A 48 éves Christian Drosten a járvány kezdete óta állandóan jelen van a német médiában: a berlini Charité kórház főorvosa már 2000 óta kutat a témában, és másodmagával azonosította a SARS-koronavírust 2003-ban, majd a vírust kiszűrő diagnosztikai teszt kifejlesztésében is részt vett, a felfedezést pedig még azelőtt közkinccsé tette az interneten, mielőtt tudományos folyóiratban is megjelent volna a cikke. Drosten részt vett januárban az új koronavírust kimutató gyorsteszt kifejlesztésében, és a német kormány tanácsadója is, tehát tényleg kevés nagyobb szakértője van nála a témának, most pedig a Guardian készített interjút vele.
Számára most az ún. megelőzési paradoxon jelenti a fő problémát: mivel Németországban viszonylag gyorsan sikerült megállítani a vírus terjedését és lassítani a járványt, a sürgősségi osztályokon van hely, ezért egyre többen vélik úgy, hogy a hatóságok „túlreagálták” a járványhelyzetet, nő a gazdasági és politikai nyomás az élet normalizálására, és Drosten attól tart, hiába határozott meg a kormány egy óvatos nyitási tervet, egyes tartományok sokkal lazábban veszik majd a helyzetet, megágyazva ezzel egy második hullámnak.
Németországban az emberek most azt látják, hogy a kórházak nincsenek túlterhelve, és nem értik, hogy akkor a boltok viszont miért vannak zárva. Csak azt nézik, hogy itt mi a helyzet, de azt nem, hogy mi történik New Yorkban vagy Spanyolországban. Ez a megelőzési paradoxon, és sok német számára én vagyok a gonosz, aki hazavágja a gazdaságot. Kapok halálos fenyegetéseket, de ami jobban bánt, azok azok az emailek, amikben emberek arról írnak, hogy van három gyerekük és félnek a jövőtől
— mondja a helyzetről Drosten.
A szakember szerint egy esetleges második hullám esetén önmagában a kontaktkutatás nem elég, mert a fertőzések csaknem felét tünetmentes fertőzők terjesztik, és a betegek általában két nappal az első tünetek megjelenése előtt már fertőzésképesek. Ezért gyorsan meg kell találni azokat, akikkel kapcsolatba kerülhetett a tünetek megjelenése előtt, és ebben az elektronikus kontaktkutatás lehet csak eredményes.
Drosten szerint a célzott tesztelés a leghatékonyabb, vagyis elsősorban a veszélyeztetett rétegeket (például kórházakban és idősotthonokban dolgozókat), illetve a tüneteket mutatókat pedig még az első héten le kéne tesztelni, mert sokan túl későn kerülnek kórházba, amikor már egyből intenzív osztályra kerülnek. Emellett pedig szúrópróbaszerű tesztelésre is szükség van folyamatosan, hogy követni lehessen a vírus terjedését. A virológust a járvány eredetéről is kérdezték: ő elvetné azt a lehetőséget, hogy tobzoskáktól ered a vírus, szerinte a cibetmacskák és a nyestkutyák sokkal valószínűbb terjesztők, hiszen már a régi SARS-vírus kialakulásában is volt szerepük, míg a nyestkutyákat ipari mennyiségben tenyésztik Kínában, ezért ő inkább nyestkutyafarmokon nézne körül, ha tehetné.
Amikor arról kérdezték, hogyan látja, Angela Merkel jól kezeli-e a járványt, egyértelmű igennel felelt: Drosten szerint sokat segít, hogy ő is tudós, illetve a komoly és megnyugtató egyénisége is sokat segít ebben. „Talán a jó vezetők ismérve, hogy ezt a szituációt nem politikai előny szerzésére használják fel. Tudják, hogy ez milyen kontraproduktív is lehet.”
Borítófotó: Photo by Michael Kappeler / POOL / AFP
