Nagyvilág
NOVI SAD, SERBIA - SEPTEMBER 1: Serbian President Aleksandar Vucic and European Commissioner for European Neighbourhood Policy and Enlargement Negotiations Johannes Hahn attend the opening ceremony of Zezelj Bridgein Novi Sad, Serbia on September 1, 2018.
 Aleksandar Jovanovic / Anadolu Agency

Újjáépítették az utolsó lebombázott Duna-hidat is Újvidéken

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

újságíró. 2018. 09. 03. 13:27

A beruházás több mint felét az Európai Unió állta.

Helyreállították és átadták a forgalomnak a múlt hét végén a harmadik, egyben utolsó újvidéki Duna-hidat, amelyet 1999 áprilisában a NATO bombázott le.

A vasúti forgalom már áprilisban megindult az egykori Zezelj híd helyén épült új hídon, a közúti forgalom előtt azonban csak most nyitották meg az építményt.

A híd az úgynevezett 10-es európai közlekedési folyosó részét képezi, ami azt jelenti, hogy ezen keresztül tudnak majd óránként 160 kilométeres sebességgel közlekedni a vonatok Belgrád és Budapest között, amikor megépül a két fővárost összekötő gyorsvasút.

A Zezelj híd 1961-ben épült fel, eredeti neve Testvériség-Egység híd volt, ám az újvidékiek a tervezőjére, Branko Zezeljre utalva csak Zezelj hídnak nevezték el, és a köztudatban is ez az elnevezés honosodott meg. Az 1999-es NATO légicsapások során megsemmisített híd újjáépítése 2012-ben kezdődött meg. A felépítése 54 millió euróba került, ebből 35 millió eurót az Európai Unió finanszírozott. Az új híd 474 méter hosszú és 31,45 méter széles, két vasúti vágány, kétsávos közút és ugyancsak két-két járda és kerékpárút halad át rajta.

A NATO 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 19 tagországa azt követően támadta meg a nyugat-balkáni országot, hogy kudarcba fulladtak a franciaországi Rambouillet-ben, valamint Párizsban folyó tárgyalások Koszovóval kapcsolatban. A támadással vetettek véget Slobodan Milosevic jugoszláv elnöknek a koszovói albánok ellen folytatott erőszakkampányának. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány albán lakossága körében.

A támadások során a különböző becslések szerint Jugoszlávia-szerte összesen 1200-3500 civil, katona és rendőr halt meg, az ország gazdasága pedig mintegy 30 milliárd dolláros kárt szenvedett. Ugyanakkor körülbelül 25 ezer lakóépület semmisült, illetve rongálódott meg, 470 kilométernyi közút és 595 kilométer vasútvonal vált használhatatlanná, 14 repülőtér, 19 kórház, 69 iskola és 44 híd rongálódott meg vagy dőlt romba. A légitámadások által okozott anyagi kár nagyságát akkor körülbelül 100 milliárd dollárra becsülték. (MTI, fotó: Europress – Aleksandar Jovanovic / Anadolu Agency)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nikola Gruevski, Macedonia's former Prime Minister and former leader of the opposition VMRO DPMNE party, arrives at a courthouse in Skopje on January 24, 2018 for his trial for alleged abuse of power between 2012 and 2015. (Photo by Robert ATANASOVSKI / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.