Michael Clevenger - Pool / Getty Images
Nagyvilág koronavírus

Vakcinapánik tört rá a gazdag országokra, miközben a fél világon egyáltalán nincs oltóanyag

130 országba még egyetlen adag vakcina sem érkezett, hiába próbálja a WHO biztosítani a koronavírus elleni védőoltásokhoz való méltányos hozzáférést. És amíg a legszegényebb államokban terjedhet a vírus, addig a leggazdagabbak sem nyugodhatnak meg.

130 országba még egy dózis vakcina sem érkezett.

Egyetlen lesújtó adat arról, mennyire kiszolgáltatott helyzetben vannak a szegény és fejlődő országok a koronavírus-járvány közepén.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavaly hívta életre a védőoltásokhoz való méltányos hozzáférés biztosítását célzó kezdeményezését, a COVAX-ot, amelytől azonban nem lehet egyhamar csodát várni. A gazdag országok ugyanis halmozzák a rendelkezésre álló oltóanyagokat, miközben az afrikai, egyes ázsiai és dél-amerikai államok, valamint a Nyugat-Balkán abban reménykedik, hogy mielőbb megkapják az első, csekély mennyiségű szállítmányt bármelyik vakcinából.

Indiának 97 millió, Naurunak 7200 vakcina

A tavaly áprilisban létrehozott COVAX célja, hogy 2021 végére 2 milliárd adag vakcinát osszanak el méltányosan a világ országai között. Eddig 190 ország csatlakozott a kezdeményezéshez. Hatmilliárd dollárt dobott össze donorként főként az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az Európai Unió, és a visszajelzések szerint 145 állam igényli az ebből a forrásból származó vakcinákat.

A WHO a járványügyi felkészüléssel kapcsolatos újításokkal foglalkozó koalícióval (CEPI) és a Globális Vakcinaszövetséggel szövetkezett a program kialakításakor. Utóbbinak rengeteg tapasztalata van tömegek oltásában, a közreműködésükkel oltották be a gyermekek felét a világon gyermekbénulás, járványos agyhártyagyulladás és tífusz ellen. A koronavírus esetében viszont egyszerre van szükség nagyon nagy mennyiségű vakcinára.

A friss tervek szerint 2021 első felében 330 millió Pfizer- illetve AstraZeneca-vakcinát bocsátanak a rászoruló államok rendelkezésére, jelentős részüknek ingyen, cserében vállalniuk kell, hogy megfelelő körülmények között fogadják a vakcinákat. A 145 részt vevő ország első körben a lakossága megközelítőleg 3,3 százalékának elég oltóanyagot kap, amivel az egészségügyi dolgozókat fogják oltani. Így India 97,1 millió, Pakisztán 17,1 millió, Albánia 141 ezer, a mindössze 10 ezer lakosú Nauru pedig 7200 vakcinára számíthat. Érdekesség, hogy az oltási programjával alig-alig haladó Kanada gazdag országként igényt tart a COVAX által nyújtott vakcinákra, míg Thaiföld nem csatlakozott a kezdeményezéshez, mondván, kétoldalú megállapodásokkal tudják csak elérni a nyájimmunitást.

Ha tartani tudják is a vállalást, és a kétmilliárd vakcinát ténylegesen leszállítják az idén, az alacsony jövedelmű országokban akkor is csak a lakosság alig több mint negyede kaphat oltást ebben az évben, ami a járvány megfékezéséhez nem elegendő.

Felhalmozott vakcinák

Amíg a szegény országok vezetői azon matekoznak, hány hónap, de inkább év múlva lesz elegendő vakcinájuk, a gazdagabb nemzetek annyira sok oltóanyagot lekötöttek előre, hogy azzal többször is be tudnák oltani a teljes lakosságukat. Nem kell messzire menni, Magyarország is jóval több vakcinára jelezte igényét, mint amennyien itt élünk, igaz, egyelőre nem tudni, hogy mennyi idő múltán lesz szükség az újraoltásra, vagyis meddig biztosítanak védettséget a vakcinák.

Mónus Márton / MTI A Sinopharm kínai gyógyszergyártó cég koronavírus elleni vakcináit veszik át a Hungaropharma gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat budapesti logisztikai központjában 2021. február 16-án.

Az előzetes megállapodások emellett azzal is indokolhatók, hogy fél évvel ezelőtt még nem lehetett tudni, melyik vakcina mikor lesz bevethető, és mennyire lesz hatásos, ezért a gazdag országok az összes jelöltre egyszerre tettek nagy téttel. Így jutottunk el odáig, hogy novemberre 3,8 milliárd dózis oltóanyagot vettek meg a tehetősebb kormányok további 5 milliárd vakcina opcionális megvásárlásával. Ez több, mint a világ teljes lakossága.

Mindez nem jelenti azt, hogy a hűtők megteltek extra adag vakcinákkal, de a gazdagok prioritásnak számítanak a gyógyszergyártóknál 2021-ben. Tehát aki most gondolkozik újabb vakcinabeszerzésen, annak minden bizonnyal egy évet kell várnia, mire sorra kerül.

Ennek a következményeit láthatjuk: a magas jövedelmű országok a világ lakosságának mindössze 16 százalékát adják, de a megvásárolt oltóanyagok 60 százaléka náluk landol. Európában így akár már 2021 második felére el lehet majd érni a nyájimmunitást, míg máshol addigra el sem kezdődik a tömeges oltási kampány. Jelen állás szerint a fejlődő országok zöme 2023 előtt nem fog hozzáférni jelentős mennyiségű vakcinához.

Másképp közelítve: a gazdag országokban minden valószínűség szerint előbb be fogják oltani a fiatal, egészséges felnőtteket, mint a szegény országok időseit és egészségügyi dolgozóit.

Akkor vagyunk biztonságban, ha mindenhol biztonságban vagyunk

Márpedig ha a világ bizonyos pontjain a koronavírus akadály nélkül tud tovább terjedni, azzal fennáll a veszélye, hogy újabb és újabb variánsok alakulhatnak ki, amik akár súlyosabb szövődményekkel járhatnak, és előfordulhat, hogy egyes vakcinák hatástalanok lesznek azokkal szemben.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy mivel a járvány lefolyása éppen a vírusmutációk miatt most még kiszámíthatatlan, a gazdag országok vezetői nem kezdenek el adakozni a felhalmozott vakcinákból addig, míg be nem oltják a lakosság 60-70 százalékát.

Norvégia viszont példát mutat a világnak önzetlenségből. A skandináv országnak év végére várhatóan háromszor annyi vakcinája lesz, mint amennyi kell neki. Dag-Inge Ulstein nemzetközi fejlesztési miniszter ennek tudatában a napokban bejelentette,

ez megengedi számunkra, hogy a fennmaradó oltóanyagokat szétosszuk más országoknak. A folyamat fokozatosan, a norvég lakosság oltásával párhuzamosan zajlik majd.

E mögött pedig az a megfontolás is ott van, hogy csak akkor tudunk biztonságban lenni, ha mindenhol biztonságban vagyunk.

Kapcsolódó
Szerbia kipróbálta nekünk a kínai vakcinát. Mit tanulhatunk tőlük?
Szerbia maga mögött hagyta Európát az oltási programjával, a magyar kormány pedig követné ezen az úton. Mit csinálnak (másképp) a szerbek?

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.