A képek nagyon hasonlók azokhoz, amilyenek a konfliktuszónákból, az öbölháború óta menetrend szerint érkeznek. Hatalmas füstfelhő gomolyog a horizonton, azt jelezve, hogy a távoli, szemmel alig kivehető városban folyik a módszeres pusztítás. A különbség csak annyi, hogy a mai képeken emojik is röpködnek: vidám, szomorú, megdöbbent, vagy röhögcsélő arcok, szívecskék, meg a feltartott hüvelykujj mindent uraló, kék jele.
Több médium, köztük a kurd Rudaw, és az iraki Iraqiya TV élőben közvetíti az Iszlám Állam nevű terrorszervezet fővárosának mondott Moszul ostromát. Az Irak északi részén fekvő, gazdag olajmezők mellé épült nagyváros 2014 óta van dzsihádisták kezén. Az iraki hadsereg délről, a kurdok pedig kelet felől támadnak, míg az Egyesült Államok vezette koalíció légicsapásokkal támogatja az előrenyomulást.
Becslések szerint jelenleg hétszázezer civil él Moszulban, akiket arra figyelmeztetett az ENSZ, hogy a saját biztonságuk érdekében, hagyják el a várost. Az iraki hadsereg szerint biztonságosabb maradni, mert az iszlamisták minden valószínűség szerint aláaknázták a kivezető utakat, és mesterlövészeik is vannak a stratégiai pontokon. A várost körülbelül ötezer iszlamista védi.
Az ISIS egyik legnagyobb erőssége az online propaganda, sokakkal hitették el, hogy legyőzhetetlenek. Az ellenségeiknek nem csak a fronton, de a webes felületeken is meg kell nyerniük az ellenük vívott háborút. Ennek a legegyszerűbb módja a Facebook Live.
A tudósítók még a hét elején felállították a kameráikat a tűzvonalhoz legközelebbi, még viszonylag biztonságos pontokon, aztán zoomoltak, ameddig a technika bírta. Azóta, ahogy halad az ostromlók előrenyomulása a kamerák is napról napra közelebb vándorolnak Moszulhoz – írta emailben Hemin Lihony, a Rudaw digitális ágának vezetője a Bloombergnek. A kurd médium követőinek száma 200 százalékkal nőtt néhány nap alatt a Facebookon.
Sokakban kelt visszatetszést a XXI. századi hírközlési forma, például az, hogy a legnagyobb közösségi portál arra ösztökéli a nézőt, hogy egy kattintással reagáljon a látottakra.
Mások szerint félelmetes, mégis lenyűgöző, hogy biztonságos városokban, a reggeli mellett ülve, vagy úton a munkába, élőben lehet követni a távoli háborút.
Közben az ENSZ menekültügyi szervezete azt jelentette, hogy eddig 900 ember menekült el Moszulból. Ez egyrészt jó hír, mert azt jelenti nem teljes a dzsihadisták kontrollja a város fölött, és félő, hogy a terroristák élő pajzsként fogják használni a civil lakosságot, ahogy szorul a nyakuk körül a hurok. Aggodalomra ad azonban okot, hogy dezertőr dzsihádisták próbálhatnak elvegyülni a menekülő civilek között.
A Reutersnek sikerült telefonon beszélni néhány Moszulban élővel, akik megerősítették, hogy az ISIS harcosai nem engednek el senkit, és olyan épületekbe terelgetik a civileket, amikről feltételezik, hogy szövetséges légicsapások célpontjai lesznek.
Az ENSZ közben rohamtempóban igyekszik bővíteni az ostromlott városhoz legközelebb eső menekülttáborokat. További kétszázezer ember érkezésére számítanak a következő napokban, és hetekben. A szír határ mellett fekvő, hétezer fősre tervezett Al Hol táborban már most pokoli állapotok uralkodnak. Jelenleg kilencezren lakják, és naponta egyre többen érkeznek. A Save the Children nevű gyermekmentő alapítvány beszámolója szerint, pillanatnyilag, mindössze 16 latrina működik, úgyhogy mindent beborít a szenny, és nincs tiszta víz.
Az irakiak és a kurdok előrenyomulása eddig gyors volt, nagyjából 10 fault szabadítottak fel, és 30 – 40 kilométerre közelítették meg a Moszult, de a tempójuk most be fog lassulni. Sirwan Barzani, kurd parancsnok a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy még legalább két hét kell, mire az ostromlók beléphetnek a városba, és még legalább két hónap mire teljesen megtisztítják. Lesz ebben a háborúban bőven még híranyag.
