Külföld
Barcelona, 2017. október 3.
A függetlenségpárti tüntetõk által a spanyol kormányzó Néppárt barcelonai épülete elõtt szétszórt szavazólapokon megy egy katalán zászlót viselõ nõ 2017. október 3-án. A Katalónia függetlenségérõl tartott népszavazás alatt elkövetett spanyol rendõri brutalitás miatt általános sztrájk van a régióban. (MTI/AP/Emilio Morenatti)

Kedd este megúsztuk egy polgárháború kirobbantását

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2017. 10. 11. 06:06

Szinte mindenki készpénznek vette, hogy Carles Puigdemont katalán elnök kedden este kinyilvánítja Katalónia függetlenségét Spanyolországtól, ehelyett párbeszédet kezdeményezett a spanyol kormánnyal. Talán rájött, hogy csak vesztesen jöhettek volna ki egy ilyen bejelentésből.
Korábban a témában:
Barcelona, 2017. október 10. 
Függetlenségpárti tüntetõk gyülekeznek a barcelonai katalán regionális parlamentnél, ahol Carles Puigdemont katalán elnök rendkívüli ülésen felszólal 2017. október 10-én. (MTI/AP/Francisco Seco)
Katalónia még nem szakad el Spanyolországtól
A katalán miniszterelnök beszédet mondott a helyi parlament előtt, amiben bejelentést tett. Felfüggesztik a függetlenség felé való vágtatást, hogy párbeszédet kezdjenek a madridi kormánnyal.

Hogy jutottunk el idáig?

Katalónia Spanyolország egyik leggazdagabb és legtermékenyebb régiója, történelme majd’ ezer évre nyúlik vissza. A spanyol polgárháborút megelőzően teljes önállóságnak örvendett, de Francisco Franco 1939-től 1975-ig tartó diktatúrája alatt elnyomták a népet és különösen a katalán öntudatot.

Miután Franco meghalt, a katalán nacionalizmus újraéledt, az 1978-as új alkotmány pedig ismételten autonómiát biztosított nekik. 2006-ban még nagyobb önrendelkezést kapott a tartomány, megnövelték Katalónia pénzügyi szerepét, nemzetnek nevezték őket, de a spanyol alkotmánybíróság 2010-ben ebből szinte mindent eltörölt, kiváltva a regionális döntéshozók haragját.

A 2008-as világválság óta a katalánokat még inkább idegesíti, hogy az ország területének mindössze hat százalékát kitevő régió állítja elő a GDP 20 százalékát. Statisztikák szerint 2011-ben Katalónia 8,5 millió euróval többet fizetett be az államkasszába, mint amennyit kapott onnan.

És ami talán a legfontosabb a kérdésben, a katalánoknak rendkívül erős a nemzettudatuk.

2014-ben már tartottak egy nem hivatalos referendumot a Spanyolországtól való elszakadásról, amin nagyjából kétmillióan vettek részt, és 80 százalékban pártolták a függetlenedést. 2015-ben a szeparatisták kerültek kormányra Katalóniában, és mostanra érték el azt, hogy érdemben lehessen foglalkozni az elszakadással.

A referendum

A katalán kormány október elsejére írta ki a népszavazást, a kérdés pedig a következő volt:

Akarja-e, hogy Katalónia független állammá váljon köztársaság formájában?

Madrid illegálisnak minősítette a referendumot, de azt mégis megtartották, ráadásul nem is akármilyen sikerrel. Az urnáknál megjelent kétmillió katalán kilencven százaléka igennel voksolt, a kormány pedig ezzel ütőkártyát kapott a kezébe.

Mindeközben a spanyol kormányzat minden erejével megpróbálta megakadályozni a népszavazást, a rendőri fellépés miatt pedig több mint nyolcszáz ember megsebesült. Ahogy magát a népszavazást, úgy annak az eredményét is alkotmányellenesnek mondta ki a központi hatalom.

Patthelyzet alakult ki, a spanyol kormány egészen mostanáig nem voltak hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, és az Európai Unió is ölbe tett kézzel nézte a történéseket, spanyol belügynek minősítve a kérdést. Minden azon múlt, hogy mit lép Katalónia.

Barcelona, 2017. szeptember 11.
Katalónia zászlaját lengetik a katalán függetlenség napi felvonulás résztvevõi Barcelonában 2017. szeptember 11-én, öt nappal azt követõen, hogy Carles Puigdemont katalán elnök aláírta a Spanyolországtól való elszakadásról szóló katalán függetlenségi népszavazást kiírását engedélyezõ dokumentumot. A referendumra október 1-jén kerül sor. (MTI/EPA/Alberto Estevez)
Fotó: MTI/EPA/Alberto Estevez

Látták a sorsukat

Az összes szakértő arra számított, hogy Carles Puigdemont kedden a parlamenti beszédében kinyilvánítja Katalónia függetlenségét.

A miniszterelnök azonban mindössze azt jelentette be, hogy bár elnyerték a jogot a függetlenségre, az autonóm Katalónia egyelőre tartomány marad, párbeszédet akarnak folytatni Madriddal.

Amennyiben Puigdemont a függetlenség kinyilvánítása mellett döntött volna, Spanyolország azonnal megtámadta volna a lépést. Az alkotmány 155. cikkelyét hívták volna segítségül, amely kimondja, hogy

a spanyol kormány közbeavatkozhat és átveheti az irányítást az autonóm régió felett, amely nem teljesíti az alkotmányban rögzítetteket, a más törvények által ráruházott kötelezettségeket, vagy olyan módon jár el, amely komolyan sérti Spanyolország általános érdekeit.

Ezt nem lett volna nehéz ráhúzni a jelenlegi helyzetre. Katalónia ez ellen egyrészt semmit nem tehetett volna, másrészt szinte biztos, hogy újra kitört volna az erőszak az utcákon, és valószínűleg még durvább harcokat lehetett volna látni, mint a népszavazás napján.

Kevés az önállósághoz

Katalóniának látszólag mindene megvan, ami egy állam létrehozásához szükséges: nemzettudat, jelképek, saját parlament, vezető, rendőrség, iskolák, egészségügyi intézmények és így tovább. De a valóságban ennél több kell ahhoz, hogy önálló állam szülessen.

Kell határellenőrzés, megfelelő nemzetközi kapcsolatok, védelmi erő, gázszállítás- és elosztás, központi bank, belföldi bevételek, légiforgalmi irányítás. És a felsoroltak közül jelenleg mind csak Madridnak van.

Az elszakadással bizonytalanná válna Katalónia kapcsolata Európával. A régió exportjának kétharmada az Európai Unióba megy, de elszakadás esetén nem lenne automatikus és azonnali az önálló állam uniós tagsága. Ezt ráadásul minden tagországnak jóvá kellene hagynia – Spanyolországnak is.

Így természetesen az eurót sem használhatnák, önálló pénzre lenne szükségük, ami nem kevés bizonytalanságot okozna.

Pontosan megjósolhatatlan, hogy mi történne, de az biztos, hogy a diplomáciai alkudozás hosszú évekbe telne.

Barcelona, 2017. október 10.
Carles Puigdemont katalán elnököt (elöl, középen) tapsolják katalán parlamenti képviselõk, miután felszólalt a regionális törvényhozás rendkívüli ülésén Barcelonában 2017. október 10-én. Puigdemont arról számolt be, hogy megítélése szerint az autonóm régió elnyerte a függetlenedés jogát, javasolni fogja azonban a katalán parlamentnek a függetlenség egyoldalú kinyilvánításának felfüggesztését, hogy tárgyalásokat folytathassanak Spanyolországgal. (MTI/EPA/Quiqe García)
Fotó: MTI/EPA/Quiqe García

83 éve már kikiáltották a függetlenséget

Puigdemont korábban azt mondta, hogy a 155. cikkely aktiválása hiba lenne a spanyol kormánytól. Hiba ide vagy oda, ő is tisztában volt vele, hogy járt, aki legutóbb hasonlóan cselekedett mint ő. 1934. október 6-án Lluís Companys, a katalán kormány elnöke kinyilvánította Katalónia függetlenségét. És nagyon rossz vége lett.

Spanyolország eltiporta az akkori katalán vezetőket, az autonóm kormány szinte minden tagja a börtönben végezte. Companys ugyan a népfront győzelme kiszabadult, de Barcelona eleste után Franciaországba kényszerült menekülni, ahol a nácik elfogták és Franco kezére juttatták, 1940 októberében pedig kivégezték.

A kormányon lévő spanyol Néppárt jelenlegi szóvivője emlékeztette a Katalánokat a héten az eseményekre. Pablo Casada azt jósolta, a függetlenség kikiáltása esetén Puigdemont ugyanúgy járhat, mint Companys.

Puigdemont okos ember

A miniszterelnök beszéde egy órát csúszott, egyes hírek szerint azért, mert egyeztetéseket folytatott az EU képviselőivel, így Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével is. Bár neveket nem említett, arról beszélt, meggyőzték őt, hogy párbeszéd útján találjanak megoldást a problémákra. Korábban a népszavazást támogató barcelonai polgármester is arra biztatta, ne deklarálja egyoldalúan a függetlenséget.

A katalán miniszterelnök valószínűleg belátta, felelőtlenség lett volna a függetlenséget kikiáltani, mert az komoly áldozatokat követelhetett volna. Ha nem ma, akkor holnap, vagy két múlva – személyesen tőle és a katalán néptől is.

Persze az ügynek még korántsincs vége. Puigdemont azt mondta, az emberek biztosak lehetnek benne, hogy Katalónia független ország lesz – utána azonban bejelentette, azt javasolja a parlamentnek, hogy függessze fel a függetlenség kikiáltását. Ez pedig azt jelenti, hogy a független Katalóniától most igen távol került a világ, nem látszik ugyanis, hogy tárgyalásos úton hogyan valósulhatna meg.

Barcelona, 2017. október 2.
Katalán nemzetiszínű zászlókat viselő nők Gironában, a katalán függetlenségről tervezett, és a spanyol kormány által betiltott népszavazás után egy nappal, 2017. október 2-án. Az előzetes eredmények szerint a voksoló katalánok mintegy 90 százaléka szavazott a függetlenségre a spanyol kormány által illegálisnak mondott vasárnapi referendumon. (MTI/AP/Francisco Seco)
Születhet-e új állam Európában?
Szavaztak a függetlenségről egy olyan népszavazáson, ami nem is volt. Miről megy a balhé Spanyolországban? És miért vertek meg ennyi embert?

Kiemelt kép: MTI/AP/Emilio Morenatti

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.