházásainkat. A döntés azonnal hatályba lép

– áll a Hyatt üzletlánc hivatalos honlapján.

A Hilton lánc szerdán bejelentette, hogy bezárta moszkvai irodáját, és felfüggeszti az oroszországi szállodák építését. A cég közleménye szerint továbbra is figyelemmel kísérik az oroszországi helyzetet.

Korábban az Accor vezérigazgatója, Sébastian Bazin lemondta az erre a hétre tervezett találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az idei évre az Accor tervei között öt új szálloda megnyitása szerepelt Oroszországban. Az Accor 50 szállodát működtet az országban, ebből 21 található Moszkvában.

Az Airbnb és a Booking.com foglalási szolgáltatók leállították tevékenységüket Oroszországban.

Az orosz külügyminisztérium a Twitteren szólította fel az Európai Unió és a NATO tagországait, hogy tartózkodjanak Ukrajna fegyverekkel való támogatásától. A kétértelmű bejegyzés szövegét Maria Szaharova külügyi szóvivő szájába adták. A szöveg így szól:

Felszólítjuk az EU- és a NATO-tagországokat, hogy állítsák le az életképtelen kijevi rezsim meggondolatlan elárasztását a legújabb fegyverrendszerekkel. Ezzel elkerülhetik a polgári légi közlekedést és más közlekedési eszközöket fenyegető óriási kockázatokat Európában és azon túl.

A bejegyzés akár aggadalmas felhívásként is olvasható arra nézvést, hogy az „életképtelennek” minősített ukrán vezetés kezében a nyugati fegyverek veszélyessé is válhatnak, ha nem tudják megfelelően kezelni őket. Egy másik lehetséges értelmezés azonban sokkal fenyegetőbb forgatókönyvet is sejtethet.

Az orosz külügyi szóvivő már napokkal ezelőtt jelezte aggályait a nyugati fegyverszállításokkal kapcsolatban a RIA Novosztyi orosz hírügynökség korábbi beszámolója szerint. Maria Szaharova akkor hozzátette: úgy tudják, Ukrajna az elmúlt hónapban több mint 2000 tonna modern fegyvert, lőszert és hadifelszerelést kapott nyugati országoktól.  A Twitteren megjelet mai bejegyzés valószínűleg egy ebből a nyilatozatból átemelt idézet, ez azonban nehezen ellenőrizhető, mert a nyilatkozatot közlő orosz hírügynökség honlapja azóta elérhetetlenné vált.

💬 Maria #Zakharova: We call on #EU & #NATO countries to stop the thoughtless flooding of the unviable #Kiev regime with the latest weapons systems in order to avoid enormous risk to intl civilian aviation & other means of transport in Europe & beyond.

🔗 https://t.co/WsEKGJHZR1 pic.twitter.com/bJwikcmjux

— MFA Russia 🇷🇺 (@mfa_russia) March 10, 2022

Szerdai  sajtótájékoztatóján megkérdezték Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, mivel indokolja Oroszország egy szülészeti klinika és gyermekkórház lebombázását. Lavrov a kérdésre úgy válaszolt:

nem először látunk szánalmas méltatlankodást az orosz hadsereg által elkövetett úgynevezett atrocitásokkal kapcsolatban.

Lavrov hozzátette, az orosz küldöttség már három nappal ezelőtt közölte az ENSZ Biztonsági Tanácsával, hogy a gyerekkórházat ukrán radikálisok foglalták el, majd az összes „anyát és ápolónőt” kikergették onnan.

Az orosz diplomácia vezetője szerint itt arról van inkább szó, hogy a közvéleményt világszerte manipulálják. Közlése szerint a nyugati hírcsatornákon megjelent tudósítások „nagyon érzelmesek” de a helyzet másik oldalát nem veszik figyelembe.

Szergej Lavrov szerdán kijelentette, hogy Oroszország meg fog bírkózni a Nyugat által kirótt szankciókkal, mert szerinte

Putyin elnök gondoskodik Oroszország gazdaságáról.

Az orosz külügyminiszter sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott Oroszország gazdasági problémáiról, hogy a történelmük minden szakaszában megbirkóztak a nehézségekkel. Szerinte az országa jobb mentális állapotban és jó lelkiismerettel fog kijönni a válságból.

Lavrov hozzátette, nincsenek illúzióik afelől, hogy a Nyugat megbízható partner lenne. Közlése szerint a Nyugat

 elárul bárkit, és elárulja a saját értékeit.

Lavrov szerint Ukrajna egyébként évekkel korábban oroszellenessé és nyugatbarát kísérleti eszközzé vált.

(BBC)

Oroszország tagadta, hogy polgári célpontra lőtt volna a mariupoli gyermekkórház bombázásakor, de azt állította, a Kreml kész megvizsgálni az esetet. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Reuters hírügynökségnek azt mondta:

Az orosz erők nem lőnek civil célpontokra.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a Kreml megvizsgálja az esetet.

Mindenképpen megkérdezzük a hadsereget, mert sem önnek, sem nekem nincs egyértelmű ismeretünk arról, hogy mi történt ott

– mondta Peszkov, aki szerint a hadsereg nagy valószínűséggel „szolgáltat majd némi információt”.

Más orosz illetékesek korábban álhírként utasították vissza a bombázással kapcsolatos vádakat. Maria Szaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője például egészen pontosan úgy fogalmazott:

Ez információs terrorizmus.

Az orosz külügyi szóvivő mindezt annak ellenére mondta, hogy a földig rombolt mariupoli szülészeti klinika és gyerekkorház maradványairól készített képek és videók bejárták az egész világot, és a támadással összefüggésben hivatalosan három halálesetet is megerősítettek, közöttuk egy gyerekét.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin „nem utasítja el” a találkozó lehetőségét Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel abból a célból, hogy megvitassák a „konkrét” kérdéseket – jelentette a Reuters.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a törökországi Antalyában megtartott találkozót követő sajtótájékoztatóján a Reuters szerint azt mondta: Oroszország megpróbálja, hogy többé soha ne kelljen függenie a Nyugattól. Azt is állította, hogy Oroszország vagyoni helyzetét ugyan valóban megpecsételte a Nyugat, de elviselik a válságot.

Szerinte egyébként Ukrajna csak a találkozás öröméért akar találkozókat tartani – amivel az antalyai diplomáciai egyeztetés szerinte sikertelen voltára utalhatott.

Gyakorlatilag semmiben nem sikerült megállapodnia az orosz és az ukrán külügyminiszternek csütörtökön Törökországban.

A nemzetközi híradások szerint Szergej Lavrov és Dmitro Kuleba találkozóján a fegyverszünetről és a mariupoli humanitárius folyosó kialakításáról sem tudtak megegyezni a felek.

Kuleba sajtótájékoztatóján arról beszélt, a tárgyalás nem volt egyszerű, de készen áll ismét találkozni Lavrovval ugyanebben a formátumban.

Arról is beszélt, mindketten fel vannak hatalmazva, hogy a békéről és a biztonságról tárgyaljanak, Kijev pedig továbbra is azon lesz, hogy mihamarabbi megoldást találjon a humanitárius ügyekben.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szakértőket küldött az egykori csernobili atomerőmű áramellátásának helyreállítására – jelentette a BelTA fehérorosz állami hírügynökség csütörtökön.

Ukrajna szerdán figyelmeztetett: fennáll a veszélye annak, hogy radioaktív anyag kerül a környezetbe az egykori csernobili atomerőműnél, mert annak energiaellátása megszűnt, így nem tudják hűteni a kiégett nukleáris fűtőanyagot.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Rafael Grossi ugyanakkor azt mondta: nincs ok aggodalomra, mert a kiégett fűtőelemek elegendő mennyiségű hűtővízben vannak, amely áramszolgáltatás nélkül is biztosítja a hőelvonást.

Moszkva azt állította, hogy az ukrán erők támadása okozta az áramellátás megszűnését az erőműben.

Lukasenka ezenkívül közölte védelmi minisztériumával, hogy a hadseregnek meg kell akadályoznia az ukrajnai orosz erők esetleges hátbatámadását.

Magyarország történetének legjelentősebb humanitárius segélyakciója zajlik, mivel a háború kitörése óta már több mint 200 ezer menekült érkezett hazánkba Ukrajnából – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön az Országgyűlés ülésén.

Napirend előtti felszólalásában a tárcavezető arról számolt be, hogy Ukrajna felől eddig 201 706 fő lépett be Magyarországra. Azt is mondta, a magyar állam intézményei felkészültek arra, hogy minden menekültről gondoskodjanak, a hosszabb ideig maradók számára munka, gyermekeik számára pedig iskolai, óvodai vagy bölcsődei ellátás lesz biztosítva.

Tájékoztatása szerint a segítségpontokon eddig 115 ezer ember kapott segítséget, miközben a kormány által indított a Híd Kárpátaljáért segélyprogram számlájára már 638 millió forintnyi adomány érkezett. Emellett a kormány 583 millió forint értékben 800 tonna élelmiszert és 200 tonna higiéniai terméket szállított Kárpátaljára, illetve teljes körű egészségügyi ellátást ajánlott fel a kórházi kezelést igénylő ukrán gyerekek számára – mutatott rá, hozzátéve, hogy jelenleg 128 beteg gyerek befogadásának technikai lebonyolításáról folynak tárgyalások.

Szijjártó Péter fontosnak nevezte a világos és egyenes beszédet ebben a helyzetben, és hangsúlyozta, hogy Magyarország elítéli a katonai agressziót, kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása, kiáll az ukránok mellett.

Szörnyű és megdöbbentő, hogy a 21. század első negyedének végén Európában városostromok és brutális háborús cselekmények történnek. Szörnyű látni, ahogy családok élete, eddigi teljesítménye válik semmissé, és egy-egy bőröndbe vagy hátizsákba kell belezsúfolni egy élet munkájának gyümölcsét, és meg kell indulni a bizonytalan helyzetből, az életveszélyből a menedék reményében

– fogalmazott.

Az ellenzék államfőjelöltje beszédében élesen bírálta a kormány Kreml-barát politikáját, amely miatt most  képtelenek vagyunk nevén nevezni a tetteket, nem tudjuk megkülönböztetni a jót a gonosztól, az igazságot a hazugságtól. Róna Péter úgy fogalmazott, látni kellett volna, hogy a barátkozás a gonosszal belőlünk is gonoszt csinál.

Félünk, mi lesz velünk és szorongunk, mert tudjuk, közünk van a szomszédban történtekhez.

Azt is mondta, a magyarok a Nyugathoz akarnak tartozni, fontosnak tartják az EU-t és a NATO-t, amit nem kellene félredobni „egy orosz diktátor barátságáért”.

Megkezdődött Antalyában az Ukrajna, Törökország és az Oroszországi Föderáció külügyminiszterei közötti egyeztetés az Ukrajna elleni orosz agresszió felszámolásáról.

– közölte a Twitteren Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője.

A Fidesz-KDNP államfőjelöltje megválasztása előtt mondott 15 perces beszédében nagyon határozottan elítélte Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját, azt védhetetetlennek és elfogadhatatlannak nevezte. Novák Katalin megköszönte mindenkinek, hogy segítenek a bajban menültek ellátásában. Azt mondta, a magyarok békét akarnak, majd beszéde végén is azzal búcsúzott, hogy „legyen béke, szabadság és egyetértés”.

Gabriel Attal francia kormányszóvivő „embertelennek” és „igazolhatatlannak” minősítette az orosz légicsapást, amelyet az ukrajnai Mariupolban egy szülészeti klinika és gyermekkórház ellen hajtottak végre szerdán.

A francia kormány nevében szeretném elmondani, hogy a mariupoli gyermekkórház elleni orosz légicsapás embertelen és gyáva volt. A nőket, gyerekeket, egészségügyi dolgozókat célozták meg, ami igazolhatatlan

– mondta az RTL francia rádióállomásának adott interjújában.

Gabriel Attal Ukrajnában ismét tűzszünetet követelt, ezzel együtt azt jósolta, hogy az orosz invázióban a legrosszabb még várat magára.

Az Egyesült Királyság fegyveres erőiért felelős minisztérium háborús bűnnek nevezte a délkelet-ukrajnai a mariupoli szülészeti  klinika és egy gyermekosztály elleni szerdai orosz légitámadást.

James Heappey a fegyveres erőkért felelős helyettes államtitkár a BBC-nek nyilatkozva „teljesen aljasnak” minősítette a támadást. Azt mondta, hogy akár célzott, akár válogatás nélküli támadásról van szó, mindkettő háborús bűnnek minősül.

Hozzátette: a nemzetközi közösség felelőssége lesz a bizonyítékok összegyűjtése, rögzítése, hogy amikor eljön az ideje, a felelősöket nemzetközi büntetőeljárás alá vonják.

Három ember, köztük egy gyerek is meghalt a mariupoli szülészeti klinika és gyermekkórház elleni szerdai orosz légicsapásban – erőstette meg a BBC-ben a város alpolgármestere. A hírek szerint legalább tizenhét további ember megsérült, köztük terhes nők is.

Teljesen biztos vagyok benne, hogy tudtak erről a létesítményről. Ez a harmadik kórházuk, amelyet ebben a városban rombolnak le

– közölte Szergej Orlov.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete korábban közölte, hogy az orosz invázió kezdete óta legalább 18 különböző támadást igazoltak Ukrajnában az egészségügyi intézmények ellen.

Oroszország kitart amellett, hogy az ukrán harcosok a személyzetet és a betegeket kiszállították a kórházból, és ott lőállásokat állítottak fel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szedán este háborús bűncselekmény elkövetésével vádolta meg Oroszországot.

Az orosz külügyminisztérium szerdán azt közölte, hogy a továbbiakban nem vesznek részt az Európa Tanácsban, a kontinens vezető emberi jogi szervezetében, amelyet a második világháború humanitárius botrányára válaszul alapítottak.

A Kreml közlése szerint, a NATO-tagok ássák alá az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia védelmét szolgáló európai testületet.

A valóságban azonbam Oroszországnak az Európa Tanáccsal fennálló kapcsolatát mindig is a konfrontáció jellemezte.

Oroszország még 1996-ban csatlakozott az Európa Tanácshoz, miután Borisz Jelcin akkori orosz elnök kérelmet nyújtott be erre vonatkozólag az ország demokratikus átmenetére tett kisérletének részeként. Az ellentmondások azonban mindvégig nyilvánvalóak voltak. Többen úgy gondolták, hogy Oroszország tagsága a 47 országból álló tanácsban aláássa a testület legitimitását.

Oroszország képviseleti jogát az Európa Tanácsban már február 25-én – az ukrajnai invázió másnapján – felfüggesztették. Korábban 2001-ben szintén felfüggezstették az ország képviseleti jogát a második csecsen háborút követően, és 2014-ben is, amikor Vlagyimir Putyin megszállta a Krímet.

(The Guardian)

Ma reggel újabb, Mariupol elleni orosz légitámadásokról számoltak be, a helyi sajtó szerint egy ember meghalt – közölte szerda reggel fél kilenckor Oliver Carroll, az Econimist tudósítója a Twitteren.

A Reuters hírügynökség írja az ukrán miniszterelnök-helyettesre hivatkozva, hogy az országban hét humanitárius folyosót nyitottak, köztük egyet Mariupolból, hogy a polgári lakosságot lehetőség szerint kimenekítsék. Az Interfaxon keresztül hírek érkeztek arról is, hogy Mariupol egyes részei felett orosz csapatok vették át az irányítást. Szumi kormányzója elmondta, hogy a tűzszünetről szóló megállapodás után három oszlopban evakuálják a polgári lakosságot.