Nagyvilág
Barcelona, 2017. október 3.
A függetlenségpárti tüntetõk által a spanyol kormányzó Néppárt barcelonai épülete elõtt szétszórt szavazólapokon megy egy katalán zászlót viselõ nõ 2017. október 3-án. A Katalónia függetlenségérõl tartott népszavazás alatt elkövetett spanyol rendõri brutalitás miatt általános sztrájk van a régióban. (MTI/AP/Emilio Morenatti)

Kedd este megúsztuk egy polgárháború kirobbantását

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2017. 10. 11. 06:06

Szinte mindenki készpénznek vette, hogy Carles Puigdemont katalán elnök kedden este kinyilvánítja Katalónia függetlenségét Spanyolországtól, ehelyett párbeszédet kezdeményezett a spanyol kormánnyal. Talán rájött, hogy csak vesztesen jöhettek volna ki egy ilyen bejelentésből.
Korábban a témában:
Barcelona, 2017. október 10. 
Függetlenségpárti tüntetõk gyülekeznek a barcelonai katalán regionális parlamentnél, ahol Carles Puigdemont katalán elnök rendkívüli ülésen felszólal 2017. október 10-én. (MTI/AP/Francisco Seco)
Katalónia még nem szakad el Spanyolországtól
A katalán miniszterelnök beszédet mondott a helyi parlament előtt, amiben bejelentést tett. Felfüggesztik a függetlenség felé való vágtatást, hogy párbeszédet kezdjenek a madridi kormánnyal.

Hogy jutottunk el idáig?

Katalónia Spanyolország egyik leggazdagabb és legtermékenyebb régiója, történelme majd’ ezer évre nyúlik vissza. A spanyol polgárháborút megelőzően teljes önállóságnak örvendett, de Francisco Franco 1939-től 1975-ig tartó diktatúrája alatt elnyomták a népet és különösen a katalán öntudatot.

Miután Franco meghalt, a katalán nacionalizmus újraéledt, az 1978-as új alkotmány pedig ismételten autonómiát biztosított nekik. 2006-ban még nagyobb önrendelkezést kapott a tartomány, megnövelték Katalónia pénzügyi szerepét, nemzetnek nevezték őket, de a spanyol alkotmánybíróság 2010-ben ebből szinte mindent eltörölt, kiváltva a regionális döntéshozók haragját.

A 2008-as világválság óta a katalánokat még inkább idegesíti, hogy az ország területének mindössze hat százalékát kitevő régió állítja elő a GDP 20 százalékát. Statisztikák szerint 2011-ben Katalónia 8,5 millió euróval többet fizetett be az államkasszába, mint amennyit kapott onnan.

És ami talán a legfontosabb a kérdésben, a katalánoknak rendkívül erős a nemzettudatuk.

2014-ben már tartottak egy nem hivatalos referendumot a Spanyolországtól való elszakadásról, amin nagyjából kétmillióan vettek részt, és 80 százalékban pártolták a függetlenedést. 2015-ben a szeparatisták kerültek kormányra Katalóniában, és mostanra érték el azt, hogy érdemben lehessen foglalkozni az elszakadással.

A referendum

A katalán kormány október elsejére írta ki a népszavazást, a kérdés pedig a következő volt:

Akarja-e, hogy Katalónia független állammá váljon köztársaság formájában?

Madrid illegálisnak minősítette a referendumot, de azt mégis megtartották, ráadásul nem is akármilyen sikerrel. Az urnáknál megjelent kétmillió katalán kilencven százaléka igennel voksolt, a kormány pedig ezzel ütőkártyát kapott a kezébe.

Mindeközben a spanyol kormányzat minden erejével megpróbálta megakadályozni a népszavazást, a rendőri fellépés miatt pedig több mint nyolcszáz ember megsebesült. Ahogy magát a népszavazást, úgy annak az eredményét is alkotmányellenesnek mondta ki a központi hatalom.

Patthelyzet alakult ki, a spanyol kormány egészen mostanáig nem voltak hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, és az Európai Unió is ölbe tett kézzel nézte a történéseket, spanyol belügynek minősítve a kérdést. Minden azon múlt, hogy mit lép Katalónia.

Barcelona, 2017. szeptember 11.
Katalónia zászlaját lengetik a katalán függetlenség napi felvonulás résztvevõi Barcelonában 2017. szeptember 11-én, öt nappal azt követõen, hogy Carles Puigdemont katalán elnök aláírta a Spanyolországtól való elszakadásról szóló katalán függetlenségi népszavazást kiírását engedélyezõ dokumentumot. A referendumra október 1-jén kerül sor. (MTI/EPA/Alberto Estevez)
Fotó: MTI/EPA/Alberto Estevez

Látták a sorsukat

Az összes szakértő arra számított, hogy Carles Puigdemont kedden a parlamenti beszédében kinyilvánítja Katalónia függetlenségét.

A miniszterelnök azonban mindössze azt jelentette be, hogy bár elnyerték a jogot a függetlenségre, az autonóm Katalónia egyelőre tartomány marad, párbeszédet akarnak folytatni Madriddal.

Amennyiben Puigdemont a függetlenség kinyilvánítása mellett döntött volna, Spanyolország azonnal megtámadta volna a lépést. Az alkotmány 155. cikkelyét hívták volna segítségül, amely kimondja, hogy

a spanyol kormány közbeavatkozhat és átveheti az irányítást az autonóm régió felett, amely nem teljesíti az alkotmányban rögzítetteket, a más törvények által ráruházott kötelezettségeket, vagy olyan módon jár el, amely komolyan sérti Spanyolország általános érdekeit.

Ezt nem lett volna nehéz ráhúzni a jelenlegi helyzetre. Katalónia ez ellen egyrészt semmit nem tehetett volna, másrészt szinte biztos, hogy újra kitört volna az erőszak az utcákon, és valószínűleg még durvább harcokat lehetett volna látni, mint a népszavazás napján.

Kevés az önállósághoz

Katalóniának látszólag mindene megvan, ami egy állam létrehozásához szükséges: nemzettudat, jelképek, saját parlament, vezető, rendőrség, iskolák, egészségügyi intézmények és így tovább. De a valóságban ennél több kell ahhoz, hogy önálló állam szülessen.

Kell határellenőrzés, megfelelő nemzetközi kapcsolatok, védelmi erő, gázszállítás- és elosztás, központi bank, belföldi bevételek, légiforgalmi irányítás. És a felsoroltak közül jelenleg mind csak Madridnak van.

Az elszakadással bizonytalanná válna Katalónia kapcsolata Európával. A régió exportjának kétharmada az Európai Unióba megy, de elszakadás esetén nem lenne automatikus és azonnali az önálló állam uniós tagsága. Ezt ráadásul minden tagországnak jóvá kellene hagynia – Spanyolországnak is.

Így természetesen az eurót sem használhatnák, önálló pénzre lenne szükségük, ami nem kevés bizonytalanságot okozna.

Pontosan megjósolhatatlan, hogy mi történne, de az biztos, hogy a diplomáciai alkudozás hosszú évekbe telne.

Barcelona, 2017. október 10.
Carles Puigdemont katalán elnököt (elöl, középen) tapsolják katalán parlamenti képviselõk, miután felszólalt a regionális törvényhozás rendkívüli ülésén Barcelonában 2017. október 10-én. Puigdemont arról számolt be, hogy megítélése szerint az autonóm régió elnyerte a függetlenedés jogát, javasolni fogja azonban a katalán parlamentnek a függetlenség egyoldalú kinyilvánításának felfüggesztését, hogy tárgyalásokat folytathassanak Spanyolországgal. (MTI/EPA/Quiqe García)
Fotó: MTI/EPA/Quiqe García

83 éve már kikiáltották a függetlenséget

Puigdemont korábban azt mondta, hogy a 155. cikkely aktiválása hiba lenne a spanyol kormánytól. Hiba ide vagy oda, ő is tisztában volt vele, hogy járt, aki legutóbb hasonlóan cselekedett mint ő. 1934. október 6-án Lluís Companys, a katalán kormány elnöke kinyilvánította Katalónia függetlenségét. És nagyon rossz vége lett.

Spanyolország eltiporta az akkori katalán vezetőket, az autonóm kormány szinte minden tagja a börtönben végezte. Companys ugyan a népfront győzelme kiszabadult, de Barcelona eleste után Franciaországba kényszerült menekülni, ahol a nácik elfogták és Franco kezére juttatták, 1940 októberében pedig kivégezték.

A kormányon lévő spanyol Néppárt jelenlegi szóvivője emlékeztette a Katalánokat a héten az eseményekre. Pablo Casada azt jósolta, a függetlenség kikiáltása esetén Puigdemont ugyanúgy járhat, mint Companys.

Puigdemont okos ember

A miniszterelnök beszéde egy órát csúszott, egyes hírek szerint azért, mert egyeztetéseket folytatott az EU képviselőivel, így Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével is. Bár neveket nem említett, arról beszélt, meggyőzték őt, hogy párbeszéd útján találjanak megoldást a problémákra. Korábban a népszavazást támogató barcelonai polgármester is arra biztatta, ne deklarálja egyoldalúan a függetlenséget.

A katalán miniszterelnök valószínűleg belátta, felelőtlenség lett volna a függetlenséget kikiáltani, mert az komoly áldozatokat követelhetett volna. Ha nem ma, akkor holnap, vagy két múlva – személyesen tőle és a katalán néptől is.

Persze az ügynek még korántsincs vége. Puigdemont azt mondta, az emberek biztosak lehetnek benne, hogy Katalónia független ország lesz – utána azonban bejelentette, azt javasolja a parlamentnek, hogy függessze fel a függetlenség kikiáltását. Ez pedig azt jelenti, hogy a független Katalóniától most igen távol került a világ, nem látszik ugyanis, hogy tárgyalásos úton hogyan valósulhatna meg.

Barcelona, 2017. október 2.
Katalán nemzetiszínű zászlókat viselő nők Gironában, a katalán függetlenségről tervezett, és a spanyol kormány által betiltott népszavazás után egy nappal, 2017. október 2-án. Az előzetes eredmények szerint a voksoló katalánok mintegy 90 százaléka szavazott a függetlenségre a spanyol kormány által illegálisnak mondott vasárnapi referendumon. (MTI/AP/Francisco Seco)
Születhet-e új állam Európában?
Szavaztak a függetlenségről egy olyan népszavazáson, ami nem is volt. Miről megy a balhé Spanyolországban? És miért vertek meg ennyi embert?

Kiemelt kép: MTI/AP/Emilio Morenatti

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Reka Bucsi speaks to the audience after being awarded the Audi Short Film Award during the awards ceremony of the 68th edition of the Berlinale film festival on February 24, 2018 in Berlin. / AFP PHOTO / Tobias SCHWARZ
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.