Nagyvilág

Emberek százait kínozta meg, elment a Sorbonne-ra tanítani, most megbűnhődik

Kiadták a francia hatóságok Argentínának Mario Sandoval egykori rendőrtisztet, aki a katonai diktatúra idején emberiesség elleni bűncselekmények sorát követhette el. A junta bukása után Franciaországban kezdett új életet és a Sorbonne oktatója lett, most viszont utolérte az igazságszolgáltatás.

A francia hatóságok kiadtak Argentínának egy egykori rendőrtisztet, aki hosszú ideje egyetemi tanárként és biztonsági szakértőként tevékenykedett Franciaországban. Mario Sandovalt azzal vádolják, hogy a katonai diktatúra idején emberiesség elleni bűncselekmények sorozatát követte el.

Argentínában 1976-ban vette kezdetét a katonai diktatúra, amikor Isabel Perón kormányzását megpuccsolva Jorge Videla tábornok vezetésével fegyveres erők juntája vette át a hatalmat, majd egy Nemzeti Újjászervezési Folyamatnak nevezett szélsőjobboldali rendszert tartott fenn az 1983-as bukásáig. Ez idő alatt a katonai kormány a legkülönfélébb eszközökkel nyomta el a civil és baloldali kezdeményezéseket, rengeteg embert küldve halálba, becslések szerint az áldozatok száma eléri a 30 ezret.

A junta működése emellett ország fokozatos eladósodásához vezetett, aminek következtében Argentína külföldi hitelezők ellenőrzése alá került, az ő fő céljuk azonban nem az országban uralkodó erőszak felszámolása volt, hanem a hitelek visszafizettetése. Ezzel együtt a rezsim működése nem nyerte el a világ tetszését sem, amit csak fokozott az, hogy az argentin vezetésnek sikerült elcsalnia az 1978-as labdarúgó-világbajnokságot a hazai csapat javára. A csőd szélére sodródó országot végül a Falkland-szigeteki háborúban a britektől elszenvedett vereség szabadította meg a diktatúrától.

Jorge Rafael Videla. Fotó: AFP

Az utóbbi években felgyorsult a háborús bűnösök felelősségre vonása, egymás után ítélték el például a rezsim utolsó vezetőjét, Reynaldo Bignone-t, illetve „a halál szőke angyalaként” hírhedtté vált katonatisztet, Alfredo Astizt. Hozzájuk csatlakozik Mario Sandoval, aki a diktatúra bukása után új életet kezdett Európában, és olyan egzisztenciát épített ki magának, amiről talán akkor sem álmodott, amikor a diktatúra ellenségeire vadászott az utcákon. Sandoval felelősségre vonása miatt emberi jogi aktivisták tömegei fejeztek ki elégedettségüket, nem szólva a katonai rezsim áldozatainak rokonairól.

A most 66 éves Sandoval ragadványneve Churrasco volt (magyarul talán Grillezőnek fordíthatjuk), miután szokása volt villamosszékben, illetve egy ahhoz hasonló ágyban kínozni és kivégezni áldozatait. Megszámlálhatatlan gyilkossághoz és kínzáshoz lehetett köze, de az argentin ügyészek most konkrétan azzal vádolják, hogy közreműködött egy építészhallgató, Hernán Abriata meggyilkolásában. Abriata 1976-ban tűnt el a Buenos Aires-i Haditengerészeti Műszaki Főiskolán (ESMA), amelyet a diktatúra idején az egyik leghírhedtebb büntetőintézetté alakítottak át.

Nagyon különös alak volt, igazi intelligens gyilkos. A legintelligensebb ember volt az ESMA-ban

– nyilatkozta Sandovalról egy túlélő, akit a diktatúra idején szintén ott tartottak fogva.

Abriatát a szülei lakásából vitték el nem sokkal a rezsim hatalomra jutása után, hogy feltegyenek neki pár kérdést. Többé nem látták a családtagjai. Egy szintén az ESMA-ban raboskodó túlélő azt mondta, többször látta Abriatát, akit tucatszor is megkínoztak, és annak is tanúja volt, amikor a kivégzésére vitték. Abirata mellett még közel ötezer ember lelte halálát az intézetben, ami ma emlékhelyként működik.

Öröm és megkönnyebbülés

– kommentálta a Sandoval kiadatásáról szóló hírt Sophie Thonon-Wesfreid, Hernán Abriata 93 éves édesanyja, a férfi nővére, Laura pedig úgy nyilatkozott,

sokáig tartott a büntetlenség azóta, hogy ez az ember a bandájával elragadta Hernánt az otthonunkból. De ennek most vége.

Argentína már 2012-ben kérte Mario Sandoval kiadatását, de a férfi minden határozatot megfellebbezett, és elment egészen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáig. Sokáig azzal érvelt, hogy francia állampolgárként nem adhatják ki a hatóságok, de mivel a bűncselekmények elkövetésekor nem volt francia állampolgársága, kifogyott a jogi lehetőségekből. Bár Abriata elrablásának már több mint negyven éve, az Alkotmánytanács az elévülés lehetőségét is kizárta, mivel azt nem lehet alkalmazni folyamatban lévő ügyekre – Hernán Abriata holtteste viszont sosem került elő, így az eltűnése miatt indított nyomozást sem zárták le. Mindezek értelmében a bíróság a múlt héten elrendelte a férfi kiadatását.

A diktatúra végeztével több mint húsz éven át amnesztiatörvény védte a rezsim rémtetteiben közreműködő tisztviselőket Argentínában. Ezeket csak 2005-ben helyezték hatályon kívül, azóta óriási erőfeszítések folynak azért, hogy felelősségre vonják a katonai junta tagjait. Nagyjából 3300-ra teszik a bűnösök számát, közülük 962 embert sikerült elítélni. A leggyakoribb vádak a gyilkosság, a kínzás, illetve a terhes fogvatartottak újszülöttjeinek elrablása, majd önkényes örökbe adása.

Fotó: Daniel Garcia / AFP

Sandoval letartóztatása óta értetlenség uralkodik Franciaországban: hogyan élhetett náluk egy kínzásairól elhíresült bűnös évtizedeken át köztiszteletben?

Ugyanis miután Sandoval 1985-ben Franciaországba költözött (az emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsított katona- és rendőrtisztek sora szökött külföldre a junta bukása után), hamar sikerült új életet kezdenie. 1997-ben szerzett francia állampolgárságot, nem sokkal később tanárként elszegődött a Párizs külvárosában található Marne-la-Vallée Egyetemre és a Sorbonne-ra, mindkét helyen nemzetközi kapcsolatokat oktatott. A Sorbonne-on a Latin-amerikai Tanulmányok Intézetében (IHEAL) dolgozott, amely híres volt az olyan emigránsok fogadásáról, akik az argentin, a brazil vagy a chilei diktatúra elől menekültek el hazájukból. Éppen ezért sok ott dolgozó érzi most úgy, hogy Sandoval bemocskolta az intézmény jó hírnevét.

Szánalmas. Engedték, hogy fiatalokkal foglalkozzon és tanítson egy olyan ember, akinek a nevéhez ilyen rémtettek kötődnek!

– mondta az intézet egyik professzora, aki Sandovalhoz hasonlóan argentin-francia kettős állampolgár.

Mario Sandovalt 1999-ben vették fel az intézetbe, amikor Franciaország jelenlegi oktatási minisztere, Jean-Michel Blanquer vezette azt. Ő tagadja, hogy a férfi alkalmazásakor tisztában lett volna Sandoval múltjával. Azt viszont nem lehet mondani, hogy ne merültek volna fel kérdőjelek az oktatóval kapcsolatban. Sandoval 2003-ban vendégelőadóként Venezuelában tartott egyetemi előadást. A vele utazó professzor, az intézményt akkor vezető Oliver Compagnon később azt mondta, a hallgatók Sandoval fegyverek iránti megszállottságára panaszkodtak, ő pedig elsősorban amiatt értetlenkedett, hogyan alkalmazhat egy magasan kvalifikált intézet valakit, aki olyan minimális képesítéssel rendelkezik csak, mint Sandoval.

A férfit egyébként 2005-ben elbocsátották a Sorbonne-ról, éppen abban az évben, mikor Argentínában eltörölték az amnesztiatörvényeket. Bár sokan igyekeztek kapcsolatot keresni a történtek között, a két dolognak nincs köze egymáshoz.

A tény, hogy Mario Sandoval 1999 és 2005 között külsős előadóként tanított az IHEAL-ban, sötét árnyékot vet az egész intézetre

– írta közleményében az intézmény, hozzátéve, a munkatársak örülnek annak, hogy Sandovalnak szembe kell néznie az igazságszolgáltatással.

A férfi hétfőn érkezett Argentínába, ahol hamarosan bíróság elé áll. Francia ügyvédje, Jerome Rousseau már most az igazságszolgáltatás elfogultságát kifogásolja, és azzal érvel, hogy védence koncepciós perrel fog szembe nézni. Hernán Abriata hozzátartozói ugyanakkor bíznak az igazságos ítéletben, és abban, hogy mindenkinek az alkotmányos jogait tiszteletben tartják. Azokat a jogokat, amiket a junta soha nem adott meg az áldozatainak.

Kiemelt kép: Ronaldo Schemidt / AFP

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik