Nagyvilág ep-választás
A woman leaves a polling station in the New Forest District Council town of New Milton in Hampshire, England, on May 2, 2019. Local council elections are today taking place across large swathes of England and the whole of Northern Ireland. In England, six mayoralties are also being contested. (Photo by David Cliff/NurPhoto)

Nagy pofont kaptak a konzervatívok, de a Munkáspárt is megingott

A brit helyhatósági választásokon mindkét nagy párt vereséget szenvedett, ezért lehet, hogy gyorsan megegyeznek a brexitről. Egyre népszerűbb ugyanis az EU-ból való „kemény” kilépést támogató Brexit párt, amely nem indult a helyi voksoláson. Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, a választás nagy nyertese az EU-párti Liberális Demokraták lettek. Közben a sajtó May miniszterelnök távozásának és egy második referendum megrendezésének esélyein lamentál.

Súlyos csapást mértek a választók a brit konzervatívokra a pénteki angliai és észak-írországi helyhatósági választásokon. A toryk olyan drasztikus mértékű vereséget szenvedtek el, amivel kormányzó erő 1995 óta nem kényszerült szembenézni: 1330 tanácsnokkal kevesebbet küldhet Theresa May miniszterelnök pártja az önkormányzati testületekbe.

Mindezek után meginoghat May pozíciója, hiszen elutasítottsága már eddig is komoly volt saját pártján belül is, amiért három évvel a népszavazás után sem tudta kiléptetni országát az EU-ból. A konzervatívok leginkább brexitpárti irányzatának meghatározó személyisége, Iain Duncan Smith most viszont meg is ismételte, hogy a miniszterelnök lemondását szeretné elérni, s Mayt egyszerűen csak ügyvezető kormányfőnek nevezte a helyi választások kudarca után.

A The Times szerint Maynek állítólag vezető konzervatív politikusok megmondták: a napokban ki kell tűznie távozásának időpontját. 1300 képviselői hely elvesztése – úgy tűnik – sok volt a párt más vezetőinek.

A mostani helyhatósági választások azt mutatják, hogy a konzervatívok választói bázisuk egyharmadát elvesztették. Minthogy a Munkáspárt is veszített szavazatokat, bár nem ilyen mértékben, a kétpártrendszer összeomlását vizionálják egyes megfigyelők. May persze nem ezt a következtetést vonta le az eredményekből, hanem azt, hogy a toryknak és a Munkáspártnak is igyekezniük kell, hogy gyorsan „leszállítsák” a brexitet, amire az emberek szűk többsége szavazott 2016-ban.

May egyébként már korábban megígérte: távozik posztjáról, ha sikerül elfogadtatnia a parlamenttel az Európai Unióból való kilépésről szóló, többször leszavazott határozatot. Ám a brexitről nehéz megállapodni, korábban számos cikkben kifejtettük, hogy megvalósulása az Egyesült Királyság létét fenyegeti a rendezetlen és rendezhetetlen észak-ír kérdés miatt.

A parlament eddig minden lehetséges megoldást elutasított, a konzervatívok ezért most egy pártközi tárgyalásba is belementek. Vasárnap az ellenzéki munkáspárt árnyék-pénzügyminisztere, John McDonnell azonban bejelentette: nem bízik Theresa Mayben, mert kiszivárogtak a tárgyalások részletei, és egy ingatag kormánnyal nagyon nehéz tárgyalni.

Britain's Prime Minister Theresa May speaks at the Scottish Conservative party conference in Aberdeen on May 3, 2019. (Photo by Andy Buchanan / AFP)
Fotó: Andy Buchanan / AFP

Ugyanakkor a hétfői londoni lapok szerint egy hajszálnyira vannak a megegyezéstől a pártok. A toryk és a munkáspártiak most egyaránt lépéskényszerben vannak, mert bár a konzervatívok történelmi vereséget szenvedtek a helyhatósági választásokon, a legnagyobb ellenzéki párt ebből nem tudott profitálni, s a Labour is vesztett mintegy nyolcvan képviselőt. (A nyolcezer helynek azonban ez csak 1 százaléka, míg a konzervatívok vesztesége a munkáspártéhoz képest 16-17-szeres.)

Mindez elemzők szerint nem meglepő: egyik párt sem tisztázta álláspontját az Egyesült Királyság jövőjét alapvetően meghatározó brexit ügyében. Éppen ezért nyertek nagyot azok az EU-ban maradni kívánó pártok, amelyek határozott álláspontot képviselnek. Így a legnagyobb sikert a Liberális Demokraták érték el, akik hétszázzal növelték önkormányzati képviselőik számát, de a Zöldek is nagyon jó eredményt értek el – plusz kétszáz helyi mandátummal. Észak-Írországban is a hasonló irányzatú (liberális és zöld) helyi erők értek el a korábbihoz képest nagyobb sikereket.

Elvileg jó hír lenne magyar szemmel nézve – hiszen semmi jót sem jelentene a brit kiválás hazánknak –, ha a maradáspárti brit politikai erők nyernének teret Angliában, ám a helyzet nem ennyire egyszerű. A helyhatósági választásokon nem indult két frissen alakult párt, a kilépést vehemensen támogató Brexit Party, illetve a UK Change nevű, Európa- és maradáspárti tömörülés, amelynek alapítói idén februárban léptek ki a Munkáspártból, független képviselőcsoportot alakítottak, de hamarosan konzervatívok is csatlakoztak hozzájuk.

A két tömörülés közül elsősorban

a Brexit Party forgathatja fel a brit politikai erőviszonyokat, a konzervatív pártot akár a harmadik, sőt szélsőséges esetben a negyedik helyre is leszoríthatja a közelgő EP-választáson.

Az Egyesült Királyság ugyanis kénytelen szavazást tartani május végén az európai parlamenti mandátumokról, miután a brexit határidejét március, majd április helyett október 31-ére halasztották.

A Brexit Party gyakorlatilag egyszemélyes párt. Nigel Farage, a 2016-os brit kilépési kampány egyik élharcosa (1999 óta EP-képviselő) a brexit tavaszi elmaradásakor hirtelen bejelentette visszatérését a brit politikába. Az új politikai erő egyes felmérések szerint akár 27-30 százalékot is kaphat a szavazáson. A helyhatósági választásokon az idő rövidsége miatt már nem tudtak elindulni. Az viszont érdekes, hogy a szintén kilépéspárti, gyakorlatilag Farage vezérletével a brexit népszavazáson 2016-ban sikert elérő UKIP nevű tömörülés így is leszerepelt a pénteki voksoláson.

Brexit Party leader Nigel Farage gestures during a rally with the Brexit Party's north west candidates in Fylde, north west England on May 4, 2019, in the build up to the European elections. (Photo by Oli SCARFF / AFP)
Fotó: Oli SCARFF / AFP

A mostani szavazáson a Telegraph elemzése szerint egyébként a választók délen a torykat büntették, amiért inkább ki akarnak lépni az EU-ból, északon pedig a szavazók a Munkáspártot sújtották, mert inkább maradni akar az Európai Unióban. A paradox helyzet magyarázata az, hogy délen az emberek inkább maradáspártiak, ezért utasítják el a konzervatívokat, északon viszont, a Munkáspárt hagyományosan erős szavazóbázisainál, a kilépéspártiak vannak helyenként többségben. Ez is mutatja a brit társadalom végtelen megosztottságát, amit a kétpárti politikai szisztéma egyszerűen nem tud kezelni.

A lap szerint a helyhatósági eredményeket összevetjük a korábbiakkal, akkor jelenleg egy munkáspárti-skót nacionalista szövetségnek lenne esélye a kormányzásra az Egyesült Királyságban. Ez azt jelentené viszont, hogy a skótok erőteljes EU-pártisága miatt egy ilyen koalíciós kormány aligha támogatna, egy „kemény brexitet”.

Ugyanakkor a Farage-féle Brexit Párt nyomulása megegyezésre kényszerítheti a két nagy pártot a kilépés ügyében. A hétfői legfrissebb hírek szerint a Munkáspárt nem hajlandó olyan kompromisszumot kötni, amely nem tartalmazná egy második népszavazás kiírását. Éppen ezért állítólag Theresa May a konzervatívoknál titkos tanácskozást tartott, és az eddigi merev elutasítás helyett immár a toryk is fontolgatják a második referendumot.

A toryk a hírek szerint már elfogadták a munkáspárti ötletet a vámunió fenntartására az Európai Unióval.

Ez egybecseng korábbi cikkünkkel, miszerint a „brexit halott”, csak még sokáig fog vergődni. A vámunió ugyanis gyakorlatilag az Egyesült Királyság EU-ban maradását jelentené, csak éppen politikai jogok nélkül, egyfajta norvég modell jegyében, noha Londonnal nyilván nem csinálhatja meg ugyanazt Brüsszel, mint Oslóval, így várhatóan a britek a norvégoknál végül nagyobb politikai beleszólást kapnak a közös piac szabályozásába – ha a Labour ötlete valósul meg tényleg, és ezt meg is szavazza a brit parlament. (Bő egy hónapja egyszer már majdnem megtette, akkor mindössze három szavazaton múlott, hogy a törvényhozás leszavazta ezt a megoldási javaslatot.)

Ruth Davidson skót konzervatív párti vezető szerint a két nagy pártnak még az Európai Parlament új tagjainak megválasztása előtt kompromisszumra kellene jutnia a brexit ügyében, különben még nagyobb vereséget szenvednek a szavazáson. Ám mások szerint Jeremy Corbyn munkáspárti vezér nem véletlenül húzza el a megegyezést: a Labour még mindig jobban profitálhat abból, ha a konzervatívok nagyot zuhannak, a Munkáspárt támogatottsága pedig csak kicsit csökken. Bár a helyhatósági választások után Corbyn ismét egy kicsit kompromisszumra készebbnek mutatkozott.

Farage szerint emberek milliói adnák fel konzervatív vagy munkáspárti elkötelezettségüket, ha a két párt megállapodna abban a „soft brexit” egyezségben, ami egy „végső árulás lenne”, legalábbis a 2016-os szavazáshoz képest.

Közben a Guardian értesülései szerint a munkáspárt a második referendum nélkül nem támogatná a megegyezést. Az új referendumon három opciót kínálnának fel a választóknak: a brexit megállapodás jóváhagyását (azaz megegyezéses kiválást az EU-ból), a megegyezés nélküli no deal-verzió, és végül harmadikként az EU-ban való bennmaradást.

Kiemelt kép: David Cliff/NurPhoto

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Plastic cups are pictured on August 13, 2019 in a recycling facility in Bourg-Blanc, western France. (Photo by Fred TANNEAU / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.