Míg Müller Cecília nevét és arcát két hónappal ezelőtt alig ismerte a közvélemény, mára nincs magyar újságolvasó és tévénéző, aki ne tudná megmondani az országos tisztifőorvos nevét. Az operatív törzs napi sajtótájékoztatóin a leggyakrabban őt és a korábban szintén ismeretlen Lakatos Tibor rendőr ezredest láthatjuk a nap legfontosabb járványhíreivel, és ahogy most a dolgok állnak, egy ideig gyakrabban látjuk őket, mint néhány közeli rokonunkat. Ez nem csak Magyarországon van így, a legtöbb ország kapott egy arcot, aki naponta kiáll a nyilvánosság elé a koronavírus-járvány nem éppen szívderítő híreivel, és egy csapásra országosan ismert lett. Ezek országonként változnak: hol epidemiológusok, hol főorvosok, hol rendészeti szakemberek kapták ezt a feladatot, a közös bennük, hogy hirtelen a figyelem középpontjába kerültek, a járvány által leginkább sújtott országok megbízottjainak nevét pedig világszerte megismerték, így a magyar hírekben is napi rendszerességgel szerepelnek. Kiknek a nevét hallhatjuk a leggyakrabban?
Olaszország
Olaszországban például nem egy egészségügyi szakemberre, hanem egy kormánytisztviselőre hárul a járványügyi tájékoztatás feladata. Angelo Borrelli közgazdaságtant tanult, a végzettségét tekintve könyvelő és adótanácsadó, mégis ő áll ki minden este 6 órakor az aktuális hírekkel. Ez a feladat lassan másfél hónapja leginkább rossz hírek közléséből áll: a COVID-19-járvány által a legjobban sújtott európai országban több mint 12 ezer halottat kellett eddig bejelentenie, és még messze a járvány vége. A most 55 éves Borrelli 2000 óta dolgozik a polgári védelmi hatóságban, melynek 2010 és 2017 között a helyettes vezetője volt, 2017 augusztusa óta pedig ő az első számú embere.
Az egészségügyi miniszter, Roberto Speranza január 31-én jelölte őt ki, hogy rendkívüli megbízottként irányítsa a koronavírus-járvány elleni védekezést („18 éve élek át vészhelyzeteket” – mondta a Corriere della Serának kinevezésekor). Borrellinek már van gyakorlata a katasztrófák menedzselésében, hiszen több földrengés is volt Olaszországban, amióta különféle magas beosztásokban dolgozik a polgári védelemnél, de ez a mostani kihívás mindegyiken túltesz. A drámai helyzetben is nyugalmat árasztó Borrelli aztán március 25-én nem vett részt a szokásos sajtótájékoztatón, ugyanis belázasodott, és otthon pihent. Természetesen azonnal koronavírusra gyanakodtak az orvosok, ám a teszt negatív lett, Borrelli pedig folytathatta a munkát, és visszatért a sajtótájékoztatókra is. Bár az olasz járványstratégiát elsősorban a közegészségügyi intézet korábbi vezetője, Walter Ricciardi határozza meg, az olaszok milliói számára Angelo Borrelli a vírus elleni harc leggyakrabban látott szereplője, és még marad várhatóan egy jó darabig.
Spanyolország
A spanyol operatív törzs vezetője, Fernando Simón a fegyelmezett közszolga Borrellivel ellentétben nagyon változatos életutat mondhat magáénak: a tanulmányait Zaragozában végző epidemiológus egy sereg afrikai és latin-amerikai országban is tevékenykedett. Dolgozott Burundiban, Zambiában, Szomáliában, Togóban és Mozambikban, utóbbi országban már egy trópusi betegségeket kutató intézetet vezetett, majd Ecuador és Guatemala érintésével Londonba ment, ahol további tanulmányokat folytatott, végül Párizsból hívta haza a spanyol kormány 2003-ban, 2012 óta pedig ő vezeti az egészségügyi riasztási és megelőzési központot. Országos ismertséget az Ebola 2014-es, spanyolországi felbukkanása idején szerzett, idézi fel a Guardian összeállítása, amikor két, a betegséggel Afrikában megfertőződött spanyol önkéntest hoztak haza, akiktől egy ápolónő is elkapta a kórt, őt azonban sikerült meggyógyítani.
Az akkori egészségügyi miniszterrel ellentétben az Ebola-vészhelyzet közben is nyugodt és határozott ember benyomását keltő Simón kapta meg a COVID-19 vírus elleni védekezés vezetését is, de ez már sokkal nehezebb ügynek bizonyult. Pláne, hogy Simón január végén például még arról beszélt, Spanyolország biztonságban van a járványtól, és úgy általában is a hatóságok hibát hibára halmoztak a kezdeti időkben, sőt, maga Simón több döntéséről is bebizonyosodott utólag, hogy hibás volt (például arról, hogy nem látott problémát abban, amikor nőnapra százezres felvonulást hirdettek meg). Többen is a lemondását követelték, de a kormány kitartott az újságírói kérdésekre mindig türelmesen válaszoló epidemiológus mellett. Aztán március 30-án jött a hír: Fernando Simón koronavírustesztje pozitív lett, ezért a helyét Maria José Sierra vette át a napi sajtótájékoztatókon. Simón azért online bejelentkezett, és közölte, jól érzi magát, de karanténba vonul, olyannyira, hogy még a saját szobáját sem hagyja el, a munkát pedig természetesen folytatja.
Franciaország
Spanyol kollégájával ellentétben Jérôme Salomon már februárban figyelmeztetett a koronavírus veszélyeire, sőt, évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet a francia egészségügyi rendszer hiányosságaira, hiszen maga is dolgozott kórházban. A 48 éves szakembernek egyébként is a fertőző és trópusi betegségek a szakterülete, már a 2009-es H1N1-járvány idején is szerzett tapasztalatokat, és ő képviseli Franciaországot a WHO-ban is. Salomon 2018-ban lett a francia egészségügyi miniszter helyettese, de már előtte is dolgozott tanácsadóként a tárcánál, a tavaly nyári nagy hőhullám idején pedig már megismerhette a francia közvélemény is a nevét.
Minden amellett szólt tehát, hogy Salomon kapja a feladatot, hogy hiteles és szavahihető arcként esténként a francia közvéleményt tájékoztassa a járvány fejleményeiről. „Január közepe óta az epidemiológusok riadókészültségben voltak az országban” – mondta a Le Monde portréjában, és a járvány megjelenése előtti várakozást az 1939–40-es furcsa háborúhoz hasonlította (amikor a náci Németország illetve a franciák és a britek már hadban álltak egymással, de hónapokig csak farkasszemet néztek tényleges harcok helyett), illetve Dino Buzzati Tatárpuszta című könyvéhez, melyben egy erőd katonái egész életükben a tatárok támadását várják. A vírus aztán tényleg megjelent, Salomon pedig egyre gondterheltebb arccal közölte naponta a számokat. Igyekezett nyugalmat sugározni, miközben pontosan tisztában volt vele, hogy mekkora a baj, azonban el kellett nyomnia magában az okvetlenkedő szakembert. A Macron elnökkel is rendszeresen konzultáló Salomont mindenesetre elkerülik a más országok járványügyi megbízottjait gyakran érő támadások, magánéletéről pedig annyit tudtak csak meg az újságok, hogy elvált, van három felnőtt gyereke, és kedveli a klasszikus zenét, maga is zongorázik néha. Feltehetően ez utóbbira mostanság kevéssé van ideje.
Németország
A németeknél Lothar Wieler, a Robert Koch Intézet vezetője közli rendszeresen a világgal a járvány napi állását, a koronavírus-járvány arcának a Guardian mégsem őt nevezte az országban, hanem a sztárvirológus Christian Drostent, aki tényleg pár hét leforgása alatt vált népszerűvé az egész országban. A 48 éves szakember a berlini Charité kórházban dolgozik főorvosként, de már 2000 óta kutat a témában, és másodmagával azonosította a SARS-koronavírust 2003-ban, majd a vírust kiszűrő diagnosztikai teszt kifejlesztésében is részt vett, a felfedezést pedig még azelőtt közkinccsé tette az interneten, mielőtt tudományos folyóiratban is megjelent volna a cikke.
Drosten február közepén indított egy félórás podcast-sorozatot az NDR közszolgálati adón minden hétköznap a járványról (a legutóbbi tartalmát ismertettük is), és ez milliós hallgatottsággal megy, a virológusnak pedig igazi rajongótábora lett, amely akár már kancellárt is csinálna belőle. A mindig közérthetően és világosan fogalmazó Drosten részt vett januárban az új koronavírust kimutató gyorsteszt kifejlesztésében is, tehát tényleg kevés nagyobb szakértője van nála a témának, mégis kicsit lazábban veszi a járványt a kollégáinál, egyik hétvégén például arra biztatta a németeket, hogy sétáljanak egyet és igyanak egy jó sört (de a biztonság kedvéért üvegeset). Ő egyébként is azon a véleményen van, hogy „a lakosság 60–70 százaléka meg fog fertőződni, mielőtt a pandémiás terjedés megáll”, a saját celebstátusa pedig nem téveszti meg:
Be kell valljam, egy kicsit nyugtalanító és nem örülök neki
– mondta erről, de tetszik, nem tetszik, Christian Drosten válaszaira még hosszú ideig kíváncsi lesz a közvélemény.
Egyesült Államok
Híresség státusba került az amerikai operatív törzsben is szerepet kapó, vezető infektológus, Anthony Fauci is, ám ő már jóval szélsőségesebb reakciókat vált ki, mint például Christian Drosten. Fauciról épp szerdán írta meg a Washington Post, hogy már kormánytisztviselők is aggódnak a biztonságáért, annyi fenyegetést kapott, miközben lelkes rajongókból sincs hiány. Az amerikai vezető politikusokhoz hasonlóan idős, 79 éves infektológus 1984 óta vezeti az allergiás és fertőző betegségek nemzeti intézetét, így Donald Trump már a hatodik elnök, aki mellett dolgozik, és nem fél ellentmondani neki sem. Ezért is kerülhetett a szélsőjobboldal célkeresztjébe, szerintük ugyanis Fauci csak aláásni akarja az elnök tekintélyét.
Trump ugyanakkor csodálattal beszél róla (persze ez nem biztos, hogy őszinte), és amikor őt is megkérdezték Fauci biztonságáról, azt mondta, nagy bajban lenne, aki kezet emelne a kutatóra, hiszen fiatalon nagyszerű kosárlabdázó volt. És ha már kosárlabda, az NBA jelenlegi egyik legnagyobb sztárja, Stephen Curry nemrég meg is interjúvolta az Instagramon, miközben zoknitól bögréig bármit el lehet adni Fauci arcképével. A koronavírus-járvány amerikai arca hiába van a veszélyeztetett korban, naponta 19 órát dolgozik, és csaknem öt kilométert fut, igyekszik úrrá lenni a káoszon, ami az amerikai politikát jellemzi a járvány kitörése óta. Azzal biztos nem lehet vádolni, hogy megpróbálta volna bagatellizálni járványt, ahogy azt az elnök tette még pár héttel ezelőtt.
Svédország
A különutas svéd koronavírus-stratégiáról szóló cikkünkben már bemutattuk a megosztó járványügyi szakembert, Anders Tegnellt, aki kollégáinál jóval könnyedebben veszi a járványt. A tesztelést is korlátozottan alkalmazó svédek a mai napig nem zárták be az általános iskolákat és az óvodákat, korlátozottan nyitva vannak az asztalnál kiszolgáló éttermek és a kocsmák, és az ötven főnél nagyobb rendezvényeket is csak most vasárnaptól tiltották be. Az egész stratégiában pedig a 63 éves Tegnellnek van a legnagyobb szava (illetve az alá rendelt szakértői csapatnak), mivel az országban a politika hagyományosan nagyobb mozgásteret ad az állami intézményeknek. Ő 2009-ben, a H1N1-járvány idején egyszer megégette magát egy általa is javasolt védőoltással, amiről később kiderült, hogy több száz gyereknek narkolepsziát okozott, de a koronavírus-járvány alatt is tévedett nem egyszer, például még február végén is azt bizonygatta, kicsi a valószínűsége annak, hogy a koronavírus járványszerűen terjedni fog Svédországban.
Ez olyannyira nem lett igaz, hogy a járvány terjedése még mindig nem érte el a csúcspontját az országban. Miközben több környékbeli országban már kezd lapulni a járványgörbe, addig a svédeknél az elmúlt napokban többször is rekordot döntött az új fertőzöttek, illetve a halottak száma. Tegnell pedig állandó szereplő a médiában, vezető epidemiológusként gyakran tart közös sajtótájékoztatót Stefan Löfven miniszterelnökkel is, és most már egyedül van Európában a hasonló pozícióban lévő szakemberek között, aki hisz a vírus ellenőrzött terjedésében (a nyájimmunitás kifejezést azért visszautasítja), és ellenzi a szigorú korlátozásokat. Nem csoda, hogy az ő megítélése is minimum szélsőséges: most már kétezernél is több orvos és egészségügyi szakember írta alá az országban a szigorúbb előírásokat követelő petíciót, Tegnell azonban egyelőre kitart a (szerinte tudományosan megalapozott) álláspontja mellett, mindenesetre a kisebb országokból ő az, akiből a járvány nemzetközi szinten is ismert szakembert csinált. Hogy milyen előjellel, az rövidesen eldől, bár az, hogy a kormány szélesebb felhatalmazást kért a parlamenttől, arra utal, a svédek is agresszívebb intézkedéseket terveznek a jövőben.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu
