Csak az utcákról 1207 holttestet gyűjtöttek össze Mariupolban, minden második lakos elhagyta Kijevet

Ljubov Nepop teljesen téves elképzelésnek tartja, hogy Magyarország kívül maradhat, ha nem támogatja Ukrajnát. A 444-nek azt mondja, bár józan érv, hogy Oroszország nem támad NATO-tagországra, de

Putyin más koordinátarendszerben él.

Senkit sem fog megkímélni. Most olyan orosz nyelvű városokat bombáz, amelyek saját logikája szerint a leginkább barátiak Moszkvával, ahol az orosz tankokat virágcsokrokkal kellene fogadniuk.

Önökre szintén baráti országnak tekint – tehát szintén úgy számol, hogy a tankjait virágokkal fogják fogadni.

Kapcsolódó

Az ukrán nagykövet szerint „nem lehet nem párhuzamot vonni Putyin és Hitler között”

A dilpomata fegyvert kért a magyar kormánytól, emlékeztetett rá, az időt Ukrajna most percekben, életekben méri. 

Egyre növekvő kórusban szólítanak fel nemzetközi szereplők az orosz erők által elkövetett lehetséges háborús bűnök kivizsgálásra, írja a CNN.

Szerdán este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök háborús bűnnek és az ukránok elleni népirtás bizonyítékának nevezte a Mariupolban található szülészeti klinika és gyermekkórházat ért szerdai orosz légitámadást.

Soha nem tettünk és nem is tettünk volna ehhez a háborús bűnhöz még csak hasonlót sem Donyeck vagy Luhanszk régió városaiban, vagy bármely régióban

– mondta a két szeparatista kelet-ukrajnai területre utalva.

Az ENSZ közölte, sürgősen érvényt kell szerezni annak, hogy egészségügyi intézmények, kórházak és egészségügyi dolgozók soha ne lehessenek háborús cselekmények célpontjai.

Irina Venediktova ukrán főügyész szerdán az országban elkövetett, feltételezett háborús bűnök kinyomozása érdekében új modell kidolgozását szorgalmazta, mondván, hogy különleges bíróságot kell létrehozni a szerinte példátlan válság miatt. A főügyésznő azt is közölte, hogy 39 ország csatlakozott Ukrajnának az Oroszország ellen a hágai Nemzetközi Bírósághoz (ICJ) benyújtott beadványához.

Feltehetően háborús bűnnek minősíthetők az atomerőmű elleni orosz támadás, a klaszterbombák és az úgynevezett vákuumbombák feltételezett gyakori használata, valamint a kórházak, iskolák és lakott területek elleni támadások.

Az ICJ a múlt héten bejelentette: azonnal megkezdi az orosz ukrajnai inváziót során elkövetett háborús bűncselekmények vizsgálatát. Az ENSZ vizsgálóbizottságot is létrehoz az emberi jogok Oroszország általi esetleges megsértésének kivizsgálására.

Az ICJ  a hollandiai Hágában található, és a Római Statútumnak nevezett szerződés hozta létre még 2002-ben. A hágai Nemzetközi Bíróság önállóan működik, mintegy 123 ország fogadta el az alapokmányát, de vannak  nagy és figyelemre méltó kivételek, köztük Oroszország és az Egyesült Államok, sőt Ukrajna is.

Megérkezett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a törökországi Antalyába, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyaljon. A találkozó alig egy óra múlva veszi kezdetét. A két külügyi tárcavezető a háború kezdete óta először találkozik most csütörtökön, ami egyúttal a szembenálló felek közötti eddigi legmagasabb szintű egyeztetést jelenti.

Recep Tayyip Erdogan török elnök, a találkozó házigazdája azt mondta, reméli, hogy

a miniszterek találkozója megnyitja az utat az állandó tűzszünet felé.

Dmitro Kuleba szerda délután azt közölte, nem vár áttörést az antalyai egyeztetéstől.

🇺🇦 Глава МЗС Дмитро Кулеба прибув до Анталії. Там заплановані переговори з міністром закордонних справ росії Лавровим. pic.twitter.com/SH2bcu1v6y

— Телеканал "Прямий" (@prm_ua) March 10, 2022

A WHO eddig 18 egészségügyi intézmény, egészségügyi dolgozók és mentők elleni támadást igazolt a háború kezdete óta, ami 10 halálesetet és 16 sebesültet eredményezett – derül ki az ENSZ Egyészségügyi Világszervezet tweetjéből. Mint írják, ezek a támadások egész közösségeket fosztanak meg az egészségügyi ellátás lehetőségétől.

Arról a Guardian írt, hogy szerdán a mariupoli szülészeti klinika és gyermekkórház elleni légitámadással együtt összesen három ukrán kórház ellen hajtott végre légicsapást az orosz haderő. Mariupolban szülésre váró nők sebesültek meg, és gyerekeket temetek maguk alá a bombázás után maradt romok.

Mint írják, bombák hullottak két kórházra is a Kijevtől mintegy 150 kilométerre nyugatra fekvő Zsitomir városában is. Az ezek közül szintén egy gyermekkórház volt – közölte  Szerhij Szuhomlin, a város polgármestere a Facebookon, hozzátéve, hogy ezek a támadások nem jártak sérülésekkel.

Gyermekkórházat, lakóházakat és egy kohászati gyárat is légicsapás ért Mariupolban, közölte Sergiy Orlov polgármester-helyettes.

A tisztviselő szerint a városban eddig 1160-an veszítették életüket a háború két hete alatt, csak 47 áldozatot temettek el szerdán. 200 ezren akarják elhagyni Mariupolt, de mivel a humanitárius folyosókat is célozzák szerinte az oroszok, ezért naponta 2-3 ezernél többen nem tudnak elmenekülni.

Az ukrajnai vöröskereszt szerint apokaliptikus a helyzet a városban, Iryna Verescsuk miniszterelnök-helyettes pedig a katasztrofális jelzővel illette a szituációt.

A mariupoli bombázás hatása már az űrből is látszik, a Maxar által a légicsapások előtt és után készült műholdképein elég jól látszik, mekkora pusztítást végzett Moszkva az utóbbi napokban.

Lebombázott élelmiszerboltok és bevásárlóközpontok előtte-utána

Szinte megsemmisített városrész Mariupolban előtte-utána

Légicsapás által sújtott lakóövezetek előtte-utána

Közzétette legfrisebb hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium. Eszerint az orosz csapatok csak „csekély előrelépést” tettek Kijev felé. A jelentés megerősíteni lászik az ukrán hatóság közlését.

A minisztérium szerint az elmúlt napokban „figyelemre méltó módon csökkent” az általános orosz légi aktivitás Ukrajna felett, ami valószínűleg az ukrán légvédelmi erők „váratlan hatékonyságának és kitartásának” köszönhető.

A jelentés azt is megjegyzi, hogy a Kijevtől északnyugatra elhelyezkedő nagyobb orosz hadoszlop „több mint egy hét alatt alig haladt előre”, és „folyamatosan veszteségeket” szenved el az ukrán fegyveres erőktől.

A veszteségek növekedésével Putyin kénytelen lesz az orosz fegyveres erőkből és más forrásokból meríteni a veszteségek pótlására.

– teszi hozzá a jelentés.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 10 March 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/uGIai2vjg2

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/kUN8pCzuT4

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) March 10, 2022

(The Guardian)

Négy ember – köztük két gyerek – meghalt, miután az éjszaka folyamán az orosz erők egy lakóépületet bombáztak le Harkiv közelében – derül ki az ukrán hatóságok tájékoztatójából. A támadás a hírek szerint Ukrajna délkeleti részén, Szlobozsanszke községben történt.  Egy ötéves kislányt sérülésekkel szállítottak kórházba.

A mentők várhatóan ma folytatják a túlélők és holttestek utáni kutatást a romok között – tették hozzá.

Harkiv városközpontjában egy bevásárlóközpont is felgyulladt a bombázás miatt, áldozatokról itt azonban nem érkezett jelentés.

(BBC)

Az ukrán hadsereg ellentámadást indított az orosz erők ellen Kijev fővárosának védelmében – közölte a Szuszpilne ukrán közszolgálati műsorszolgáltató a belügyminiszter tanácsadóját idézve.

Elég nehéz volt az éjszaka, de általánosságban elmondható, hogy az ukrán hadsereg ellentámadást hajtott végre Kijev közelében

– fogalmazott Vagyim Deniszenko, hozzátéve, hogy öt harckocsit sorakoztattak fel, reggel tüzérségi akciók voltak Kijev nyugati szélén, a harcok pedig most is tartanak.

(BBC)

Csütörtökön Törökországban tárgyal egymással Oroszország és Ukrajna külügyminisztere, írja a BBC.

Dmitro Kuleba, az ukrán tárca vezetője arról beszélt, hogy korlátozott elvárásokkal találkozik Szergej Lavrovval.

Mint fogalmazott, Kijev célja, hogy azonnali hatállyal leállíttassa Oroszország Ukrajna ellen intézett támadását.

Moszkva ehhez képest azt követeli, hogy az ukránok felejtsék el a NATO-tagsággal kapcsolatos terveiket, valamint hogy ismerjék el a 2014-ben annektált Krím-félszigetet orosz fennhatóságú területként.

Az elmúlt napokban két tárgyalást is tartottak a felek, de áttörést nem sikerült elérni, ugyanakkor humanitárius folyósokat állítottak fel annak érdekében, hogy a civilek elhagyhassák az ostromlott városokat. Igaz, az ukránok szerint Moszkva ennek ellenére is folytatta több helyen a bombázást.

Miután a Kúria törvénysértőnek találta a Kormányzati Tájékoztatási Központ korábbi hírlevelét, most „vannak, akik” lett az „ellenzékből”.

Kapcsolódó

A kormánynál „vannak, akik” lett az „ellenzékből”

A törvénysértés után újabb hírlevelet küldtek. Közben a Fidesz egyértelművé tette, hogy a stílustváltást valójában miként is kell érteni.

A Fehér Ház szerdán cáfolta azokat az orosz állításokat, amelyek szerint Ukrajna nukleáris vagy biológiai fegyvereket fejleszt, képtelenségnek és nyilvánvaló trükknek nevezve azokat, amelyekkel a jövőbeni orosz agressziót próbálják igazolni.

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője kijelentette,

tudomásul vettük Oroszország hamis állításait az állítólagos amerikai biológiai fegyverlaboratóriumokról és vegyi fegyverek ukrajnai fejlesztéséről. Láttuk, hogy kínai tisztviselők is megismétlik ezeket az összeesküvés-elméleteket.

Hozzátette, „ez képtelenség. Ez az a fajta dezinformációs művelet, amelyet az oroszoktól az évek során többször is láttunk Ukrajnában és más országokban, és amelyet megcáfoltak, egyben példa azokra a hamis ürügyekre, amelyekre már felhívtuk korábban a figyelmet, hogy az oroszok ilyet állítanak majd.”

Psaki úgy folytatta, hogy ez Oroszország nyilvánvaló trükkje, amellyel megpróbálja igazolni az Ukrajna elleni további előre megfontolt, provokálatlan és indokolatlan támadását.

Az orosz védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy Ukrajnában biológiai laboratóriumok hálózata működik az amerikai védelmi minisztérium megbízásából. A több mint 30 biológiai laboratóriumból álló ukrajnai hálózat egyebek között mikrobák patogén tulajdonságainak felerősítésén dolgozott. Igor Konsenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője vasárnap azt mondta, hogy a katonai célú biológiai programot a Pentagon finanszírozta. A tábornok a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek tilalmáról szóló ENSZ-egyezmény megsértésével vádolta meg Ukrajnát és az Egyesült Államokat.

Az elmúlt években Moszkva többször is azzal vádolta meg Washingtont, hogy volt szovjetköztársaságok területén ismeretlen rendeltetésű biológiai laboratóriumokat üzemeltet.

António Guterres ENSZ-főtitkár a Twitteren bejegyzésben reagált az ukrajnai Mariupol szülészeti klinikáját és gyermekkórházát ért orosz légitámadásra. Guterres azt írta, a civilek fizetik a legmagasabb árat azért a háborúért, amelynek hozzájuk semmi köze nincs.

Ennek az értelmetlen erőszaknak véget kell vetni. A vérontást azonnal be kell fejezni

– hangzik az ENSZ-főtitkár felszólítása.

Today's attack on a hospital in Mariupol, Ukraine, where maternity & children's wards are located, is horrific.

Civilians are paying the highest price for a war that has nothing to do with them.

This senseless violence must stop.

End the bloodshed now.

— António Guterres (@antonioguterres) March 9, 2022

Múlt héten a tajvani közösségi médiát elárasztotta az a szlogen, amely a legpontosabban fejezi ki a tajvaniak aggodalmait egy esetleges kínai invázióval kapcsolatban. A jelszó így szól:

Ma Ukrajna, holnap Tajvan!

Az az elképzelés, hogy a Kínától csak részben független szigetország Ukrajnához hasonló sorsra juthat, gyakorlatilag az orosz invázó első napjaitól helyet kap a tajvani közbeszédben, noha Kína tagadta az ezzel kapcsolatos találgatásokat. Friss hír azonban, hogy az ukrajnai eseményeket tárgyaló parlamenti ülés előtt Csiu Kuo-cseng tajvani védelmi miniszter azt mondta:

Kína és Tajvan egyaránt súlyos árat fizetne, ha Peking az oroszhoz hasonló inváziót próbálna végrehajtani a szigetország ellen.

Csiu közölte még,

ha háború lesz, az őszintén szólva, mindenkire nyomorúságot hoz, még a győztesekre is.

A védelmi miniszter azonban azt is hozzátette: higgadtan figyelik a fejleményeket, és ennek megfelelően készülnek.

Tajvan független országnak tekinti magát, és saját kormánya is van, Kína viszont továbbra is szakadár tartománynak tekinti a szigetországi demokráciát, és többször kilátásba helyezte, hogy egy napon visszaszerzi azt.

Miközben a hatóságok az ukrajnában zajló feszültségek hatására érezheteően fokozták a készültségi szintet, Cai Ing-Ven elnök kijelentette, hogy „alapvető különbségek” vannak a geopolitikai konfliktusokban, ide értve, hogy szerinte a Tajvani-szoros földrajzi akadályt képez a sziget és Kína között.

Vlagyimir Putyin orosz elnök visszautasított minden, az Egyesült Államok által az ukrajnai konfliktus enyhítésére felkínált lehetőséget, és inkább fokozta a katonai jelenlétet – mondta szerdán, Washingtonban Antony Blinken amerikai külügyminiszter, a brit hivatali partnerével, Liz Trusszal közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Arra törekedtünk, hogy lehetőségeket biztosítsunk Putyin elnöknek. Ő az egyetlen, aki el tudja dönteni, hogy él-e velük, vagy sem. Eddig minden alkalommal, amikor lehetősége lett volna rá, inkább rálépett a gázpedálra és továbbment ezen a szörnyű úton

– fogalmazott Blinken.

Az amerikai külügyminiszter azt mondta: nem érti, mi a célja Moszkvának, ugyanis „az ukránok megmutatták, hogy nem fogadnának el semmilyen bábkormányt, amelyet Putyin megpróbálna beiktatni a megválasztott ukrán kormány leváltása után.”

Ha egy ilyen bábkormányt próbál hatalomra juttatni az orosz erők Ukrajnában tartásával, az egy hosszú, véres, elhúzódó zűrzavarhoz vezet

– tette hozzá Blinken. Az Egyesült Államok magas rangú védelmi tisztviselői a múlt hónapban azt mondták: Oroszország Ukrajna elleni inváziójának célja a kelet-európai ország kormányának „lefejezése.”

Blinken abszurdnak nevezte Oroszország javaslatát, amely szerint humanitárius folyosókat hoznának létre Ukrajna és Oroszország között. A tárcavezető felszólította Moszkvát, hogy tegye lehetővé az ukrajnai civilek biztonságos távozását.

Sértő azt javasolni, hogy az ukrán nép éppen attól a kormánytól kérjen menedéket, amely semmibe veszi az életüket

– tette hozzá.

Orosz harci repülőgépek éjszakai csapásokat mértek a Szumi régió északkeleti részén fekvő Ohtirka városára – közölte hajnalban Dmitro Zsivickij regionális kormányzati vezető, mondván hogy csütörtökön helyi idő szerint éjfél körül lakott területeket és egy gázvezetéket is eltaláltak. Körülbelül 10 perccel később a regionális főváros, Szumi külvárosát és Bityicia községet is bombázták már, tette hozzá.

Az orosz hadsereg nem kommentálta a bejelentett légitámadásokat.

Valamivel később kiderült, hogy a régió északkeleti részén fekvő Ohtirka elleni éjszakai támadásban legalább három polgári lakos, közöttük egy tizenhárom éves fiú meghalt.

Zsivickij azt is elmondta, hogy helyi idő szerint 09:00 órától várhatóan három humanitárius folyosó nyílik a civilek evakuálására.

Szerdán mintegy 5000 embert evakuáltak Szumiból, a régió fővárosából, amelyet napok óta erős orosz légitámadások sújtottak.

(BBC)

Catherine Russell, az UNICEF igazgatója szerint „kevesebb, mint két hét alatt” legalább 37 gyerek meghalt és 50 megsérült a ukrajnában zajló háborúban. Russell, hozzátette, hogy több mint 1 millió gyerek kényszerült menekülni.

„A civilek és a polgári infrastruktúra – beleértve a kórházakat, víz- és szennyvízelvezető rendszereket és iskolákat – elleni támadások lelkiismeretlenek, és azokat azonnal le kell állítani”

– mondta Russell legfrissebb közleményében, hozzátéve, hogy az ukrajnai gyerekeknek nagy szükségük van a békére.

Az Egyesült Államok hivatalos becslése szerint a háború első két hetében elesett oroszok száma körülbelül 5-6000 – ezt közölték a hatóságok a CBS News  szerkesztőségével. A megsebesült orosz katonák számát nagyjából 15-18 ezerre becsülik, abból a feltételezésből indulva ki, hogy a sérültek aránya jellemzően háromszorosa a halottakénak.

Egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselő ezt az előrejelzést nagyon jelentős áldozatoknak nevezte, és a halálozási arányt néhány második világháborús csatához hasonlította.

Ukrajna állítása szerint 12 000 orosz katona halt meg a harcokban. A múlt héten Oroszország azt közölte, hogy katonái közül kevesebb mint 500 halt meg Ukrajnában.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán este oroszul szólalt meg a mariupoli gyermekkórház és szülészeti kórház elleni támadás ügyében. A oroszoknak címzett felhívásában az ukrán elnök egyebek mellett úgy fogalmazott:

Miféle ország az Oroszországi Föderáció, amely fél a kórházaktól, szülészetektől és lerombolja azokat?

Zelenszkij beszédében Vlagyimir Putyin orosz elnök korábbi kijelentéseire utalva azt a kérdést is feltette: a cselekmény vajon egy kórház „nácimentesítését” szolgálta-e? Az elnök azután ukrán nyelven folytatta a Telegramon közzétett beszédét.

Európaiak, ukránok, mariupoli lakosok, egységesen kell elítélnünk Oroszországot ezért a bűnért, amely tükrözi mindazt a rosszat, amit a betolakodók ránk hoztak, az összes lerombolt városra,

majd felsorolta az orosz erők által támadott ukrajnai városok nevét. Az ukrán elnök szerint a háborúban kórházak és iskolák, templomok és mindennapi épületek pusztulnak el, embereket és gyerekeket ölnek meg.

Egy gyermekkórház elleni légitámadás a végső bizonyíték arra, hogy az ukránok elleni népirtás folyik

– fogalmazott beszédében Zelenszkij elnök.

Az ENSZ Népesedési Alapja ugyancsak elítélte a kórházat ért légitámadást.

Szerdán délután érkezett a jelentés, hogy orosz légicsapások semmisítettek meg egy gyermekkórházat az ostrom alatt álló Mariupol városában.

(The Guradian)