Nagyvilág
In this photograph taken on February 3, 2017, Nepalese women Pabitra Giri (L) and Yum Kumari Giri (R) sit by a fire as they live in a Chhaupadi hut during their menstruation period in Surkhet District, some 520km west of Kathmandu. - The practice of banning women from the home when they are menstruating is linked to Hinduism and considers women untouchable at this time. They are banished from the home -- barred from touching food, religious icons, cattle and men -- and forced into a monthly exile sleeping in basic huts. Chhaupadi was banned a decade ago, but new legislation currently before parliament will criminalise the practice, making it a jailable offence to force a women to follow the ritual. (Photo by PRAKASH MATHEMA / AFP) / TO GO WITH AFP STORY: Nepal-women-religion-society, FEATURE by Annabel SYMINGTON

A menstruáció havi száműzetést jelent

Érinthetetlenné és száműzötté válnak a menstruáló nők Nepálban, ahol ugyan törvényileg tiltott az elkülönítésük, de a stigma olyan erős, hogy önszántukból vonulnak el otthonaikból.

Bejárta a világsajtót a nepáli Parwati Bogati története. A 17 éves lány arra készült, hogy átvészelje a hideg himalájai éjszakát, egyedül, egy kunyhóban. Tüzet gyújtott, hogy ne fagyjon meg. Az ablaktalan helyiséget pillanatok alatt beterítette a füst. A lány holttestére anyósa talált rá másnap reggel.

A Nepál nyugati részén élő tinédzser egy évszázadok óta létező hindu hagyomány áldozatává vált. E szerint az asszonyok és a lányok a menstruációjuk ideje alatt tisztátalanokká válnak, balszerencsét hoznak, ezért nincs helyük az otthonaikban. Havi vérzésük idejét külön erre a célra, általában kőből és sárból épített kunyhóban vagy fészerben töltik, elzárva a közösségtől.

A hindu szokás neve chhaupadi, ami azt jelenti: érinthetetlen lény. A menstruáló nők nem vehetnek részt egy sor hétköznapi tevékenységben, és nem aludhatnak a saját ágyukban. Azon a mítoszon alapul az egész gyakorlat, hogy a hindu mitológiában a villámlás és a harc istenének tartott Indra a menstruációt az átok terjesztésére teremtette.

Ha egy menstruáló nő megérint egy fát, az többé nem terem gyümölcsöt. Ha tejet fogyaszt, a tehén elapad. Ha könyvet olvas vagy csak megérti azt, Saraswati, az oktatás istene megharagszik. Ha hozzáér egy férfihoz, az megbetegszik.

A chhaupadit 2005-ben a nepáli legfelsőbb bíróság törvényen kívül helyezte, de Parwati Bogati esete is mutatja, egy tollvonással nem lehet megszüntetni az évszázadok óta létező vallási gyakorlatot. Parwati már legalább a negyedik áldozat idén, aki a menstruációs elkülönítés miatt halt meg. Január elején egy 35 éves nő két kisgyerekével vesztette életét hasonló körülmények között.

A törvény óta több menstruációs kunyhót is leromboltak, de a gyakorlat – főleg a nyugat-nepáli falvakban – él is virul: ha nem külön erre a célra kialakított fészerben vagy kunyhóban, akkor a nők a ház egy részén elszeparált helyiségben töltik a nehéz napjaikat.

A havi száműzetés az első menstruációs ciklussal kezdődik, és egészen a menopauzáig tart. Az első ciklusnál még hosszabb időt, akár 14 napot is elszeparálva kell tölteni, ahogy a szülés után is az újszülött gyerekkel.

TO GO WITH Nepal-women-religion-society-chhaupadi,FEATURE by Frankie Taggart
Nepalese villager Chandrakal Nepali prepares her bedding inside a "chhaupadi house" in the village of Achham, some 800kms west of Kathmandu on November 23, 2011.  Isolation is part of a centuries-old Hindu ritual known as chhaupadi which is blamed for prolongued depression, young women's deaths and high infant mortality rates in remote, impoverished western Nepal. Under the practice women are prohibited from participating in normal family activities during menstruation and after childbirth.     AFP PHOTO/Prakash MATHEMA (Photo by PRAKASH MATHEMA / AFP)
Fotó: Prakash Mathema /AFP

A chhaupadi nemcsak megalázó, de veszélyes is. A nehezen szellőző, fűtetlen, bútorozatlan menstruációs kunyhóban könnyen füstmérgezést kapnak a tüzet gyújtó nők, akiknek tartaniuk kell a kígyók marásától és egyéb állatok támadásától is. Hiába tartják őket tisztátalannak, a férfiak gyakran vegzálják, durvább esetekben meg is erőszakolják a kiszolgáltatott nőket.

2011-ben az ENSZ külön jelentésben foglalkozott a Nepálban jellemző menstruációs stigmával. A szakértők kiemelik a dokumentumban, hogy mit nem szabad csinálnia a menstruáló nőknek: megérinteni embereket, tehenet, zöldséget, gyümölcsöt. Nem ehetnek és ihatnak tejtermékeket, és nem használhatják a közösség vízhálózatát, nehogy „beszennyezzék” azt, sőt nem is mosakodhatnak.

Nem léphetnek be házaikba, különösen tiltott terület számukra a konyha. Nem járhatnak iskolába és templomba se, viszont dolgozniuk kell a földeken. Havi száműzetésük alatt csak száraz élelmiszert fogyaszthatnak, étrendjük többnyire sóból, kenyérből és rizsből áll.

Méreg vagy erő

A 2005-ös törtvény értelmében az, aki menstruációs kunyhóba kényszeríti a nőket, három hónap börtönnel és pénzbüntetéssel sújtható. Csakhogy a szigorú törvény nem szab gátat a vallási szokásjognak. Civil szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy amíg tisztátalannak tartják a menstruáló nőket, addig a stigma rajtuk marad.

Törvényalkotáson és a menstruációs kunyhók lerombolásán kívül a chhaupadi ellen fellépők szerint a társadalom mentalitását is meg kell változtatni. Amrita Thapa egyike volt annak a hatfős parlamenti bizottságnak, ami az év eleji halálesetek kivizsgálására jött létre. Thapa szerint három tényező miatt szinte lehetetlen felülírni a gyakorlatot Nepálban: a tudatosság teljes hiánya, a társadalomban mélyen gyökerező hagyomány és babona, valamint a patriarchális viszonyok miatt.

A probléma része az is, hogy a nők többsége nem kényszerből, hanem önszántukból vonulnak el a kunyhóba, mert tényként kezeik, hogy mivel tisztátalanok, balszerencsét hoznak a környezetükre, és feldühítik az isteneket.

Bár a chhaupadi mai gyakorlatából egyre inkább kikopik a vallásosság, a tisztátalanság tényét kevesen kérdőjelezik meg. A legtöbb nepáli szerint a menstruációs vér méreg, ezért higiéniai okokból kell távol tartani az otthonoktól a menstruáló nőket, akik tampon és betét hiányában rongyot használnak. Sok családban az idősebb generáció nő tagjai ragaszkodnak ahhoz, hogy a fiatalabbak gyakorolják a chhaupadit.

A tabu feloldását az sem segíti, hogy a helyi tanárok és egészségügyi szakemberek sem feltétlenül vannak tisztában a menstruáció biológiai folyamatával, így elmagyarázni sem tudják a nőknek, hogy a menstruáció az életet, a nőiességet jelenti, és nem méreg, hanem erő.

In this photograph taken on February 3, 2017, Nepalese woman Pabitra Giri looks at her mobile in a Chhaupadi hut during her menstruation period in Surkhet District, some 520km west of Kathmandu. - The practice of banning women from the home when they are menstruating is linked to Hinduism and considers women untouchable at this time. They are banished from the home -- barred from touching food, religious icons, cattle and men -- and forced into a monthly exile sleeping in basic huts. Chhaupadi was banned a decade ago, but new legislation currently before parliament will criminalise the practice, making it a jailable offence to force a women to follow the ritual. (Photo by PRAKASH MATHEMA / AFP) / TO GO WITH AFP STORY: Nepal-women-religion-society, FEATURE by Annabel SYMINGTON
Fotó: Prakash Mathema / AFP

Indiából érkezhet a változás

A menstruációs stigma nem csak Nepálban ismert jelenség. A szomszédos India jelentős részén a menstruáló korú nők (ezt általában 10 és 50 év között határozzák meg) nem léphetnek be bizonyos templomokba és mecsetekbe. Idén januárban áttörés történt: évszázadok óta először az egyik legjelentősebb hindu szentélynek számító Sabarimala templom küszöbét átlépte két 40 év körüli nő. Történelmi jelentőségű akciójukat példátlan összefogás előzte meg: Kerala államban 620 kilométer hosszú élőláncot alkotott több millió, a „templomlázadás” mellett kiálló nő.

A menstruációs szegénység és stigma ellen küzd Arunachalam Muruganantham is. Az indiai szuperhősnek titulált férfi nők millióinak teremtette meg a lehetőséget, hogy rongy, levél és hamu helyett betétet használhassanak ciklusuk alatt. Muruganantham kifejlesztett egy egyszerű szerkezetet, amellyel a kereskedelmi forgalomban kaphatókkal azonos minőségű betéteket lehet előállítani. A szerkezetből India 23 államában 630-at helyeztek üzembe, és használatát más fejlődő országban is bevezették. Egy gép naponta 200-250 betétet állít elő, melyek ára darabonként 0,03 dollár. A Betétember életéből bollywoodi film készült, történetét a 24.hu-n is feldolgoztuk:

Arunachalam Muruganantham attends the "TIME 100 Gala, TIME's 100 Most Influential People In The World" at the Frederick P Rose Hall at Lincoln Center in New York City. © LAN (Photo by Lars Niki/Corbis via Getty Images)
A Betétember: indiai szuperhős a menstruációs szegénység és tabu ellen
A szegény családba született, alig iskolázott falusi szerelősegéd nők millióinak segített a találmányával.

Források: a New York Times írott is videós riportja, valamint a CNN és a BBC riportja, illetve az ENSZ 2011-es jelentése.

Kiemelt kép: Prakash Mathema / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Megfejtették az első tojás rejtélyét

Rákérdeztünk arra is, a tyúk volt-e előbb vagy a tojás, illetve miért voltak az akár többször tíz tonnás állatoknak csupán görögdinnye méretű tojásaik.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73876445, Négyes metró illusztrációk. 2019.03.18., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.