Nagyvilág
Tokió, 2018. július 23.
Verejtékezõ arcát törli meg egy férfi Tokióban, ahol a hõmérséklet 40 Celsius-fok fölé szökött 2018. július 23-án. A meteorológiai megfigyelések történetében elõször mértek 41,1 Celsius-fokot a szigetország fõvárosában, valamint a Gifu prefektúrában levõ Szaitamában. A hõség miatt az elõzõ napon 3125 esetben riasztották a mentõket a fõvárosban. A Japánban tapasztalt hõhullámban az elmúlt három hétben kéttucatnyian haltak meg hõgutában, csaknem tízezren kerültek kórházba. (MTI/AP/Szaszahara Kodzsi)

Háromszáznál is többen haltak meg Japánban egy hónap alatt a szélsőséges időjárás miatt

24.hu
24.hu

2018. 07. 31. 07:43

Több mint háromszáz ember halt meg júliusban Japánban a szélsőséges időjárás miatt, az elmúlt években ez volt a legtöbb halálos áldozatokkal járó hónap. Előbb a heves esőzések keltette árvizekben, földcsuszamlásokban haltak meg sokan az ország nyugati részén.

A hatóságok adatai szerint 220 ember vesztette életét, további kilenc eltűnt, azóta sem leltek a nyomukra. Ezt követően a 40 fokot elérő és valamivel azt meghaladó hőmérsékletek tomboltak az országban. A hőség következtében 116-an haltak meg, több mint tízezer ember került kórházba hőgutával július második hetében.

Tokió, 2015. július 14.
Helyiek ernyõkkel védekeznek a hõség ellen Tokióban 2015. július 14-én, amikor a hõmérséklet meghaladja a 36 Celsius-fokot a japán fõvárosban. (MTI/EPA/Franck Robichon)
Sosem volt még ekkora hőség Japánban
A meteorológiai megfigyelések történetében először mértek 41,1 fokot.

Az áldozatok többsége idős ember, akik különböző megfontolásokból, anyagi okokból nem használták a légkondicionáló berendezéseket.

A hőmérsékleti rekordokat döntő időjárás miatt egyre többen vetik fel, hogy miképpen viselik el ezeket a körülményeket majd az atléták és a nézők 2020-ban Tokióban, amikor a város otthont ad a nyári olimpiai játékoknak. A szervezők azt ígérik, hogy számos intézkedést tesznek a hőség mérséklésére, köztük azt is, hogy egyes versenyeket, mint például a maratoni futást, kora reggel rendezik.

Az országban rendszeresek a földrengések, vulkánkitörések és a trópusi viharok is, ugyanakkor minden modern eszközt bevetnek, hogy komoly védelmet építsenek ki a természeti katasztrófák kivédésére. A folyók mellé magas gátakat emelnek, hogy az ember alkotta töltések megóvják a településeket az áradásoktól.

A településeken emelt épületek, felhőkarcolók pedig rengéselnyelő alapokon nyugszanak, hogy csillapítsák a földrengések keltette kilengést. A nagyobb katasztrófák mindazonáltal ezeket is legyőzik.

(MTI, kiemelt kép: MTI/AP/Szaszahara Kodzsi)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.