Vlagyimir Putyin orosz elnök a Krím 2014-es bekebelezése után sem vált Európában páriává, tökéletesen tudott működni, szövetségeseket tudott találni a kontinensen. Főleg az Európai Uniót előszeretettel bomlasztó euroszkeptikus politikusokkal ápolt jó viszonyt, így a francia Marine Le Pennel, az olasz Matteo Salvinivel, a holland Geert Wildersszel és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A CNN cikke azért sorolta fel ezeket a neveket, mert most mindegyiküknek fő a feje, Putyin agresszív háborúja miatt mit mondjanak, tegyenek.
A szöveg aztán az olasz Liga vezérével, Salvinivel foglalkozik, aki nemrég a lengyel határra látogatott, kifejezve támogatását Ukrajna mellett. Aztán a határhoz közeli város Przemysl polgármestere egy ahhoz hasonló pólóval trollkodta meg Salvini sajtótájékoztatóját, amit Salvini 2014-ben büszkén viselt, amikor még abszolút közel állt Putyinhoz.
Pénz, pénz, pénz
Le Pen Nemzeti Frontja még pénzbeli támogatást is kapott korábbi kampányaihoz orosz forrásból, szóval most nehéz volt tisztára mosnia magát. Le Pen kénytelen volt elismerni, hogy a putyini rezsim autoriter, valamint Ukrajna lerohanása a nemzetközi jog megsértése és „abszolút védhetetlen”.
A CNN elemzője szerint nem újdonság, hogy Putyin agresszív, szóval mégis mit nyertek az említett politikusok a jó viszonnyal? Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője az amerikai médiumnak azt mondta, az uniós forrásokat egyre nehezebben kapja meg az ország a jogállamisági, szólásszabadsági problémák miatt. Eközben Putyin Oroszországa úgy hoz befektetéseket, hogy nem foglalkozik a politikai rendszer fonákságaival.
Erős kéz csap oda
A másik ok, amiért rajongja több európai politikus Putyint, hogy egy olyan vezető mintaképét látják benne, aki a túl liberálisnak tartott brüsszeli értékrenddel szembe helyezkedik. Andrius Kubilius volt litván miniszterelnök azt mondta a CNN-nek, Putyin mindig olyan politikusokat keresett az EU-ban, akik támogatják az egyre radikálisabb belpolitikai elképzeléseit, társadalmi ötleteit (az LMBTQ-mozgalom és a szabad sajtó üldözése, a bíróságok hatalomnak alárendelése).
Gunnar Beck, a populista Alternatíva Németországért (AfD) párt EP-képviselője szerint „az Európai Parlament több liberális csoportja gyűlöli azt a fajta hagyományos konzervativizmust, amit Oroszországban látnak”. Beck szerint a divatos társadalmi trendeket sokan ellenzik, pláne, hogy ezeket közpénzből népszerűsítik. Bezzeg Oroszország egy olyan európai nemzet, ahol ezekben az ügyekben „nem mentek túl messzire”. Ugyanakkor az AfD politikusa is a nemzetközi jog megsértésének tartja az inváziót, miközben Putyint nemzete örökségének és értékének védelmezőjeként nézi.
Roberta Metsola EP-elnök szerint Putyin direkt bizonytalanságot gerjeszt Európában, dezinformációt terjeszt, igyekszik a társadalmi törésvonalakat kihasználni. Metsola szerint a háború mindent megváltoztatott, ráadásul Putyin alábecsülte Európa és Ukrajna ellenállását is. Eközben egyes vélemények szerint fényévekkel felgyorsította az orosz agresszió Európa biztonsági önállóságának növelését.
Sok ország belpolitikájára is hatással van a háború. Marine Le Pennek az elnöki kampányában kell magyarázkodnia a Putyinhoz fűződő szálak miatt, Orbánnak pedig el kell magyarázni a konzervatív választói felé, hogy évekig Putyin volt a nagyszerű fickó, most pedig hirtelen ő lett az ellenség.
