A Donald Trump beiktatása óta eltelt egy évben rengeteg, összesen 381 504 magyar nyelvű bejegyzés született az online térben az Egyesült Államok elnökével kapcsolatban. A bejegyzéseket 38 615 egyedi felhasználó generálta összesen 3428 megjelenési felületen. Egy felületen átlagosan 97 bejegyzés született az elnökkel kapcsolatban, míg egy átlagos felhasználó 10-szer nyilvánult meg Trumpról.
Trump elnöki beiktatását és politikai tevékenységének megkezdését hatalmas érdeklődés övezte: egy éve, a beiktatási ceremónia hetében csak magyar nyelven több mint 22000 bejegyzés foglalkozott a hivatalba lépő elnökkel. Az egy napra eső említések száma január 20-án, a beiktatás napján volt a legmagasabb, meghaladva az 5700-at, de az ünnepséget követő két hétben még 5 napon lépte át az elnökkel foglalkozó magyar nyelvű bejegyzések száma a 3500-at.
A ciklus kezdetén fokozott figyelem övezte Trump minden megjelenését, mondatát és gesztusát, olyan napokon is kimagasló volumenű volt a vele foglalkozó közösségi diskurzus, amikor érdemi politikai döntést valójában nem hozott. A netezőket egyszerre nyűgözte le és rémítette meg a kampány során is tapasztalt megdöbbentő és a korábbi elnökökhöz képest atipikus viselkedése.
A magyar online kommunikáció trendelemzése azt mutatja, hogy a magyar netezők körében körülbelül két hét után elmúlt az intenzív várakozás és rettegés, megemelkedett az ingerküszöb, az online közösségek egyszerűen hozzászoktak a Trump-jelenséghez. Az elnökről szóló diskurzus volumene folyamatosan magas (mind világpolitikai, mind a személyiségét érintő témákban), de a kezdeti időszakhoz fogható mértékben (napi 3500 bejegyzés) többé nem tudta felkelteni az érdeklődést, még akkor sem, amikor saját itthoni életünket befolyásoló elnöki döntések születtek. Trump elnöki beiktatása után egy hónappal a vele foglalkozó beszélgetések száma beállt a heti átlag 6000 bejegyzés környékére. A következő időszakban a kiugrások az elnök személyéről áthelyeződtek a politikai tevékenységét megítélő diskurzusokra, és ez a figyelem és a találgatások csökkenését is jelentette.
Jól mutatja az érdeklődés csökkenését, hogy április 7-én a Trumppal foglalkozó bejegyzések száma akkor is jócskán az átlag alatt maradt, amikor számos fontos nemzetközi és magyar esemény is kapcsolódott az elnökhöz. Ezen a napon indított rakétacsapást egy szíriai légibázis ellen (ami az első direkt katonai lépés volt az Aszad-rezsim ellen), mindeközben ezekben a napokban forrongott a CEU-ügy is – 7-én derült ki, hogy megbízottakat küld Magyarországra az amerikai külügyminisztérium az egyetem körül kialakult helyzet miatt. Ezt a döntést ellentmondásosan ítéltek meg a magyar kommentelők.
A „covfefe-tweet” és Hamburg
Ekkortól kezdve az első érdemi kiugrásra, az első olyan eseményre, ami az elnök habitusához immár hozzászokott közvélemény ingerküszöbét elérte, május-június fordulójáig kellett várni, amikor is Trump hivatalos sajtótájékoztató keretében bejelentette végleges döntését, miszerint az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből.
A május 29. és június 5. közötti héten a Trumppal kapcsolatos bejegyzések száma megközelítette a 10 ezret, ebből több mint 2900 keletkezett a bejelentés napján, június 1-jén. A nemzetközi közösségi médiában hatalmas kommentlavinát kiváltó értelmezhetetlen elnöki „covfefe-tweet” a magyar netezők körében nem rezonált ilyen mértékben.
Július 3. és július 10. között a Trumppal foglalkozó bejegyzések száma ismét megközelítette a 9 ezret, ami elsősorban a július 7-8. között Hamburgban megtartott G20-as csúcsnak volt köszönhető. Az esemény több okból is kiemelt érdeklődésre tartott számot, ezek közé tartozik például, hogy itt került sor az első hivatalos Trump–Putyin találkozóra, vagy hogy Hamburg utcáit lángokba borították az antikapitalista tüntetések.
A jelenséggel kapcsolatos elfogadást, beletörődést és a kezdeti érdeklődéshez mért relatív közönyt jól jelzi, hogy az év további részében hasonló mértékű kiugrás nem figyelhető meg Donald Trump említettségében, és még azon a héten is alig 7300 bejegyzés foglalkozott csak az amerikai elnökkel, amikor bejelentette, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának.
A Trumppal kapcsolatos bejegyzések túlnyomó többsége az online hírportálokon jelent meg, de közel 50 ezer olyan Twitter- vagy blogbejegyzés is született, amelyek valamilyen formában érintették az elnök tevékenységét. Bár a Twitter használata Magyarországon nem olyan elterjedt, a Trumppal kapcsolatos diskurzusban az angolszász országokban élő magyar felhasználók aktivitása miatt fontos platform. A hazánkban sokkal népszerűbb Facebookkal kapcsolatban elmondható, hogy elsősorban a Trumppal kapcsolatos hírekre érkező kommentek dominálták a beszélgetést.
A megjelenés színtereivel kapcsolatos érdekesség, hogy Donald Trumpot az elmúlt egy évben 359-szer említették magyar nyelvű bejegyzésben a VKontakte – az orosz Facebook – felületein. A bejegyzések túlnyomó többségét az orosz oldalon roppant aktivitást mutató VilágLátó Hírmagazin elnevezésű, álhíreket terjesztő oldal tette közzé.
A kommentelők megengedőbbek, mint az újságírók
A Donald Trumppal kapcsolatos magyar nyelvű diskurzust erősen negatív kontextus jellemzi. Az Egyesült Államok elnökével foglalkozó bejegyzések 44%-a negatív hangvételű, míg csupán 9%-a pozitív. Ha a különböző csatornákat hasonlítjuk össze, látható, hogy az általános trendtől két felület jelentős eltérést mutat: az egyik a Twitter, ahol a magyar diskurzusban felülreprezentáltak a véleményvezérek, vélhetően ennek köszönhetően itt a Trumppal kapcsolatos kritikus említések aránya messze meghaladja a többi felületét. Ezzel szemben az Instagramon közel 70% a pozitív kontextusú említések aránya, ez azonban nem az elnök politikai teljesítményének köszönhető, hanem elsősorban annak, hogy a #trump hashtaget sokan használják pusztán azért, hogy látogatottságot generáljon a fiókjuknak, ahol a politikától teljesen független tartalmat vagy mémeket osztanak meg.
„Jo lenne mostmar belenyugodnatok hogy a következö nyolc evben ö lesz az amerikai elnök, ha beledöglötök akkoris :D”
„ez a Trump egy igazi orbitalis tulok.”
„Ez az ember nem való politikusnak, majd ha rájön mi megy a háttérben, hogy minden kis cselekedetének/szavának súlya van és szigorú szabályok közé szorítják, akkor rájön, hogy ez nem neki való. Nem fogja kitölteni a 4 éves ciklusát szerintem..”
„Ha egy zsák krumplit választottak volna meg elnöknek az jobb lett volna Amerikának, legalább az nem csinált semmit és nem tenné tönkre azt.”
A megítélés kapcsán időben látható, hogy míg a negatív és semleges bejegyzések nagysága követi az amerikai elnökkel kapcsolatban megjelenő bejegyzések trendjét, addig a pozitív hozzászólások mennyisége időben gyakorlatilag stagnál – a Trumpot támogató, az elnök iránt nyitott online közönség stabil, míg a kritikusok táborára jellemzőbb az elnök konkrét döntéseihez köthető reagálás és indulati kilengés.
A Trumppal foglalkozó, magyar nyelvű bejegyzések túlnyomó többsége magyarországi felhasználóktól származik, mellettük jelentősnek mondható az angolszász világ magyar közösségeinek aktivitása: az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban összesen több mint 30 ezer magyar nyelvű bejegyzés foglalkozott az amerikai elnökkel a beiktatását követő egy évben.
A politikai, közéleti témájú beszélgetésekre jellemző módon a megnyilvánuló felhasználók nagy többségét, 69%-át férfiak alkotják, csak 31%-uk nő. A kommentelők koráról megállapítható, hogy a hozzászólók túlnyomó többsége – 83%-a – a fiatalabb, 35 év alatti korosztályból kerül ki.
Hashtagek
Az Egyesült Államok elnökével kapcsolatos bejegyzésekben a felhasználók leggyakrabban a nemzetközi politika más kiemelkedő szereplőit emlegetik, így – a megjelenések számának sorrendjében – Vlagyimir Putyint, Barack Obamát, Angela Merkelt, Orbán Viktort és Emmanuel Macront. Érdekesség, hogy a választott politikai vezetők közé ékelődve megjelenik Soros György neve. Ez több okra vezethető vissza: közös kontextusban jelent meg a két szereplő nemcsak a CEU-ügy miatt, de például cikkeztek a lapok Soros György nyílt Trump-ellenességével és Demokrata-pártiságával kapcsolatban is, valamint megjelentek az összeesküvés-elméletek is.
Az elnökkel foglalkozó beszélgetésben leggyakrabban használt hashtagek alapján két trend rajzolódik ki. Az első és szembetűnőbb, a Trumpot övező gúny: a klasszikusan informatív #trump, #donaldtrump, #Trump tagek mellett – amelyek összefogják az elnökkel kapcsolatos támogató és kritikai hozzászólásokat – a négy leggyakrabban használt tag a #meme, a #memes, a #funny és a #lol, de előkelő helyen szerepel a #lmfao is. Látszik, hogy az amerikai elnökkel kapcsolatban egész mémkultúra alakult ki, a vele kapcsolatos diskurzus nagy része paródiákra épül.
A másik jellemző trend a használt hashtagek alapján a kritikai attitűd dominanciája a támogatás ellenében. Erről tanúskodik, hogy míg kifejezetten támogató hashtag a magyarul kommentelők körében nem került az élmezőnybe, addig az ellenérzés kifejeződéséről szól mind a #TrumpRussia, mind a #Resist, mind az #ImpeachTrump tagek használata.
