Theresa May brit miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy június 7-én távozik a kormány és a Konzervatív Párt éléről. Ügyvezetőként utóda megválasztásáig ellátja a kormányfői feladatokat.
May arról beszélt a Downing Street 10. előtt, sajnálja, hogy nem sikerült „leszállítania” a brexitet, és bár mindent megtett, hogy a parlament támogassa az Európai Unióval a kilépésről kialkudott egyezségét, törekvése nem vezetett eredményre, és az ország érdeke, hogy egy új kormányfő próbálkozzon tovább. May hatperces beszédének a végén a könnyeivel küzdve szólt arról, hogy az Egyesült Királyság második női miniszterelnöke volt, és hálás azért, hogy az országot szolgálhatta.
A Konzervatív Párt alsóházi frakciójának legbefolyásosabb testülete, a kormányzati tisztséget nem viselő képviselők alkotta 1922 Bizottság szerda este értekezletet tartott a pártszabályzat módosításának lehetőségéről, annak érdekében, hogy May ellen a frakció azonnali hatállyal újabb bizalmatlansági indítványt terjeszthessen be. A brexit körüli idegtépő patthelyzet miatt megosztott tory pártcsoport decemberben már tartott egy bizalmi szavazást, ám Theresa May azt megnyerte, és a pártszabályzat szerint tizenkét hónapon belül nincs mód újabb bizalmatlansági indítvány előterjesztésére a frakció részéről May ellen. A szerdán késő este véget ért értekezlet után nem jelentettek be döntést e korlátozás eltörléséről, csütörtökön azonban ismertté vált, hogy az 1922 Bizottság tagjai titkos szavazást tartottak a kérdésről.
A The Times csütörtökön már arról írt, a miniszterelnök pártbeli szövetségesei is azzal számolnak, hogy Theresa May a bizottság elnökével, a kilépéspárti Graham Bradyvel tartott pénteki megbeszélése után ismerteti távozásának menetrendjét. Ez így is lett.
A Mayre nehezedő nyomás erősödését jelezte, hogy szerda este lemondott Andrea Leadsom, az alsóház konzervatív vezetője, aki szerint a jelenlegi kormány politikájával nem teljesíthető a 2016-os népszavazáson hozott döntés.
Az EU-tagság megszűnése körüli eltérő belső álláspontok miatt kialakult helyzetet Theresa May minden igyekezete ellenére nem megoldotta, hanem mélyítette. May június első hetében ismét, negyedszerre is a parlament elé kívánja vinni az általa letárgyalt, háromszor leszavazott kilépési egyezményt, de már korábban jelezte, hogy azzal együtt ismerteti lemondásának dátumát és körülményeit is. Ugyanakkor egy újabb népszavazás lehetőségéről is beszélt, egészen pontosan arról, hogy az EU-tagság megszűnését célzó törvénytervezet alapján a parlament alsóháza erről is dönthetne. A kilépést sürgető párttársai ezt éppúgy rossz szemmel nézték, mint hogy három sikertelen parlamenti szavazás után a Munkáspárttal próbált megállapodni a brit kilépés feltételeiről – szintúgy eredménytelenül.
Ismeretes, hogy az Egyesült Királyságnak nem sikerült kilépnie a tervezett március végi határidőig az Európai Unióból (azt októberig elhalasztották), így végül csütörtökön az EP-választást is kénytelenek voltak megtartani az országban. A választás esélyese a populista Nigel Farage vezette, frissen alakult Brexit Párt, amely azt ígéri, kikényszeríti a 2016-os népszavazáson eldöntött brit kilépést. Ezzel párhuzamosan a Konzervatív Párt történetének legrosszabb szereplésére készülhet, a negyedik, sőt egyes felmérések szerint akár az ötödik helyre is visszacsúszhat, miután a május eleji helyhatósági választáson is komoly veszteségeket szenvedett el.
Hogy ki lesz May utódja, egyelőre nem tudni, de fő esélyesként Boris Johnson volt külügyminiszter emlegetik, a korábbi londoni polgármester egykor az európai integráció híve volt, a brexitkampányban azonban váratlanul a kilépést sürgette, és mára ő az egyik leghangosabb brexitpárti politikus, aki ennek megfelelően a párt keményvonalas táborának támogatását is bírja.
(Photo by Tolga AKMEN / AFP)
