Nagyvilág
Budapest, 2018. május 15.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-jelölt a kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az Országházban 2018. május 15-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Amikor a Fidesz valódi kérdésekbe fut bele

Kovács Márta
Kovács Márta

újságíró. 2018. 06. 27. 16:26

A kormánypárt politikusai külföldi médiumokkal szóba állnak, a végeredmény pedig mindig ugyanaz: minden, ami ellentétes a Fidesz véleményével, támadás a párt és az ország ellen.

A minap széles körben terjedt az a felvétel, amin Szijjártó Péter a BBC kamerái előtt komoly szóváltásba keveredett a brit közmédia riporternőjével. A videót valószínűleg teljesen másképp értékelték a brit és a magyar nézők, hiszen

  • előbbiek számára annyi látszott, hogy egy újságíró kérdéseket tesz fel egy másik ország politikusának aktuálpolitikai ügyekben,
  • a magyaroknak viszont mindenképp újszerű a helyzet annyiból, hogy itthon a kormányközeli sajtóorgánumokon kívül újságírók általában csak a parlament folyosóján próbálkozhatnak hasonló kérdésekkel.

Az interjú elején látszott, hogy Szijjártó nem vette túl jó néven, hogy nem mozoghat az itthon jól begyakorolt panelekben, hanem Emily Maitlis elég gyorsan kizavarta őt komfortzónájából.

Berlin, 2018. június 5.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Heiko Maas német külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón a német külügyminisztérium berlini vendégháza, a Borsig villa elõtt 2018. június 5-én. (MTI/EPA/Hayoung Jeon)
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Fotó:Hayoung Jeon/EPA/MTI

Pedig miután a Velencei Bizottságtól kezdve az Európai Bizottságon át az ENSZ-ig mindenki kibukott a kormány új Stop Soros törvényén, annyira azért nem lepődhetett meg Szijjártó, hogy a BBC is szeretne választ kapni olyan kérdésekre, mint hogy miért kriminalizálják a menedékkérők segítését, miközben ez nyilvánvalóan szembemegy a különféle európai szerződésekkel.

A beszélgetés  egyik csúcspontja az volt, amikor a BBC riporternője a magyar külügyminiszteren a törvény azon képtelenségét kérte számon, miszerint a menedékkérők illegálisan érkeznek egy országba, ám joguk van ahhoz, hogy segítséget kapjanak kérelmük beadásához és nyilvánvalóan csak ennek elbírálásakor derül ki, hogy valóban illegálisan érkeztek-e.

Szijjártónak itt lett volna a lehetősége rávilágítani, hogy mi a törvény valódi értelme és gyakorlati haszna, de inkább lerendezte mindezt annyival, hogy egy ország nem köteles eltűrni a határai megsértését.

És hogy mi lett a BBC, amiért nem értett egyet a magyar kormánnyal? Kiegyensúlyozatlan és egyoldalú.

A magyar külügyminiszter mostani látogatásához hasonló mutatvány nem példa nélküli az utóbbi években.

Emily Maitlis, BBC Journalist, speaks during the The Institute of Directors Annual Convention at the Royal Albert Hall in London, Friday, Oct. 3, 2014.
Emily Maitlis
Fotó: Niklas Halle’n/Photoshot/NurPhoto/AFP

Még 2016 őszén Szijjártó a BBC ugyanezen műsorának nyilatkozott, a Newsnight akkori műsorvezetője, Evan Davis annak kapcsán beszélgetett – bár ekkor telefonon – a magyar külügyminiszterrel, hogy a magyar kormány elkezdett szórólapozni arról, hogy Nagy-Britanniában is vannak úgynevezett „no-go zónák”.

Az előző beszélgetésben a riporternő azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor korábban járványnak nevezte a bevándorlást, közölte, hogy „ez igazából nem is a bevándorlásról szól, hanem az idegengyűlöletről”, mire Szijjártó teljesen felháborodott, és kikérte magának a sértést, amit ezzel szerinte egész Magyarország kapott.

Sosem tudjuk meg, mit reagált volna a kormány, ha az osztrákok hasonló videót forgatnak valamelyik borsodi faluban, mint amilyet Lázár János készített Bécsben, de valószínűleg ugyanannyira kikérték volna maguknak, mintha a britek no-go zónának nevezték volna mondjuk a budapesti nyolcadik kerületet.

Nem véletlen, hogy ebben a helyzetben a BBC műsorvezetője sem tudta igazán türtőztetni magát, és egyszerűen azt kérdezte Szijjártótól:

Ön tényleg elhiszi, hogy no-go zónák vannak az Egyesült Királyságban?

Mire a magyar külügyminiszter ahelyett, hogy megindokolta volna az állítást, főleg annak tudatában, hogy a brit nagykövet is tiltakozott a szórólap miatt, annyit tudott mondani, hogy mindezt nyilvános és hivatalos jelentések és híradásokra alapozták.

Budapest, 2018. június 1.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatón beszél, miután stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Romke Noordhuisszal, az amerikai ExxonMobil vállalat ügyvezetõ igazgatójával a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2018. június 1-jén.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Azóta sem tudni, pontosan milyen jelentésekre, nem tudni, milyen híradásokra gondolt.

A BBC pedig csak annyit szeretett volna elérni, amiről a magyar sajtó nagy része már régóta csak álmodik: elérni, hogy politikusok beszéljenek aktuális problémákról, és ha valamiben nem értenek egyet, akkor vitát generáljanak. 

Szijjártó pedig már 2015 szeptemberében is beült a BBC stúdiójába, hogy megpróbálja megvédeni a magyar kormány álláspontját. Akkoriban törtek ki azok a zavargások Röszkén, amik során a rendőrség könnygázt is bevetett.

A brit televízió riportere így többek között arra is kíváncsi volt, „maradt-e emberség Magyarországban” a kerítés, a szögesdrót és a könnygáz megjelenése után. Szijjártó azzal védekezett, hogy egy határ átlépésének vannak szabályai, nem lehet csak úgy besétálni.

Erre a műsorvezető rögtön próbálta visszaterelni a beszélgetést az eredeti medrébe azzal, hogy nem erre a szabályokra gondolt, hanem a menekültek jogaira. Mire Szijjártó ahelyett, hogy elmondta volna, a kormány miért nem érzi úgy, hogy folyamatosan megsértik a menedékkérők jogait, közölte a riporterrel, hogy az ő és a nemzetközi sajtó hozzáállása sem korrekt a magyar kormánnyal.

Kovács Zoltán is hasonlóan élte meg eddig a találkozást a brit közmédiával. A BBC magyarországi tudósítója, Nick Thorpe többek közt arra volt kíváncsi, nem olyan-e a Soros-terv folyamatos hangoztatása, mintha a kormány Magyarország ellen kitalált összeesküvés-elméletekről beszélne.

Kovács ekkor azzal védekezett, hogy a különböző javaslatok együtt adnak ki egy tervet, befolyás esetén pedig ezeket lehet alkalmazni. Befolyása pedig kinek van? Hát Soros Györgynek.

Budapest, 2018. június 14.
Kovács Zoltán kormányszóvivõ beszél Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszternek Kormányinfó - Mit, miért tesz a kormány? címmel tartott sajtótájékoztatóján a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2018. június 14-én.
MTI Fotó: Mónus Márton
Kovács Zoltán kormányszóvivõ
Fotó: Mónus Márton / MTI

Hiába ismerte el maga a volt kormányszóvivő is, hogy csak sejtik a Soros-terv létezését, amit az amerikai filantróp javaslatainak összességének tartanak, azért kiáll amellett, hogy szükség volt a hatalmas összeget felemésztő nemzeti konzultációra is, hiszen így nyerhettek megerősítést a magyaroktól.

Az interjú nem sokkal azután készült, hogy Őcsényben megfenyegették annak a panziónak a tulajdonosát, ahol egy-két menekült család üdülhetett volna, másnap pedig kiszúrták a vállalkozó autójának kerekeit.

Kovács Zoltánnak erre az volt a magyarázata, hogy a magyarok 2015-ben 400 ezer embert láttak átvonulni az országon, ezért természetes, hogy nem tetszik nekik mindez. Nick Thorpe azonban felvetette, hogy a magyar miniszterelnök ahelyett, hogy kiállt a panziótulajdonos megfenyegetői mellett, inkább tisztázhatta volna, hogy egyébként itt nem illegális bevándorlókról volt szó, hanem menekültstátusszal rendelkező emberekről.

Ezen a ponton pedig már senkit nem ér meglepetésként, hogy a már Szijjártó által is bejáratott frázis következett, miszerint

az felvetésekkel a BBC-nek az a célja, hogy rossz színben tüntesse fel a magyar kormányt.

Kiemelt fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.