Joe Biden elnök az amerikai demokráciára nézve továbbra is veszélyesnek nevezte elődjét, Donald Trumpot a capitoliumi zavargások első évfordulója alkalmából a kongresszusban elmondott csütörtöki beszédében.
Tavaly január 6-án a szövetségi törvényhozás szenátusa éppen a demokrata párti Biden győzelmét készült hitelesíteni, amikor tüntetők megostromolták a Capitoliumot, és összecsaptak az épületegyüttest védő rendőrökkel. Az összecsapásokban öten életüket vesztették, köztük a biztonsági szolgálat egyik tagja, és a rendőrök közül később négyen öngyilkosságot követtek el. Mintegy 140 rendőr megsebesült. A rendbontással összefüggésben legalább 725 ember ellen indítottak eljárást azóta.
Az ostrom előtt nem sokkal Trump beszédet mondott, és több politikus e beszéd hangnemének tulajdonította a Capitolium megtámadását. A zavargásokban résztvevők nagyrésze – miként Donald Trump is – nem ismerte el a republikánus elnök választási vereségét, és csalást emlegetve azt követelte, hogy ne hitelesítsék a választási eredményt.
Biden csütörtöki beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a választási csalás hamis vádja sokat árthat az amerikai jogállamiságnak, és alááshatja a jövőbeni választások hitelét.
Történelmünk során először egy elnök nem csak elvesztett egy választást, hanem megpróbálta megakadályozni a békés hatalomátadást
– jelentette ki. Ismét elítélte, hogy a volt elnök „órákig tétlenül nézte a tévén a zavargásokat”, hozzáfűzve, hogy a zavargók „nem turisták voltak, hanem felfegyverzett lázadók”.
Teljesen egyértelműen el kell határolnunk az igazságot a hazugságtól. Az igazság a következő: az előző amerikai elnök hazugságokat terjesztett a 2020-as elnökválasztásról. Tette ezt azért, mert többre tartja a hatalmat az elvszerűségnél
– szögezte le Biden.
Trump tőrt szegez a demokrácia torkának
– fogalmazott Biden.
Az elnök után beszédet mondott Kamala Harris alelnök is. Ő a tavaly január 6-i történéseket Pearl Harborhoz és a 2001. szeptember 11-hez hasonlította. 1941 decemberében Japán Pearl Harbornál támadta meg az Egyesült Államokat, 2001. szeptember 11-én pedig terroristák intéztek támadást az Egyesült Államok ellen három helyen.
Kamala Harris úgy vélekedett, hogy tavaly január 6-án „szélsőségesek támadták meg az ország eszményeit”. Egyben – tévesen – “a világ legrégebbi demokráciájának” nevezte az Egyesült Államokat.
A Reuters brit hírügynökség és az Ipsos közvélemény-kutató intézet egyik felmérése szerint a republikánus szavazók 55 százaléka ma is hitelt ad Trump azon állításának, hogy a választásokat elcsalták. Több tucatnyi bíróság, tagállami választási hivatalok és
Trump saját volt kormányzatának egyes tagjai is elutasítják ezt. Chuck Schumer, a szenátus demokrata párti többségének vezetője ezzel kapcsolatban azt mondta szerdán a CBS tévének: a demokrácia továbbra is sebezhető marad mindaddig, amíg a republikánus vezetők Trump mellé állnak hamis állításaiban.
Nem kell, hogy azonos ideológiát kövessünk, hogy egyetértsünk, ettől még tisztelhetjük egymást, de nem lehetünk egy nagy hazugság rabjai
– fogalmazott a politikus.
Biden beszéde után számos megemlékezést tartanak még a törvényhozásban, de ezeken a republikánus párti kongresszusi tagok nagy része nincs jelen – jegyezte meg a Reuters. Republikánus politikusok azzal vádolták meg a demokratákat, hogy az évfordulót saját politikai céljaikra használják fel. Mitch McConnell, a szenátusi republikánusok vezetője azt írta közleményében:
Különösen meglepő, hogy a demokrata szenátorok a zavargásokról szóló megemlékezéskor olyan erőszakos tömegről beszélnek, amely le akarta rombolni országunk szokásait, törvényeit, intézményeit, és ezt annak igazolására teszik, hogy ők maguk rombolják le országunk szokásait, törvényeit, intézményeit.
Trump a beszéd után közleményt adott ki, amelyben azzal vádolta Bident, hogy az ő nevét felhasználva tovább akarja mélyíteni az árkot az amerikaiak között.
Ez a politikai színház nem szólt másról, mint hogy elterelje a figyelmet (Biden) saját totális kudarcairól
– írta a volt elnök.
Trump továbbra is nagyon népszerű a republikánus szavazók körében. Jelentős befolyása van arra, hogy a pártból kik induljanak az idén november 8-án esedékes félidős választásokon, amelyeken a kongresszusi többség a tét.
(MTI)
