Az ellenzéki Baloldal (Die Linke) szövetségi parlamenti frakciójának írásbeli kérdésére összeállított statisztika szerint a január-márciusi időszakban 5631 embert toloncoltak ki, több mint 600-zal kevesebbet az egy évvel korábbi 6235-höz képest. A kitoloncoltak legnagyobb csoportját – 600 embert – Olaszországba szállították. A második helyen az észak-afrikai Magreb-térség országai állnak, együttvéve 400 emberrel, majd Albánia 389 és Grúzia 352-es létszámmal. Mindeközben a menedékkérők száma is csökken, már 2017-ben is fele annyian érkeztek Németországba, mint a 2015-ös menekültválság idején, tavaly pedig tovább csökkent a számuk.
A szövetségi belügyminisztérium megerősítette a Berliner Morgenpost című lapban és a kiadóvállalat Funke médiacsoport többi vasárnapi lapjában közölt adatokat. Kiemelték, hogy nem csak távozásra kötelezett menedékkérőket toloncolnak ki Németországból. Vannak közöttük más külföldiek is, például olyan emberek, akik lejárt vízummal tartózkodtak az országban.
Tavaly egész évben 23 617 embert, 2017-ben 23 966 embert, 2016-ban 25 375 embert toloncoltak ki Németországból. A csökkenés miatt a kormány szigorításokat javasol a Bundestagnak. Horst Seehofer belügyminiszter (képünkön) a törvénymódosításokat ismertető áprilisi tájékoztatóján aláhúzta: jogállamban elfogadhatatlan, hogy több kitoloncolás fullad kudarcba, mint amennyi sikerül. A javaslatok egyik legfőbb és leginkább vitatott eleme, hogy szolgálati titoknak minősítik a kitoloncolások tervezett időpontját, így büntetőeljárás alá vonható, aki figyelmeztet kitoloncolásra jelölt embereket a hatósági művelet közelgő kezdetére. A kormány ezzel azt igyekszik orvosolni, hogy a kitoloncolás gyakran azért nem sikerül, mert a kitoloncolásra jelölt illető értesül a készülő intézkedésről, és eltűnik tartózkodási helyéről, mire megérkeznek érte a rendőrök.
Civil szervezetek és szakszervezek a reformcsomag azon pontját is élesen bírálták, hogy a férőhelyek hiánya miatt átmenetileg büntetés-végrehajtási intézményekben is elhelyezhetnek kitoloncolási őrizetbe vett embereket, felfüggesztve azt az alapelvet, hogy nem lehet fegyházban, börtönben elhelyezni olyan személyeket, akiket nem bűncselekmény, hanem tervezett kitoloncolás miatt fosztanak meg a mozgás szabadságától, írja az MTI.
Borítófotó: Omer Messinger/Getty Images
