Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – a parlamentben tavaly decemberben megszavazott – javaslata alapján az idei EP-választáson már az európai uniós lakcímmel nem rendelkező határon túli magyar állampolgárok is szavazhattak a magyar pártlistákra. A törvénymódosítás a négy nagyobb magyar kisebbségi közösségből a kárpátaljai és vajdasági magyarokat érintette, hiszen Románia és Szlovákia tagja az Európai Uniónak.
Hatékony vajdasági szavazatszállító rendszer
A szavazatok döntő többsége a Vajdaságból érkezett. A Nemzeti Választási Iroda adatai alapján 59 400-an regisztráltak a választási névjegyzékbe szerbiai címmel, és 40 253-an szavaztak.
A legnagyobb szerbiai magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Pásztor István még ennél is több szavazatról beszélt. A Fidesz eredményváróján azt nyilatkozta, hogy az ő adataik alapján
mintegy 50 ezren szavaztak a 70 ezer, szavazati joggal rendelkező vajdasági magyar közül, ami több mint 70 százalékos teljesítményt jelent.
A különbség abból adódhat, hogy 27 928-an nem adtak meg értesítési címet, hanem emailben kértek értesítést. Közülük 13 154-en szavaztak, így pedig valóban kijöhet az 50 ezer szavazat.
A VMSZ masszív kampányával a 2018-as országgyűlési választáshoz képest is javítani tudott (végső soron a Fidesz eredményén), hiszen akkor csak 36 263 levélszavazat érkezett Szerbiából.
Annak érdekében, hogy a VMSZ teljesítménye láthatóbb legyen, a Vajdaságból érkező levélszavazatok számát érdemes összevetni a felvidéki választási adatokkal is. Mivel Szlovákia tiltja a kettős állampolgárságot és az EU tagja, így a levélszavazás fel sem merült, a Fidesz pedig nyíltan a Magyar Közösség Pártját (MKP) támogatta. Az MKP az EP-választáson összesen 48 929 szavazatot kapott. A VMSZ úgy szállított a Fidesznek ehhez hasonló számú szavazatot, hogy míg Szlovákiában közel félmillió magyar él, addig Szerbiában csak 250 ezer, és ennek is csak egy része, körülbelül 180 ezer jogosult kettős állampolgárként szavazni a magyarországi választáson.
Az érvényes vajdasági levélszavazatok magas száma kapcsán Pásztor István elmondta:
Van egy fölépített rendszerünk, amelyik nagyon tekintélyt parancsoló, amelyik nagyon működőképes, amelyik nagyon hatékony, ennek az eredménye az 50 ezer szavazat és az aránylag alacsony érvénytelenségi szám.
Az ugyanis továbbra is probléma, hogy a határon túli levélszavazatok nagyjából 10 százaléka érvénytelen (Orbán Viktor miniszterelnök tavaly még a Kúriát is bírálta, amiért több ezer levélszavazatot érvénytelenített, miután azokat saját címzésű és nem előre gyártott borítékban adták postára. A kormánypártok szerint a Kúria ezzel „elvett egy mandátumot” a Fidesztől.)
Szoros Fidesz-VMSZ szövetség
A kormányfő az EP választási kampányát április 15-én épp Szabadkán, a Vajdaságban indította. A VMSZ által szervezett kampánygyűlésen Orbán Viktor arról beszélt, hogy míg az első ciklusban a kettős állampolgárság (és vele a szavazati jog) megadása volt a legfontosabb döntés, 2014 után lehetőség nyílt a határon túli magyarokkal kapcsolatos nagyobb szabású tervek megvalósítására is.
Orbán Viktor elmondta, hogy a magyarok otthontartása érdekében
az elmúlt három évben körülbelül 60 és 70 milliárd forint közötti összeg érkezett a Vajdaságba gazdaságfejlesztési céllal.
A pénzek elosztásával kapcsolatban a miniszterelnök kiemelte, hogy
Nagyon sokan jelentkeztek, sokfelé ment a pénz, több mint tízezer ember jelentkezett, szóval azt gondolom, hogy nem csomósodott, hanem inkább szétterült.
A Fidesz és a VMSZ együttműködése nem korlátozódik a bőkezű magyarországi támogatásokra és a levélszavazás megszervezésére. A vajdasági Deli Andor, a VMSZ tagja, már öt évvel ezelőtt is a Fidesz-KDNP listáról került az Európai Parlamentbe, most pedig a lista 11. helyéről újra mandátumot szerzett.
Erős szövetségre utalt az is, hogy a VMSZ elnök Pásztor István a határon túli magyar vezetőktől szokatlan módon ott állt a dobogón Orbán Viktor mögött múlt vasárnap, amikor a miniszterelnök megtartotta a választási eredményeket értékelő beszédét.
Nagy csönd Kárpátalján
Szerbia mellett Ukrajna az a másik nem EU-tagország, ahol jelentős magyar kisebbség él. Áttekintve ugyanakkor a kárpátaljai magyar online híroldalakat és a Fidesz helyi partnerének, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ) az online megjelenéseit, úgy tűnik, hogy – talán az elsősorban a nyelvtörvény miatt feszült ukrán-magyar viszonyra tekintettel – Kárpátalján nem volt jelentős mozgósítás az EP-választásokon való részvételre.
A kárpátaljai magyar politikus, Bocskor Andrea, aki a Fidesz-KDNP listájáról került be 2014-ben az Európai Parlamentbe, is inkább Szabolcs megyében volt aktív az EP-választási kampányban, mint Kárpátalján.
Mivel Ukrajna is tiltja a kettős állampolgárságot, a Nemzeti Választási Iroda nem tünteti fel külön az ukrajnai értesítési címet megadó, választásra regisztrálók számát. A kettős állampolgárságot tiltó országokból 21 413-an regisztráltak a választási névjegyzékbe, ugyanakkor csak 242-en szavaztak. Elképzelhető, hogy az értesítést emailben kérő 30 ezer külhoni magyar között nagyszámú kárpátaljai volt, de amennyiben a VMSZ számításai helyesek, így is legfeljebb néhány ezren szavazhattak a 150 ezer fős kárpátaljai magyarságból az idei EP-választáson. Igaz, ezúttal is voltak, akik átjöttek szavazni Magyarországra, a határmenti településeken a választás napján nagy volt a forgalom.
Bocskor Andrea ugyanakkor jelentősebb számú kárpátaljai szavazat nélkül is újra bejutott az EP-be Fidesz-KDNP listájának 10. helyéről.
Az erdélyiek most nem szavaztak levélben
Orbán Viktor május eleji erdélyi körútján hangsúlyozta, hogy az EP-választáson az erdélyi magyarok ne a magyarországi pártokra szavazzanak, hanem szavazatukkal az RMDSZ listáját támogassák Romániában.
Úgy tűnik, hogy az erdélyi magyarok így is tettek, hiszen az RMDSZ 5 százalék feletti eredményt ért el (igaz, egyes vélemények alapján román szavazatok segítségével), Romániából pedig csak 40 levélszavazat érkezett.
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke társaságában érkezik egy szabadkai kampányrendezvényre április 15-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
