2019-ben a környező országok közül elnököt választottak Szlovákiában (a liberális Zuzana Čaputová nyert, nagy reményeket keltve a magyar ellenzékben is), Ukrajnában, Romániában és Horvátországban (az ukránoknál parlamentet is). Az év talán legfontosabb voksolása az Európai Parlament helyeinek újraosztása volt – a szélsőjobboldali áttörés elmaradt, ám a két nagy pártcsalád, a konzervatívoké és a szociáldemokratáké meggyengült –, és az unió szempontjából az is lényeges, hogy decemberben kényelmes többséget szerzett Boris Johnson konzervatív miniszterelnök a brit parlamentben, így január végén kivezetheti országát az EU-ból. Amerikában a kanadai parlamenti, az argentin elnök- és a végül puccsszerű lemondásba torkolló bolíviai elnökválasztás volt lényegesebb, a Közel-Keleten pedig Izrael tartott két voksolást, ami után az azóta vád alá helyezett miniszterelnök, Benjamin Netanjahu nem tudott újra kormányt alakítani, így márciusban harmadszor is szavaznak.
Európa – Szavaz a szomszédság
2020-ban számunkra ismét az lesz a legfontosabb, hogy nagyjából másfél millió magyar mehet szavazni a szomszédos államokban. A leghamarabb a szlovák parlamenti választás következik, február 29-én tartják. Robert Fico két részletben tíz évnyi miniszterelnökség után lemondani kényszerült a Kuciak-gyilkosság miatt, de utódja, Peter Pellegrini sem tudta a kormányzó baloldali populista Smert növekvő pályára állítani. A népszerűségét folyamatosan erodáló kormánypárt legfőbb kihívója a Progresszív Szlovákia és a SPOLU (Együtt) liberális szövetség, az ő jelöltjük volt az államfővé választott Čaputová is.
A felvidéki magyar szervezetek válságát már az is jelezte, hogy tizenöt év után EP-képviselő nélkül maradtak tavaly, miután a Híd-Most vegyes párt nagyot bukott, a konzervatív Magyar Közösség Pártja pedig néhány száz szavazattal lecsúszott a mandátumról.
Április környékén Szerbiában tartanak parlamenti választást, amelyen Aleksandar Vučić Szerbiai Progresszív Pártja és a köré gyűlt kis pártok koalíciója isnét fölényes győzelmet arathat. De aligha lesz nyugodt a kampány, az utóbbi egy év hatalmas ellenzéki tüntetéssorozata rányomja majd a bélyegét, ráadásul szabálytalanságok esetén totális bojkottot hirdetett több Vučić-ellenes szervezet.
Romániában 2020 végén ismét az urnákhoz járulhatnak a választók, ezúttal a parlamenti képviselőkre szavazhatnak. A turbulens és korrupt román politika miatt jóslásokba bocsátkozni felesleges, bár az őszi felméréseket stabilan vezette a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amely a szocialisták bukása után november óta kormányoz,
Horvátországban az elnökválasztás januári második fordulója után a karácsony előtti napokban voksolhatnak majd arról, hogy a jobb- és a baloldal nagy pártjai közül ki nyerjen: az Andrej Plenković vezette jobbközép pártszövetség (HDZ-HSLS-HDS) vagy a Davor Bernardićot az élre állító balközép SDP-HSS-HSU. Királycsináló lehet a Božo Petrov házelnök vezette Most (azaz Híd) párt és a Živi Zid nevű, a kilakoltatások elleni civil ellenállásból kinövő csoport.
Nagy-Britanniában helyhatósági választásokon csapnak össze a pártok, kiderül, hogy a decemberi parlamenti választáson nagyot nyerő toryk lendülete kitart-e a brexit után is. A csatorna innenső oldalán a franciák is helyi, illetve szenátusi választásokat tartanak, ezek fontos erőpróbák lesznek Emmanuel Macron elnök En Marche pártjának.
Lengyelországban az derülhet ki, felnőtt-e eléggé az évek óta szervezkedő, de csak részsikereket elérő ellenzék Andrzej Duda elnök leváltására. A szomszédos Fehéroroszországban is elnököt választanak, jóval kevesebb izgalom mellett, az Oroszországgal való unió szorításában kiderülhet, mennyit enged a megbuktathatatlan diktátor, Alekszander Lukasenko, azaz megkockáztat-e legalább egy bebörtönzésektől mentes szavazást.
Érdekes lesz követni Észak-Macedóniában, a hazánkba menekült Nikola Gruevszki otthonában a parlamenti választást (főleg miután a várva vár uniós bővítés megtorpant), de a törvényhozás összetételéről döntenek Azerbajdzsánban, Grúziában, Litvániában és Montenegróban is, Görögországban, Izlandon és Moldovában pedig elnökválasztás lesz.
Amerika – Az USA mindent visz
Az nyilvánvaló, hogy az amerikai elnökválasztás uralja majd a 2020-as évet. Már januárban a célegyenesbe fordul az előválasztási kampány, és tavaszra kiderülhet, a demokraták közül ki lesz a kvázi bizalmatlansági indítvánnyal (impeachment) sújtott Donald Trump ellenfele novemberben. Hagyományosan ilyenkor az elnökválasztás mellett rengeteg, majdnem hasonlóan fontos szavazást is tartanak: újraválasztják a kongresszus teljes alsóházát (a képviselőházat) és a felsőház (a szenátus) egy részét, tagállami kormányzókat és képviselő-testületeket, esetenként polgármestereket is, valamint temérdek népszavazást tartanak.
Az amerikai földrész többi választása eltörpül emellett, de azért akad pár csemege. Az elnökválasztás óta először szavazhat a drogháborúban fuldokló Mexikó, sajnos borítékolható, hogy a helyhatósági választásokat sem sikerül majd vérfürdő nélkül levezényelni. Az elkergetett, elmenekült Evo Morales elnök utáni Bolíviában valamikor újra elnököt választanak majd, ahogy a nyomorban, káoszban és vérben fuldokló Venezuelában is parlamenti voksolást tartanak.
A kontinensen lesz még brazil helyhatósági, belize-i, dominikai, perui, guyanai, suriname-i és több karibi szigetországi általános/parlamenti választás, míg a brit fennhatóságú Falkland-szigeteken a választási rendszerről népszavaznak.
Ázsia – Voksolás Kína puskaporos hordóiban
Több fontos választást tartanak a legnagyobb kontinensen is. Iránban a már több száz halálos áldozatot követelő tüntetések, és az ezt okozó amerikai szankciók miatt érdekes lesz a végkimenetel: a törvényhozási szavazáson vajon a keménységet pártoló vallásos konzervatívok vagy az engedékenyebb reformerek törnek-e előre? Dél-Koreában parlamenti választás lesz április 15-én, jelenleg a Li He-csan vezette Demokrata Párt áll nyerésre.
A Peking által szakadár tartománynak tartott Tajvanon elnökválasztást tartanak. A Kínával barátibb hangot megütő Kuomintang és a keményebb Demokrata Progresszív Párt közti csatába egy őszi kémügy miatt a kínai beszivárgás témája is bekerült. A bő fél éve csatamezővé vált Hongkongban a törvényhozó tanács, a LegCo tagjait választják meg. Miután a 2019 novemberi helyhatósági választáson nagy vereséget szenvedtek a Peking-barát erők, kérdéses, miként alakul ez a még fontosabb választás. Érdekesség, hogy a LegCo feléről nem földrajzi alapú választókörökben döntenek, hanem a gazdaság különböző szférái delegálnak embert a testületbe.
Ázsiában lesz még parlamenti választás Mongóliában, Jordániában, Kirgizisztánban, Mianmarban, Szingapúrban, Srí Lankán, a háború, megszállás és diktatúra sújtotta Szíriában, általános választás Tádzsikisztánban és Kuvaitban.
Afrika – Egy új esély
Magyarországon ritkán követik figyelemmel az afrikai voksolásokat, pedig a jelenlegi migránsközpontú politikai kommunikációban nem mindegy, miként végződik egy-egy szavazás. Fontos lesz például a tavaszi egyiptomi parlamenti voksolás, ahol Abdel Fattah el-Sziszi elnök vaskeze alatt nem túl szabad az ország, pláne a pártpolitika. A demokráciát egyre komolyabban vevő, de etnikai vérengzésekkel bajlódó Etiópia általános választást tart (amin a nemrég Nobel-békedíjjal kitüntetett Abij Ahmed kormányfő is indul), és a hosszú évtizedek után Omar el-Besir elnököt megbuktató Szudán is megmutathatja egy általános választáson, meddig jutott.
Választást tartanak még az iszlamisták által nem kímélt Burkina Fasóban, a lassan diktatúrába süllyedő Burundiban, Ghanában és Tanzániában. A parlamenteket választják újra a Comore-szigeteken és Szomáliában, míg az elnököt Közép-Afrikában, Guineában, Elefántcsontparton, Togóban és a Seychelles-szigeteken.
Óceánia – Az úttörő nő újrázhat
A csendes-óceáni térségben a legfontosabb választás a novemberi új-zélandi parlamenti lesz. A munkáspárti Jacinda Ardern hiába volt úttörő a nők politikai szerepvállalását illetően, benne van a pakliban, hogy megveri őt a Simon Bridges vezette Nemzeti Párt. Ardern kormányzása alatt több olyan dolog történt, ami miatt címlapokra került az ország, a christchurchi terrortámadástól a nagy visszhangot kapó klímavitán át a White Island-i vulkán kitörésével bekövetkezett turistakatasztrófáig.
Ausztráliában helyhatósági választások lesznek négy tagállamban. Ami még érdekes, hogy a Mikronéziai Szövetségi Államok egyik tagállama, Chuuk szeretne 2020-ban függetlenségi referendumot tartani (részben Koszovó példájára hivatkozva), aminek persze az anyaország nem örül.
Kiemeltkép: Komka Péter / MTI
