Akár vicc, akár nem, nincs esélye a megvalósulásra annak az abszurd ötletnek, hogy Bulgária három megyéje kiváljon az országból, majd a függetlenné válás után kérje a Romániához való csatlakozást. Az erről szóló első hírek – amelyek komoly lapban, így a Dnes.bg-n is megjelentek – bejárták a román és a bolgár sajtót.
Azt a cikket viszont nem kapta fel az internet, amelyet a Trud című lap készített. Ez kiderítette, hogy legfeljebb néhány ember aláírásgyűjtési próbálkozásáról van szó Északnyugat-Bulgáriában, Vidin, Vraca és Montana megyékben (amelyek három ugyanilyen nevű városról vannak elnevezve).
Eszerint inkább figyelemfelhívásról van szó, mondhatnánk: provokációról, de nem véletlen, hogy ezzel éppen a legszegényebb bolgár térségben lépett elő egy ismeretlen hátterű férfi. Borisz Kamenov a bolgár Nova TV-ben állt elő népszavazási tervével. Azóta a Trud kiderítette: legfeljebb két-három aktivista létezik, akik internetes fórumokon figyeltek fel rá, hogy a hozzászólókat foglalkoztatja az elszakadás Bulgáriától.
A térség egy része volt a magyar királyé is
Kamenov nem említette, de a térség egy része tartozott már a magyar korona alá: Nagy Lajos idejében, a 14. században Vidin környéke Bodonyi bánság néven a magyar uralkodó fennhatósága alá került, ezért szerepelt királyaink címei között a Rex Bulgariae, azaz „Bulgária királya” titulus is.
Vidin a bolgár Északnyugati régió legnyugatabbi csücskében található, és fejlesztésére komoly pénzeket fordítottak az elmúlt évtizedben: itt épült meg a második számú Duna-híd Románia és Bulgária között. Így a Duna déli oldalán, jobb partján elterülő Szeverozapaden régió – amely Vidin, Vraca, Montana, Lovecs és Pleven megyéket tömöríti – már közúton és vasúton is összeköttetésben van a román Calafat városával.
Kamenov ötletét a román sajtó némi fenntartással fogadta. Az egyik lap még a három legszegényebb román megyét is emlegette, utalva rá, hogy délkeleti szomszédunkban is vannak még megoldandó problémák. (Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Európai Unió legszegényebb 22 legszegényebb régiójának döntő többsége Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban és Magyarországon található.)
A lényeg: nincs munka
A Kamenovról szóló riportokból az is kiderült, hogy
Ha valamiben, akkor Kamenovnak ebben igaza van: a szóban forgó régió, amelyet az Eurostat statisztikáiban „Szeverozapaden” („északnyugati”) néven találunk meg, a legszegényebb bolgár és a legszegényebb európai uniós térség. Az EU-statisztikák elkészítéséhez kijelölt fejlesztési régió egyébként nagyobb, mint a Kamenov által emlegetett három megye: Lovecs és Pleven is beletartozik.
A bolgár északnyugati régióról döbbenetes statisztikákat találunk az Eurostat legfrissebb, 2017-ben kiadott, de többnyire 2014-2015-ös adatokra támaszkodó kiadványában. Ez ugyanis az EU legszegényebb NUTS-2 régiója. (Ez olyan fajta besorolás, mint amilyen itthon az Észak-Alföld vagy a Dél-Dunántúl – részben mesterségesen kialakított területekről van szó.)
Borzalmas demográfiai mutatók
Az Eurostat kiadványa szerint az északnyugati bolgár régió demográfiai mutatói a legrosszabbak közé tartoztak 2015-ben az Európai Unión belül. A „nyers halálozást” tekintve a Szeverozapaden térség 19,9-es értéke azt jelenti, hogy ezer lakosból évente majdnem húszan halnak meg itt. (Ez a mutató azért „nyers”, mert figyelmen kívül hagyja a lakosság korösszetételét.)
Az Eurostat is megjegyzi: hogy ez a típusú halálozási mutató az elöregedett népességen belül magasabb. A négy legrosszabb térség ebből a szempontból Bulgáriában található az Európai Unión belül: a Szeverozapaden után a Déli központi, a Délkeleti és az Északi központi régiók is tragikusan rossz, 15 ezrelék fölötti halálozást regisztráltak.
Lemaradás az oktatásban
Ami az oktatást illeti, az EU vizsgálja az angol rövidítéssel NEET-nek nevezett lakossági csoportot. Ez elsősorban azt a fiatal réteget jelenti, amely nem vesz részt oktatásban, szakképzésben, de állása sincs. Gyakorlatilag az iskolarendszerből túl korán kizuhanókat összesíti. Ez a modern korban, amikor még az iskolát végzettek körében is fontos az „életre szóló tanulás”, az ilyen NEET-csoportba tartozók végletesen lemaradnak az állásokért folytatott versenyben, és a tartós szegénység fenyegeti őket.
Ha a NEET-et nézzük, három régió volt az Unión belül 2016-ban, ahol a 18-24 éves korosztályban 40 százalék fölötti volt az állás és képzés nélkül tengődők aránya: Szicíliában, Francia-Guyanában (ez amúgy Dél-Amerikában van, de az EU-hoz tartozik) és a bolgár Szeverozapaden régióban.
Tragikus arányú tartós munkanélküliség
A foglalkoztatottsági mutatókban is Európa legrosszabbjai között van a bolgár Északnyugat, de a legtragikusabb a helyzete a tartósan munkanélkülieknek. A legrosszabb ebben a francia tengerentúli terület, Mayotte, ahol a munkanélküliek négyötöde (80,9 százaléka) legalább 12 hónapja nem talált állást.
Az EU-ban 2016-ban tíz olyan régió volt, ahol a tartós munkanélküliek aránya az állástalanok között 70 százalék fölött volt. Tízből hét ilyen régió Görögországban található, kettő tengerentúli francia (a már említett Mayotte, illetve Guadeloupe), de Szeverozapaden is a tíz legrosszabb közé került.
GDP: Európa legfejletlenebb régiója a bolgár Északnyugat
Ami a GDP-adatokat illeti, Európa legszegényebb régiója a Szeverozapaden. Az EU 22 legkisebb egy főre jutó GDP-jével rendelkező régiója között találjuk ezt is. Bulgáriában a hat régió közül öt tartozik ide, de a hét magyar régióból is négy került fel a negatív ranglistára. Romániában a nyolc régió közül négy tartozik ide. Öt lengyel és három görög régió is a legrosszabbak között van.
Az EU három legfejletlenebb térsége bolgár: Szeverozapaden, Szeveren centralen (Északi központi) és Juzsen centralen (Déli központi). Hozzájuk csatlakozik a francia Mayotte – ezek egyikében sem éri el a fejenkénti GDP az EU-átlag egyharmadát sem.
London szíve hússzor fejlettebb – és végül egy magyar meglepetés…
Az Eurostat összehasonlította az Unió legfejlettebb régióját, Belső-London nyugati részét a Szeverozapadennel, és megállapította: hússzor fejlettebb a brit főváros e negyede, mint a bolgár térség. London belvárosának nyugati része ugyanis az európai GDP-átlag 580 százalékán állt, a bolgár viszont mindössze 29 százalékon.
Amikor az Eurostat a szegénységet és a legrosszabb gazdasági helyzetű régiókat mérte fel, figyelembe vette a lakosság foglalkoztatási szerkezetét is. Ahol magas a mezőgazdaságban dolgozók aránya, ott várhatóan rosszabb a GDP-mutató is.
Ha ezt nézzük, Szeverozapaden itt is a legrosszabb helyzetben van. Az EU-átlag 1,6 százalék (ennyi a földművelésben, állattenyésztésben, halászatban, erdészetben dolgozók aránya). A bolgár Északnyugaton viszont 12,5 százalékos ez a lakosságarány, nyolcszor annyi, mint az EU-átlag.
Kiemelt kép: Sean Gallup/Getty Images
