A magyar tőke meghódítja Szlovéniát – írja a Delo című ljubljanai lap, miután magyar cégek sorozatban jelentik be a befektetéseiket, cégfelvásárlásaikat délnyugati szomszédunkban. A Mol az osztrák OMV-től vette át 300 millió euróért – egyebek mellett – annak 120 egységből álló szlovéniai benzinkúthálózatát. Így a magyar cég a második legnagyobb szereplővé válik 173 töltőállomásával.
Az OTP döntően egy amerikai befektetési alaptól, az Apollótól szerezte meg a második legnagyobb szlovén bankot, a Nova KBM-et (NKBM). A Zurnal24 a Reuters értesülését idézve megjegyzi, hogy az ügylet értéke egymilliárd euró is lehet, bár erről hivatalos adatok nem láttak napvilágot. E mellett az OTP Ingatlanbefektetési Alap tulajdonában lévő Mendota Invest Ljubljana vasúti főpályaudvarának és busztermináljának állami felújításával és átépítésével párhuzamosan a környéken 300 millió eurós nagyságrendben város- és ingatlanfejlesztést tervez megvalósítani.
Miután az OTP 2019-ben már a negyedik legnagyobb szereplőt, az SKB-t is felvásárolta egy francia tulajdonostól, piacvezetővé válhat az NKBM-mel együtt a szlovén kereskedelmi bankok között. Ennek feltétele, hogy megkapja a felügyeleti szervek áldását a tranzakcióra.
A Mol vezetői is mesélhetnének tapasztalataikról: a horvát olajtársaság, az INA tulajdonlása körüli viták ismertetésétől most eltekintünk, elég csak arra gondolni, hogy a horvát állam régóta pályázik az INA-t irányító Mol-pakettre. Hernádi Zsolttal, a Mol csúcsvezetőjével szemben pedig vizsgálat indult, 2019 végén első fokon kétéves börtönbüntetésről szóló elmarasztaló ítélet is született a vesztegetési ügyben, ami ellen Hernádi fellebbezett. Ehhez képest a Mol szlovéniai terjeszkedésének örül a horvát sajtó és a kormány is. Ez ugyanis a Mol ellenőrzése alatt álló horvát INA piacait is növelheti, hiszen a rijekai (fiumei) INA-olajfinomítóból látják majd el a megvásárolt szlovéniai töltőállomásokat.
Szlovéniában tehát a két meghatározó „magyar multi” egyszerre terjeszkedik. Mindkét cég igazgatóságában helyet foglal Csányi Sándor, az OTP első embere, akit Szlovéniában a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnökeként, illetve az UEFA szlovén elnökének, az európai foci irányítójának, Aleksander Ceferinnek a barátjaként is bemutat a sajtó, de megemlítik Orbán Viktorhoz fűződő kapcsolatait is.
Ugyanakkor a Dnevnik című ljubljanai lap különbséget tesz Orbán geostratégiai nyomulása és Csányi szlovéniai akvizíciói között. A kétféle terjeszkedés közötti időbeli egybeesés azonban kétségtelen, hiszen Szlovéniában az „orbanizáció” (a tekintélyelvű politizálás egyfajta szinonimája) az elmúlt években a Fidesz helyi szövetségesének, az SDS-nek a politizálása és térnyerése miatt fogalommá vált. A migránsellenes, sorosozó, jobboldali SDS 2018-ban lett relatív győztese a választásoknak, de csak 2020 márciusában került kormányra.
Mindezzel párhuzamosan sajátos, láthatóan Budapestről vezérelt nyomulás zajlik a szlovéniai, magyar kisebbség központjában, Lendva városában is. A helyi focicsapat, a Nafta fociakadémiáját a magyar állam is támogatja. A kiscsapat bejutott a szlovén kupa döntőjébe tavaly, ahol azonban éppen a másik muravidéki együttestől, a muraszombatiaktól kikapott.
A magyar állam nemcsak a foci miatt jelent meg Lendván: a városban egy magyar állami cég vásárolt wellness-központot tavaly több milliárd forintért. Ezt a magyar befektetést korábban hevesen ellenezte Zdravko Pocivalsek szlovén gazdasági miniszter, aki pár éve még egy balközép kormánykoalíció fontos embere volt. Tavaly viszont már egyáltalán nem ellenezte a magyar állami terjeszkedést Lendván, pálfordulásának oka, hogy pártja, az SMC az erősen jobboldali, európai szinten a Fidesz szövetségesének számító SDS ellenfeléből annak politikai szövetségese lett. Emiatt a pártot az alapítója, Miro Cerar korábbi miniszterelnök ott is hagyta, és Pocivalsek lett az elnök.
Az SMC azzal, hogy belépett az SDS által tervezett jobbos koalícióba, 2020 márciusában a miniszterelnöki székbe segítette az SDS vezérét, Orbán barátját, Janez Jansát. Pocivalsek így megtarthatta a gazdasági tárcát az SDS vezette kormányban is. Az sem zavarta, hogy pártja támogatottsága közben a nullát közelíti, hiszen elárulták választóikat, akik az SMC-re még balliberális pártként szavaztak. Ez az SDS-nek kapóra jön: a még mindig relatíve sok parlamenti mandátummal bíró SMC-t a következő általános választásig, 2022-ig magához láncolhatja, hiszen az SMC-nek a legkevésbé érdeke, hogy előrehozott választást írjanak ki.
A Financial Times szerint elsőnek a szlovén állami számvevőszék vezetőjét vették össztűz alá Jansáék. Amikor a számvevőszék a járványkezelés idején az eszközbeszerzéseket kezdte vizsgálni, éppen akkor indultak személyeskedő támadások Tomaz Vesel, az ellenőrző hatóság első embere ellen. A rendőrség is vizsgálatba kezdett, ami a számvevőszéki vezető szerint példátlan eset, s a politikai nyomásgyakorlás része volt.
A lap – amely számos párhuzamot von Orbán és Jansa között – ezek után felveti, hogy mindez a jogállamiság és a demokratikus normák betartását illetően is aggodalmat kelt, miközben Szlovénia épp júliusban veszi át az EU soros elnökségét.
Jansa és Orbán , illetve a szlovén SDS és a magyar Fidesz között számtalan kapcsolat szövődik. Orbán Viktor már a 2018-as szlovén választási kampány idején támogatta Jansát és az SDS-t, s ekkoriban már a Habony-média, illetve a Fideszhez közeli magyar üzletemberek is elkezdték felpumpálni pénzzel az SDS szlovéniai pártsajtóját. Ennek részleteit több cikkben is ismertettük az elmúlt években:
Ám – mint már említettük – 2018-ban csak relatív többséget értek el Jansáék, hatalomra csak tavaly márciusban kerültek. A Fidesz-SDS-kapcsolat ekkor vált fontossá, ezt érzékelte Pocivalsek is. A gazdasági miniszter kulcsszereplője lett egy szlovén-magyar vonatkozású ügynek. Magyarország 220 lélegeztetőgépet vásárolt a szlovén Geneplanet d.o.o. cégtől. Ez a vállalat azonban Szlovéniában eladott lélegeztetőgépei miatt komoly botrányba keveredett: a G7 szerint a Geneplanet az SDS-es kapcsolatai miatt kapott megrendelést Ljubljanában. Pocivalsek felhívta a lélegeztetőgépek szlovéniai beszerzését végző állami ügynökség vezetőjét, és arra próbálta rábírni: adjanak egy másik, maszkok beszerzésére vonatkozó szerződést is a Geneplanetnek.
Pocivalsek körül egyre fogy is a levegő. Pártjából egyre-másra lépnek ki a képviselők, ily módon fogy a Jansa-kormány parlamenti többsége is. Igor Zorcic házelnök két társát is „magával vitte” az SMC-ből, és most függetlenként politizál. Márpedig az SMC „elfogyása” veszélybe sodorja az egész szlovéniai jobboldali kormányzást, amit a magyar jobboldali befektetőknek, a Habony-média reprezentánsainak támogatásaiból is épített fel Jansa. Az elmúlt héten például az egyik SDS-es pártharsona, a Demokracija.si írása arról szólt, hogy miként befolyásolja Soros György az amerikai diplomáciát.
A Levica nevű szélsőbaloldali párt nemrég büntetőfeljelentést tett többek között a Demokracija és az SDS párttévéje, a Nova24TV, továbbá maga az SDS ellen is, amiért szerintük hazugságokat terjesztettek a pártról. A rendőrség vezetője, Anton Olaj visszautasította az ügyészséghez érkezett feljelentésben foglaltakat, sőt mivel a Levica őt is megtámadta, a rendőrfőnök feljelentést tett hamis vád miatt a baloldali párt ellen. Ez nem meglepő annak fényében, hisz a rendőrséget az SDS belügyminisztere, Ales Hojs, Jansa leghűségesebb pártkatonája irányítja.
Márpedig a Levicát éppen az SDS pártmédiájában megjelent hírekre (a Levica szerint: álhírekre) alapozva támadja az SDS és a vele szövetséges kisebb kereszténydemokrata párt, az NSi újabban. Még a parlamenthez is fordultak, hogy hívjanak össze rendkívüli ülést arról, a Levica alapszabálya alkotmányos-e egyáltalán. A baloldali lap, a Delo kommentátora szerint ezzel olyan hangulatot teremtenek Jansáék, mintha a harmincas évek Németországában lennének.
Az SDS és az NSi javaslata után derült ki, hogy mi a jelentősége Zorcic parlamenti elnök kilépésének az SMC-ből. Az immár független házelnök ugyanis egy demokráciában abszurdnak tartaná, hogy egy ilyen ügyben üljön össze a törvényhozás – ezért elutasította az indítványt.
A Levica mellett újságírók is lejáratókampányok kereszttüzébe kerültek, a szlovén állami hírügynökség, az STA költségvetési támogatását pedig a kormány tavaly felfüggesztette. Így a csőd szélére sodorja a hírügynökséget Jansa, akinek láthatóan nem tetszenek az STA hírei.
A médiát érő szlovén állami és pártakciók miatt Brüsszel is bírálta a Jansa-kormányt. Blaz Zgaga tényfeltáró újságíró lejáratására a jobboldali pártmédia tett kísérletet, miután bírálta a szlovéniai járványkezelési intézkedéseket. Az Euronews felidézi, hogy miután több, nemzetközi civil szervezet kiállt mellette, az Európai Bizottság felszólította a szlovén kormányt, hogy biztosítson Zgagának megfelelő védelmet, az újságíró szerint szinte az „összes támadás szinte azonnal abbamaradt”, ami mutatja az ellene indított akció szervezettségét.
A Financial Times megszólaltatta Marko Milosavljevicet, a Ljubljanai Egyetem professzorát, aki szerint
A Financial Times cikke nem részletezi, hogy kik lehetnek Jansa szövetségesei, de érdekes, hogy Szlovéniában nemcsak Jansáék pártmédiájába fektetnek be magyarok. A TV2 ugyanis tavaly ötmillió euróért megvásárolta az egyik kisebb szlovén kereskedelmi csatornát, a Planet TV-t. A TV2 Vida József érdekeltségi körébe tartozik, aki az OTP legnagyobb magyarországi konkurensévé előlépő, három pénzintézet fúziójával frissen létrejött Magyar Bankholding vezérigazgatója. Vida emellett szorosan kötődik Mészáros Lőrinchez – ezt a TV2 megvásárlásakor elemeztük.
A két hazai bankóriás és vezetőik befektetéseinek is hála 2018-hoz képest a gazdasági kamara szerint meghússzorozódtak a magyar befektetések Szlovéniában.
Kérdés azonban, hogy a magyaroknak kedvező politikai környezet mennyire marad stabil Szlovéniában. Említettük már Jansáék szövetségesének, az SMC-nek a fokozatos felmorzsolódását, de az SDS és maga Jansa sem lehet elégedett. Májusban ugyanis mélypontjára süllyedt a közvélemény bizalma a jobboldali szlovén kormány iránt: a lakosság 70 százaléka nem bízik a Jansa és Pocivalsek nevével fémjelzett kabinetben. Ráadásul a hónap végén az ország történetének egyik legnagyobb tömegtüntetését tartották, több tízezer ember követelte Jansáék távozását a hatalomból.
Ám a nacionalista, bevándorlóellenes SDS még mindig a legnagyobb párt a délszláv államban. A kormánykoalícióban az SDS-en és a fogyatkozó SMC-n kívül a kereszténydemokrata NSi is részt vesz, a támogatottsága pedig továbbra is elég lenne a parlamentbe jutásukhoz, így ez a néhány százalék arra is jó lehet, hogy egy előrehozott választáson a széttagolt – balos, balközép és liberális pártokból álló – ellenzék ne jusson hatalomra.
Jansa kabinetje már többször elkerülte a bukást. Legutóbb egy alkotmánybírósági eljárást kezdeményezett volna az ellenzék a miniszterelnök ellen, ami tulajdonképpen Jansa alkotmányos vád alá helyezését eredményezte volna, de csak 42 szavazatot tudott gyűjteni a 90 tagú törvényhozásban. Jansa mellett 44-en szavaztak.
Ám a patthelyzetet jelzi: akkor, amikor a kormánypártok próbálták leváltani az ellenzékhez csapódó, korábban a kormányoldalt erősítő házelnököt, a titkos szavazáson egy voks hiányzott az abszolút többségükhöz, 45-en voksoltak a parlament elnökének leváltására. Vagyis jelenleg
Sokkal kiegyensúlyozottabb viszont Janez Jansa viszonya Orbán Viktorral. A szlovén sajtó szerint a két politikus tárgyalt arról, hogy miként lehetne Magyarországot mégiscsak bevonni abba a vasútépítési projektbe, amely egy második vágány létesítését célozza a fontos szlovén kikötő Koper felé. Az, hogy a magyarok – a korábbi sikertelen próbálkozások ellenére – mégis beszállnának a vasútépítésbe, jókora vitát kavart tavaly ősszel Szlovéniában, bár sajtóhírek szerint még semmi sincs eldöntve a magyar részvétellel kapcsolatban.
A mostani szlovén ellenzéket mindenesetre azon pártok alkotják, amelyek 2018 és 2020 között kormányozva kihagyták a magyarokat a nagyságrendileg egymilliárd eurós vasútépítési projektből. A magyar részvételt legvehemensebben Alenka Bratusek exkormányfő ellenezte, egy kispárt elnökeként. Bratusek egy tavalyi sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a projekt szerződéseit már lezárták, és nincs szükség Orbánék 200 millió eurójára ehhez. Szerinte „Orbánék pénzének” érkezése 300 millióval drágítaná a projektet, és ezzel a szlovén történelem legdrágább hitelét venné igénybe a Jansa-kabinet. Az exkormányfő szavai szerint azon sem csodálkozna, ha a vasútépítési projektbe Orbán Viktor „magánpénzei” is becsatornázódnának. Az LMS nevű liberális ellenzéki párt pedig arról nyilatkozott, hogy Magyarország Szlovéniát és a Balkánt próbálja gyarmatosítani.
Márpedig a politikai szövetségben működő két ellenzéki párt, az LMS és az SD a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint együtt több szavazatra számíthat, mint a jelenleg kormányzó jobboldali SDS. Ezt a folyamatot alighanem aggodalommal figyelik a magyar médiavállalkozók, akik az SDS pártmédiáját tőkével pumpálták fel az utóbbi időben.
