Nagyvilág
A Rohingya Muslim refugee carries a child through Kutupalong refugee camp in the Bangladeshi district of Ukhia on September 28, 2017.
The UN has drawn up a contingency plan to feed up to 700,000 Muslim Rohingya refugees from Myanmar after some 480,000 fled to Bangladesh over the past month and arrivals continue. A senior official from the UN's World Food Program (WFP) told AFP they were now prepared to provide massive food and other emergency aid if the influx continues in coming weeks. / AFP PHOTO / FRED DUFOUR

Mianmarban csecsemőket öltek, élve temettek el embereket, nyilvánosan erőszakoltak

Kovács-Angel Marianna
Kovács-Angel Marianna

újságíró. 2018. 09. 25. 06:36

A minmari hadsereg tömeggyilkosságok, tömeges nemi erőszak, és egyéb kegyetlenségek előre kitervelt, összehangolt kampányát folytatta a délkelet-ázsiai ország rohingja muszlim kisebbsége ellen - állapította meg az amerikai külügyminisztérium hétfőn közzétett jelentésében.
Korábban a témában:

A jelentés nem nevezte a rohingják elleni fellépést népirtásnak vagy emberiesség elleni bűncselekményeknek, pedig az ENSZ és számos jogvédő csoport már jóval korábban az etnikai tisztogatás tankönyvi példájának minősítette.

A nyugat-mianmari Arakán államból 2017 augusztus vége óta a rohingja muszlim kisebbség csaknem 700 ezer tagja menekült Bangladesbe az után, hogy a mianmari hadsereg – megnevezése szerint – tisztogató akcióba kezdett rohingja felkelők mianmari biztonsági állások elleni összehangolt támadását követően. Az amerikai külügyi jelentést több mint ezer, Bangladesben tartózkodó rohingjával készített interjúra alapozták. A 20 oldalas dokumentum mindazonáltal megállapította, hogy a hadsereg hadműveleteinek célja a rohingják terrorizálása, illetve az országból történő kiűzése volt.

Az interjúalanyok szinte nyomtatást nem tűrő szörnyűségekről számoltak be, állításuk szerint

a mianmari katonák csecsemőket és kisgyermekeket öltek, élve temettek el embereket, vagy éppen nyilvánosan erőszakoltak meg nőket.

A jelentés alapot szolgáltathat újabb szankcióknak a mianmari hatóságok ellen – mutatott rá a Reuters hírügynökség. Washington múlt héten rendelt el büntetőintézkedéseket a mianmari 33. és 99. könnyű gyalogos hadosztály, valamint Aung Kjav Zav, Khin Maung Soe és Khin Hlaing hadseregparancsnokok és Thura San Lvint, a határrendőrség vezetője ellen. A büntetőintézkedések az úgynevezett Magnyitszkij-törvényen alapulnak, amely értelmében a szankciók által érintett személyek amerikai javait zárolják, egyúttal megtiltják, hogy amerikai állampolgárok bármiféle üzleti kapcsolatba kerüljenek velük.

Eközben Washington bejelentette, hogy 185 millió dolláros humanitárius segítséget nyújt az arakáni erőszak miatt földönfutóvá vált rohingják megsegítésére. Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet közölte: ezzel az összeggel 389 millió dollárra nőtt az amerikai támogatás, amelyet az arakáni erőszak kitörése óta nyújtottak a rohingjáknak.

Rohingya refugees perform prayers as they attend a ceremony organised to remember the first anniversary of a military crackdown that prompted a massive exodus of people from Myanmar to Bangladesh, at the Kutupalong refugee camp in Ukhia on August 25, 2018.


Tens of thousands of Rohingya refugees staged angry protests for "justice" on August 25 on the first anniversary of a Myanmar military crackdown that sparked a mass exodus to camps in Bangladesh.
 / AFP PHOTO / Dibyangshu SARKAR
Az idő nem gyógyír, a fájdalmat nem lehet eltemetni
Az elüldözött rohingyák próbálnak élni és túlélni, de az átélt borzalmak emlékei nem hagyják behegedni lelki sebeiket.

Fotó: Europress/AFP/Fred Dufour

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

2018.12.07. Semmelweis Budapest Award.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.