A keddi amerikai elnökválasztáson Donald Trump demokrata kihívójaként induló Joe Biden alelnökjelöltje Kamala Harris. Harris mindössze a negyedik nő, akit valamelyik nagy párt elnökjelöltnek (Hillary Clinton, 2016) vagy alelnökjelöltnek (Geraldine Ferraro, 1984; Sarah Palin, 2008) választott, és az első színes bőrű közülük. Harris két bevándorló gyerekeként született: anyja indiai rákkutató volt, apja jamaikai közgazdászprofesszor.
Bár az Egyesült Államokban nő még az alelnöki posztig sem jutott, sokan máris arról beszélnek, hogy Harris lehet az Egyesült Államok első női elnöke. Való igaz, hogy noha addig sok víz lefolyik még a Mississippin, a novemberben 78. születésnapját ünneplő Biden – a közvélemény-kutatásokban valószínűsített – győzelme esetén feltehetően csak egy ciklust vállalna.
Megnéztük, a múltból kiindulva mekkora esélye van Harrisnek a helyébe lépni, vagyis azt, hogy az eddigi 48 alelnökből kiknek sikerült elnökké válni.
Kezdjük a számokkal. Az alelnök közül eddig
- 14 jutott el az elnökségig.
- Tízen elindultak jelöltként, de kikaptak.
- 22-en pedig nem indultak, közülük öten már csak azért sem, mert a szolgálati idejük alatt meghaltak.
- Barack Obama helyettese, Joe Biden most indul az elnöki címért, a republikánus Mike Pence-ről pedig, aki Trump alelnöke, egyelőre nem tudhatjuk, hogy vannak-e elnökjelölti tervei 2024-re.
A második világháborút követően 13 alelnök volt Amerikában, és mindössze hárman voltak közülük (Spiro Agnew, Nelson Rockefeller és Dick Cheney), akik meg sem próbálták megszerezni pártjuk támogatását, hogy őket indítsák el elnökjelöltnek. Kettőjüknek (Alben Barkley, Dan Quayle) ez nem sikerült, mert alulmaradtak az előválasztáson, nyolcan viszont megszerezték a jelöltséget. Választást nyerni azonban mindössze háromnak sikerült: Richard Nixonnak, Lyndon B. Johnsonnak és az idősebbik, vagyis George H. W. Bushnak.
Gerald Ford 1974-ben lett elnök Nixon lemondása után, de a következő, 1976-os választást nem tudta megnyerni, nem úgy, mint Johnson, aki 1963-ban szintén választás nélkül lett államfő, miután John F. Kennedyt meggyilkolták, majd a rákövetkező évben a választók megerősítették a pozíciójában.
Trump után Biden lehet a legidősebben hivatalba lépő amerikai elnök (sőt az esetleges beiktatásától ő lesz a Fehér Ház legidősebb lakója), így az 56 éves Kamala Harrisre részben a kora miatt esett a választás. Obama alelnöke eleve az átmenet jelöltjének nevezte magát, és ha már a Demokrata Pártnak nem sikerült egy fiatalabb jelöltet kiállítania Trump ellen – Biden legtovább állva maradt versenytársa az egy évvel nála is idősebb, 78 éves Bernie Sanders volt –, legalább készítsék elő a következő generációnak a terepet. A kaliforniai szenátor pedig ebbe a csoportba tartozik. Persze a Biden–Harris páros megválasztása sem jelentené azt, hogy automatikusan az utóbbi lesz a 2024-es demokrata elnökjelölt, ám az esélyeit feltétlenül növelné ez – és minimálisra szorítaná egy vereség.
Megnehezítheti a dolgát azonban, hogy ha a demokraták balra tolódnak, márpedig ezt jelzi, hogy a szociáldemokrata Sanders kétszer is közel került az elnökjelöltséghez, és a mostani előválasztáson Elizabeth Warren is a Wall Street hatalmát kritizálta a kampányában. Harris ugyanis nem tartozik a párt balszárnyához, a demokrata elittel együttműködő, a karrierjét ügyészként kezdő, pragmatikus jelöltnek számít, akivel Biden nem kockáztatta a mérsékelt szavazók elvesztését, és aki fellelkesítheti a fekete és a női választókat.
Az előválasztástól még januárban, az első, iowai előválasztás előtt visszalépő Harris szeme előtt egyébként Biden példája is lebeghet: 2008-ban ugyanis a mostani elnökjelölt nem számított a legerősebb társnak Obama mellé, az 1988-as és a 2008-as elnökjelölti kampánya sem nevezhető igazán acélosnak, az előbbi alkalommal még az előválasztások megkezdése előtt kiszállt, de nem jutott messzire húsz évvel később sem. Mégis, miután Obama őt választotta társául, alelnökként komoly támogatottságot szerzett. A közvélemény-kutatási adatok alapján pedig szerdára virradó éjjel ő lehet a tizenötödik elnökké választott alelnök az Egyesült Államok történetében. Kamala Harris pedig minden bizonnyal szívesen lenne négy év múlva a tizenhatodik.
Kiemelt kép: Scott Olson /Getty Images /AFP
