Pészah
Időrendi sorrendben haladunk, a zsidóknál ugyanis már megkezdődött az ünnep. Szerda este volt a pészah, vagyis az egyiptomi kivonulás nyolcnapos ünnepének első estéje, a széder.
Az este folyamán elmesélik, eljátsszák a kivonulás történetét. Radnóti Zoltán rabbi lapunknak arról beszélt, hogy náluk is más lesz most az ünneplés. Egyrészt azért, mert nehezebb beszerezni a hozzávalókat, és ilyenkor a kóser étkezés vallási előírásai még a szokásosnál is szigorúbbak, precízebbek, hiszen nem lehet olyan ételt fogyasztani, amiben esetlegesen kovász vagy bármilyen erjedő összetevő található. Ebben azonban a rabbik siettek a hívek segítségére, és néhány szigorú előírást enyhítették, így például jó a „sima kóser” bolti tej is, vagy az olajnak is elég kósernek lennie és nem kell a „pészáhi kóser” szigorító ellenőrzés.
Másrészt az elmúlt mintegy száz évben, a szédereste családi ünneplésből egyre inkább közösségivé vált. A kijárási korlátozások és a családok idősebb tagjainak védelme miatt azonban most rákényszerülnek, hogy ismét szűkebb körben üljék meg. Izraeli rabbik még azt is felvetették, hogy a nagyon szigorú szabályokon is enyhítsenek, vagyis hogy például az egyedül élő idős emberek a Zoomon keresztül közösen ünnepelhessék meg a széderestét a családjukkal. Ez „sorsfordító engedmény” lett volna, de az izraeli központi rabbiság nem engedélyezte ezt a könnyítő lehetőséget.
Radnóti rabbi, hogy felkészítse a híveket a családi széderre, online tanfolyamokat is tartott a videocsetprogrammal,
próbáljuk pótolni a zsinagógai interaktivitást a virtuális interaktivitással
– mondta, ugyanis sokan nem is tudják, hogy pontosan mit kell tenniük, mik a vallásjogi előírások.
A rabbi arról is beszélt, hogy minden este online imát tart, amibe 70-80 ember is becsatlakozik naponta. Ez jóval több az átlagos esti, zsinagógai látogatószámnál, ami 15-20 fő lenne. A rabbi szerint azért, mert az emberekben „megnőtt az igény, a közösségre való vágy, hiszen az teremtésétől fogva ember társas lény”. Ám az is tény, hogy egy nappaliból lebonyolított imádkozás jóval „kényelmesebb”, mint elsétálni a zsinagógába.
A rabbi reméli, hogy a járvány abban nem hoz majd változást, hogy emiatt a későbbiekben kevesebben járnának zsinagógába, abban viszont hozhat, hogy elgondolkoznak azon, „a 600-800 éves törvények mennyire autentikusak napjainkban”, és hogy az eddig járt utat lehet-e valahol szélesíteni. Például ahogy az izraeli rabbik egy része úgy döntött, hogy olyan elektronikai eszközt lehet használni az ünnepek alatt, amihez fizikailag hozzá sem kell nyúlni.
És ez egy újabb ajtót nyit ki, miszerint a spirituális gyógyítás valós gyógyítás-e, és milyen módon tudnak a rabbik tenni a karantén magányából eredő lelki betegségek ellen, hiszen a zsidó vallásjog szerint a gyógyítás minden más szabályt felülír.
Jeruzsálem is zárva van most, Benjámín Netanjáhú miniszterelnök is azt kérte mindenkitől, maradjanak otthon, és szűk családi körben ünnepeljenek. A Siratófal látogatható, de ott is meg kell tartani a biztonságos távolságot. Jeruzsálemet azért is érdemes kiemelni, mert mindhárom vallás kiemelt jelentőségű helyszíne.
Húsvét
Így a keresztények sem zarándokolhatnak most Jeruzsálembe, például hogy meglátogassák a Jézus Krisztus keresztre feszítésének, sírjának és feltámadásának feltételezett helyszínén álló Szent Sír-templomot, ahol húsvét előtt általában 25 ezer ortodox keresztény hívő is megfordul naponta.
De nemcsak Jeruzsálemben, hanem világszerte sok helyen nem mehetnek istentiszteletre a katolikusok, így a Fülöp-szigeteki nyilvános keresztrefeszítések is elmaradnak, a XIX. századra visszavezethető mexikóvárosi passiójáték pedig beltéren lesz megtartva. Ahogy Ferenc pápa is hívek nélkül tartja meg hagyományos miséjét, amit élőben közvetítenek a Szent Péter-bazilikából.
A magyarországi helyzetről Tóth Tamás, az a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára válaszában azt írta, hogy noha a templomok nyitva tarthatnak, a hívek előtt szentmisét nem tartanak.
Kétségtelenül mind a hívek, mind a papság részéről kreativitásra van szükség, hiszen egy olyan helyzet előtt álluk, ami az egyház kétezer éves történetében már többször előfordult, de a mi életünkben eddig nem volt.
Ez a kreativitás pedig leginkább az interneten valósul meg, azon belül is videókban, azon belül is élő videókban, rengeteg plébánia közvetíti szentmiséit, imádságait, bár ezeken kívül a püspöki konferencia egy segédanyagot is összeállított, amiben további segítséget adnak a római katolikus híveknek. Élő közvetítésből meg egészen elképesztő mennyiségű van, a Magyar Kurír gyűjtötte őket egybe itt, ezen a linken pedig kiemelten a húsvéti, nagyheti közvetítéseket találni.
A püspöki kar titkára – hasonlóan Radnóti rabbi által mondottakhoz – azt tapasztalta eddig, hogy az élő közvetítésekre nagy igény van, és a látogatottságuk „igen magas”. A Bloomberg arról ír, hogy a New York-i érsekség honlapján a járvány terjedésének kezdetekor úgy hatszázan követték a miséket, míg nemrégiben, de még a nagyhét előtt, már 26 ezren.
Tóth Tamás szerint járvány arra jó lehet, hogy olyan értékekre irányítsa rá a figyelmünket, amelyekre hétköznapokban eddig talán nem mindig figyeltünk oda eléggé.
Tanuljuk a belső csendet, a szív pillantását, a szerető hitet, hogy kövessük Jézust a kereszt útján, mely a feltámadás dicsőségéhez vezet!
– idézte az atya Ferenc pápát.
Húsvéti misét egyébként – ha minden jól megy – mi is közvetítünk a 24.hu Facebook-oldalán, az Instagramon és a YouTube-on Papifrankó felhasználónevet használó Hodász András atyáét vasárnap délelőtt 10 órától.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ramadán
Hamarosan – a Gergely-naptár szerint április 23-án – kezdődik a ramadán, az az időszak, amikor a muszlimok napkeltétől napnyugtáig böjtölnek. Ezt követően nem is olyan sokkal pedig a háddzs, vagyis a mekkai zarándoklat. Mindkettő az iszlám öt oszlopának, legfontosabb parancsolatainak egyike, a koronavírus-járvány pedig mindkettőre hatással van, illetve lehet.
A járvány elleni védekezés részeként sem közösségi imákat, sem a pénteki imát nem tartják meg, bár utóbbi megtartható, ha az imámon (az imavezetőn) kívül még három ember jelen van – tudtuk meg Sulok Zoltán Szabolcstól, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnökétől.
Ez azért kiemelten fontos, mert noha a közösségi ima nem lehetséges, az ima továbbra is kötelező (Mohamed próféta kivonulása, Mekkából Medinába való 622-es költözése óta nem volt arra példa, hogy felfüggesszék a pénteki imákat).
Az imákat az iszlámban az adott helyen jelen lévő közösségben (vagy egyedül, ha nincs ott közösség) kell elvégezni, s az imavezetőt (imámot) is a jelenlévők közül kell kiválasztani. Így online imát nem tartunk
– magyarázta Sulok, aki hozzátette azt is, hogy „ugyanakkor vannak online előadások, leckék, emlékeztetők, Korán-tanulás”, és nagy igény is van rájuk. „Ezek a kezdeményezések jók, és szükségesek, hiszen így azok is elérhetők, akik – normális helyzetben – keveset tudnak az imahelyekre járni. Az emberek igyekeznek a vallással foglalkozni, s erre most több idejük is van, mint máskor”.
A Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke szerint a ramadánt a járvány abban az értelemben nem érinti, hogy böjtölni mindenki tud, kivéve a betegeket, idősöket, akik máskor sem, és akik vagy pótolják a böjtnapokat később, vagy ha állapotuk nem javul, „minden elmulasztott böjtnapért egy szegény egy napi élelmét kell biztosítaniuk”. Igaz, a böjtnek is vannak alapvetően közösségi részei, így az iftár, azaz a közös böjtmegtörési étkezés a mecsetekben esténként, ahogy a virrasztási imák is, ezek – hacsak nem lépnek be a járványvédelmi szabályokban könnyítések – elmaradnak, vagy családi körbe „szorulnak”.
A haddzsig pedig mg szűk három hónap van, addig sok minden változhat, de valószínű Sulok szerint, hogy nem lesz megtartva idén július 28. és augusztus 2. között a mekkai zarándoklat a Szent Mecsethez, amelyet minden muszlimnak kötelező egyszer az életében megtenni, ha megteheti. Elmaradása nem példanélküli, járványok háborúk miatt már történt ilyen, de ritkán. Ha megtartanák, akkor viszont igazi gócpont alakulhatna ki, hiszen 2018-ban csaknem 8 millió hívő látogatott el Mekkába pár nap alatt. Ahogy az umrát, vagyis a zarándoklati időn kívüli Mekka-látogatást is felfüggesztették már jóval korbábban a szaúdi hatóságok, valamint Irakban a síiták két szent városát, Kerbelát és Nedzsefet sem lehet látogatni.
Sulok szerint a járványnak olyan hatása nem lesz, hogy utána az emberek ne mernének tömegbe, így közösségi imára menni, de a világnak tanulnia kell belőle, hogy
a vezetőknek és az embereknek is rá kell ébredniük, hogy változtatni kell a világ menetén; hogy egy jobb, igazságosabb és tisztább (a környezetszennyezés szempontjából) világot építsünk.
Cikkünkhöz megkerestük a Magyar Református Egyházat is, de kérdéseinkre mostanáig nem kaptunk választ.
Kiemelt kép: Rosta Tibor /MTI
