Nagyvilág

Senkinek sem kellett az utolsó amerikai náci kollaboráns

Évtizedekig tartó nyomozással derítették fel Jakiv Palij múltját, aki a második világháború alatt egy lengyel koncentrációs tábor őre volt, és 1949-ben az Egyesült Államokba települt. Palijt nemrég kiutasították az USA-ból és Németország fogadta be, pedig sosem volt német állampolgár.

Németországnak erkölcsi kötelessége felelősséget vállalni a nácik tevékenységéért, és ebbe beletartozik az is, hogy őszintén szembenézünk a nemzetiszocialisták tetteivel, és az is, hogy gondoskodunk az áldozatokról

– mondta nemrég Heiko Maas külügyminiszter Auschwitzban, egyértelművé téve azt, hogy a nácik által elkövetett rémtettek feldolgozása központi téma a német kormány számára.

Bár egyre kevesebb olyan ember él, aki a II. világháborúban tevékenyen részt vett a nácik által elkövetett rémtettekben, sokan úgy gondolják, senki nem lehet elég öreg ahhoz, hogy számot adjon a tetteiről.

Ez történt a 95 éves Jakiv Palijjal is, aki majd’ 70 évig élt az Amerikai Egyesült Államokban úgy, hogy múltját eltitkolta a hatóságok elől. Egy hosszú nyomozás során végül kiderült, hogy az eredetileg lengyel állampolgár Palij őr volt abban a trawniki munkatáborban, ahol 1943-ban mintegy hatezer zsidót lőttek agyon a náci katonák.

Az amerikai kormány nemrég pontot tett az évek óta húzódó ügy végére: a valószínűleg utolsó Amerikában élő náci kollaboránsnak mennie kell az országból.

Heiko Maas német külügyminiszter az egykori auschwitz-birkenaui náci koncentrációs táborban
Fotó: Jarek Praszkiewicz / AP / MTI

Mindenki hazudott

A Frankfurter Allgemeine riportja szerint a Lengyelországban született, ukrán nemzetiségű Jakiv Palijt 1941-ben képezték ki az SS számára a travniki kényszermunka- és kiképzőtáborban. Az úgynevezett travniki férfiak egy része, akik a balti országokból, Lengyelországból és Ukrajnából származtak, közvetlenül is részt vettek a belzeci, sobibóri és treblinkai mészárlásokban. A leghíresebb tagja a 4000-5000 tagot számláló travniki férfiak csoportjának John Demjanjuk volt, akit 2009-ben deportáltak az USA-ból.

Egy müncheni bíróság 2011-ben 5 év börtönre ítélte Demjanjukot, bűnrészesnek találva őt a láger 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához. Demjanjuk 2012-ben meghalt, még azelőtt, hogy az ítélet jogerőre emelkedett volna.

Palij 1949-ben az Egyesült Államokba emigrált és 1957-ben amerikai állampolgár lett. Mindvégig eltitkolta, hogy a nácik szolgálatában állt, azt állította, hogy a II. világháború alatt egy tanyán és egy gyárban dolgozott. Amikor 1993-ban az igazságügyi minisztérium munkatársai megjelentek nála, azt mondta:

Sosem kaptam volna meg a vízumot, ha az igazat mondtam volna. Mindenki hazudott.

2001-ben Palij végül bevallotta, hogy valóban a travniki munkatáborban volt őr. A Fehér Ház határozott álláspontot fogalmazott meg:

Azzal, hogy a travniki munkatárborban fegyveres őrként dolgozott, és megakadályozta, hogy a zsidó rabok megszökjenek, Palij elengedhetetlenül hozzájárult ahhoz, hogy a travniki zsidók a nácik áldozatául essenek.

Palij a bíróság előtt tagadta, hogy bármi rosszat tett volna, és azzal védekezett, hogy őt és több fiatal férfit a szülővárosából a nácik kényszerítettek arra, hogy nekik dolgozzanak.

John Demjanjuk
Fotó. Christof Stache / AFP

Hazátlanul

Mivel hazudott a bevándorlási hivatalnak, 2003-ban elvették Palij amerikai állampolgárságát és egy szövetségi bíró arról döntött, hogy a férfit ki kell toloncolni az országból azért, hogy az érintett országokban felelősségre vonhassák. Ez azonban technikailag nem volt lehetséges, ugyanis Palijt és feleségét se Németország, se Ukrajna, se Lengyelország nem akarta befogadni, az eljárást pedig amerikai földön nem lehetett lefolytatni.

Így tehát évekig semmi történt és a legtöbben azt valószínűsítették, hogy Palij és felesége a hátralévő éveiket az Egyesült Államokban fogják leélni. Voltak azért próbálkozások, 2017-ben a kongresszus több New York-i tagja levelet írt Rex Tillerson akkori külügyminiszternek, hogy Donald Trump kormánya tegye meg a szükséges lépéseket Palij deportálására érdekében.

Majdnem egy évvel később, 2018. augusztus 21-én Jeff Sessions igazságügyi miniszter közleményt adott ki, amelyben egyrészt méltatta a „nácivadász” Eli Rosenbaum tevékenységét, másrészt közölte, hogy Palij elhagyja az Egyesült Államokat.

Hetekig tartó diplomáciai egyeztetések után végül Németország, annak ellenére, hogy az egykori őr sosem volt német állampolgár, felajánlotta, hogy befogadja Palijékat. Sajtóhírek szerint a Trump-kabinet a korábbi kormányoknál jobban erőltette, hogy Palij elhagyja az államokat és minden egyes, a németekkel folytatott kétoldalú egyeztetésen felhozta a témát.

Eli Rosenbaum
Fotó: Bill O’Leary/The Washington Post/Getty Images

Lezárás

Ezzel szinte biztos, hogy Jakiv Palijjal szemben befejeződik az elszámoltatás. A Frankfurter Allgemeine nem tartja valószínűnek, hogy Németországban bíróság elé kellene állnia. Egyrészt azért, mert az ügyben illetékes würzburgi ügyészség már évekkel ezelőtt lezárta a Palij elleni vizsgálatot.

Másrészt azért, mert – Demjanjukkal ellentétben – nincsenek meg Palij igazolványai vagy személyi aktái, amellyel igazolni lehetne a részvételét a népírtásban.

A jelenlegi információk szerint amellett, hogy a férfit a nácik kényszeríthették a munkára, Palij sosem szolgált az Auschwitzhoz vagy Sobibórhoz hasonló megsemmisítő táborban, hanem hidak vagy folyók mellé osztották be őrszolgálatra.

Palij és felesége kedden érkezett meg Németországba egy katonai repülőgépen, ahonnan mentőautó szállította őket egy a münsteri régióban található idősek otthonába.

Az amerikai nagykövet a sajtón keresztül köszönte meg a német kormány segítségét:

Hálásak vagyunk, hogy ezzel is segítik a holokauszt áldozatainak és családjuknak a múlt feldolgozását.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik